Halloween
novella
Ültem a szobában.Gondolkodtam.Szüleim dolgoztak,Emi Bradfordban van Zayn családjánál.A fiúk mind haza mentek.Louis ráakart beszélni hogy menjek vele haza.Elutasítottam.Nem arról van szó hogy nem szeretem a családját,mert imádom őket.De nem akarom hogy Louis miattam hanyagolja a családját.Így is keveset látja őket,és akkor ne velem foglalkozzon.Fogalmam sem volt mit fogok csinálni este a szüleimmel.Letettem a könyvet amit gondolkodás közben olvasni próbáltam.Lementem a nappaliba,bekapcsoltam a tv-t.Zene csatorna max hangerőre.Átmentem a konyhába és elkezdtem főzőcskézni.Sütőtökös pitét akartam csinálni.Kinyitottam a hűtőt ami most tele volt kivételesen.Na igen ha a fiúk nincsenek tele van a hűtő,ha vannak akkor nincs benne semmi.Énekeltem a tv-vel miközben a tésztát kevertem.Ismerős dal csendült fel.Tényleg nem tudtam miért ismerős az énekes hangja.Próbáltam kitalálni,és mivel egyedül voltam káromkodásba kezdtem hogy nem ismerem fel.Átmentem a nappaliba hogy megnézzem miért ismerős.Harry nézett vissza a tv-ből.Leültem a kanapéra és végig néztem a klippet.Még mindig nem szoktam One Directiont hallgatni,pedig Louisval járok és a legjobb barátaim de attól még nem hallgatom őket.Mindig támogattam őket,és a magyar osztálytársaimat is mindig támogattam a terveikben.A klippeket mindig végig nézem,már csak azért is mert ha Louis hiányzik legalább láthatom.Most is hiányzott.Már egy hete nem láttam.Ennél voltak nehezebb időszakok is, de akkor is hiányzott.Na hogy ezt is tisztázzam a Gotta Be You ment.Mindig megállapítom hogy milyen aranyos fiúm van.Lement a klip nekem pedig könnycseppek kezdtek szivárogni a szememből.Gyorsan letöröltem őket,szipogtam egy kicsit majd vissza tértem a konyhába.Mivel volt egy tonna répánk úgy döntöttem répakrémleveset csinálok.A főzőcskézés elvonta a figyelmemet.Este hatkor végeztem mindennel és már a konyhát is felsikáltam.Anyuék negyedhétkor jönnek.Felrohantam és átöltöztem.Narancssárga csőgatya,narancssárga ujjatlan fölső és kihúztam a szemem.Nem valami hatalmas jelmez de nem megyek sehova,és csak ünnepi vacsorát eszünk,aztán anya és apa beül a tv elé én meg felmegyek a szobámba gépezni.Ekkor meghallottam a csöngőt.Még tíz perc volt hátra anyáék érkezéséhez.Biztos valami gyerek.Ma már volt itt néhány,én meg adtam nekik csokit és elmentek.Na ez nekem kicsit furcsa szokás,de majd megszokom.Lerohantam a lépcsőn és majdnem hogy kitéptem az ajtót a helyéről.Nem hitten a szememnek.Louis állt az ajtóban.
-Uramatyám!Louis mit is mondtam neked?Hogy menj a családodhoz és maradj ott-örültem neki hogy ott van.Magamhoz akartam húzni és megcsókolni de most dühös is voltam rá
-Nem érdekelt.Hiányoztál és megakartalak lepni.Nem is örülsz nekem-lefelé görbült a szája.Azt hittem ott helyben elsírja magát.Megöleltem és adtam egy puszit a szájára.
-De.Nagyon hiányoztál.Akkor se kellett volna miattam ott hagynod a családod ünnepekkor.
-Nem baj ők megérik.És én döntöttem úgy hogy veled akarok lenni.
-Rendben most már úgyse tehetek semmit.Gyere-kitártam az ajtót és bementünk.Most vettem csak észre milyen jó illatok vannak.A sütőtökös pite fahéjas aromája töltötte be a levegőt.
-Hmmm.Nagyon jó illatok vannak.Főztél-kérdezte Louis miközben a cipőjét hámozta le magáról.
-Igen.Segítesz teríteni?
-Persze.
Elővettem a tányérokat,Louis pedig az evőeszközöket.Leterítettem az ebédlő asztalra egy narancssárga terítőt és rá egy vázát tele virággal.Letettük az edényeket.Még egyszer ránéztem az asztalra.Csöngettek.
-Ohh.Biztos megjöttek anyuék.Gyere szerezz meglepetést nekik-megfogtam Louis kezét és kihúztam az ebédlőből.Nyitottam az ajtót,és még jobban meglepődtem mint az előbb.Zayn és Emi állt az ajtóban.Nem sokat zavartatták magukat berontottak a házba.
-Hmm.Finom illatok vannak.Jenni te főztél-kérdezte Zayn miközben a kabátját próbálta lerángatni magáról több-kevesebb sikerrel.
-Igen.De szabad megtudnom mit kerestek itt?
-Emi azt mondta nem igaszság hogy egyedül töltöd az első Halloweeneteket itt Angliában.Úgy döntött haza jön,nélkülem.De ezt nem engedtem így jöttem vele.
-Még valaki nem akar jönni?A családotokkal kéne lenni.Én is a sajátommal lettem volna.Temetőbe mondjuk nem fogunk menni de akkor is egy családi ünnep-bosszankodtam továbbra is.Louis átölelte a derekam és a vállamra hajtotta a fejét.
-Legalább nem fogsz unatkozni.Itt van a legjobb barátnőd,a legjobb barátod és a pasid.Kell ennél jobb?
-Nem.De nekik nem jó.Így is keveset találkoztok a családotokkal és-nem tudtam befejezni mert Louis befogta a számat.Marha jó.
-Tsssss!Most már mindegy.Itt vagyunk és jól fogjuk érezni magunkat.Értve vagyok-elvett a számról a kezét.
-Igen-adtam meg magam-de most menjetek a nappaliba,megjöttek a szüleim-láttam apu "maffia" kocsiját,hogy Zayn szavaival éljek.Éppen a kocsi feljárón várta hogy nyíljon a garázskapu.Odarohatam és bekopogtam a sötétített ablakon.
-Kislányom.Szépen felöltöztél.Azonnal megyünk.
-Oké.Főztem vacsorát és meglepetés vendégeink vannak.
-Ohh ügyes vagy kislányom.Itt vannak a fiúk?De hát nekik a családjukkal kéne lenniük-na igen anya neveltetése tette meg a hatását.
-Csak Zayn és Louis.Louis velem akart lenni,Zayn pedig elkísérte Emit aki vissza akart jönni hozzám hogy ne legyek egyedül az első Halloweenünkön.
-Megyünk csak beállunk a kocsival-felhúzta az ablakot és apu behajtott a garázsba.Kicsit hűvös volt de jól esett így hátra mentem a kertünkbe.Elmosolyodtam mikor a medencéhez értem.Leültem a szélére és belelógattam a lábam.Hideg volt.Gondolkoztam.Milyen furcsa.Egy évvel ezelőtt a suliban ültünk Emivel.Akkor kaptam az SMS-t.
Visszaemlékezés
-Emi!Figyelj már-felnézett a biosz könyvéből és felé tartottam a telefonomat a pad alatt.Ránézett és elkerekedtek a szemei.
-Emese!Felsorolnád a kromoszóma jellemzőket-szólította fel Ági néni.Még mindig csodálokozva felsorolta a jellemzőket.Ezután elővett egy papírt és írni kezdett.Átadta én pedig elolvastam.
"Komolyan Londonba költöztök?Nem hiszem el.Annyira hiányozni fogsz"azt hittem elsírja magát amikor elolvasta helyeslő válaszomat.
Óra végéig nem beszéltünk semmit hanem megpróbáltunk figyelni.Anyu említette hogy ő és apa munkát kaptak kicsit messzebb mostani lakhelyünktől de hogy Londonba?Az nem kicsit volt messzebb.Szabályosan kirohantunk a teremből óra végén.
-Úristen de ez...tök király!Egy csomó hírességgel találkozhatsz-tudtam hogy támogatni fog.Persze nem hagyhatta annyiban a hírességes dolgot.
-Tudom meg tök király de annyira fogsz hiányozni!Csak nyáron megyünk.A sulit kint fejezem be.
-Annyira mennék veled.Imádom a családodat-szomorkodott Emi.Valóban imádja.Volt hogy úgy jött át hogy nem voltam otthon és anyámmal beszélgetett vagy apunak segített valamiben amíg nem értem haza.Ekkor támadt egy fenomenális ötletem.
-Gyere velünk!Így is sokkal tartozunk nektek miután ápoltátok aput a műtéte után!
-Ez...nem hiszem hogy megengedik.De holnap beszélünk erről.
Már este visítva felhívott hogy megengedték.Én is elmondtam a szüleimnek akik bele mentek.Karácsonykor előtt hivatalos vagyok Biankához Londonba.Kiváncsi vagyok új lakhelyemre.Így kezdődik egy új élet.
Mosolyogtam a régi emlékeken.Arra lettem figyelmes hogy könnyezek.Louis mellettem ült és letörölte arcomon leguruló könnycseppet.
-Mi a baj kicsim?-suttogta miközben apró puszikat nyomott az arcomra.
-Semmi csak elgondolkodtam.Hogy is kezdődött ez az egész-mutattam körbe.Elmosolyodott és a vízet nézte.
-Azon én is elszoktam.Mi történt volna ha aznap nem löklek fel azzal az ajtóval.Talán sose ismerlek meg és sose tudom meg milyen igazán szerelmesnek lenni.Szenvedni a világ legeslegjobb dolga miatt.Miattad-nem kellett volna mondania.Mindig olyan rosszul érzem magam miatta hogy nem vettem észre hogy szeret.Tiszta idiótának érzem ilyenkor magamat.Miattam volt szomorú az akit szeretek.
-Ne is mond.Olyan rosszul érzem magam miatta hogy olyan sokáig szenvedtél miattam-sütöttem le a szememet.Kaptam egy puszit majd egy magyarázatot.
-Azért nem volt annyira rossz.Előbb aludtam veled egy ágyban mint Josh-Josh nevétől mindig megsajdul a szívem pedig már nem szeretem,de szerettem és ez is elég. Vagy olyasmi. Amúgy is mikor Louis-val rosszul álltunk még rám is mászott-és többször is.Plusz én húztam már le rólad a ruháidat-elnevettük magunkat Harry üvegezéses ötletén-és én ezerszer jobban szeretlek mint bárki.
Nem bírtam tovább.Megcsókoltam.Persze Louisnál nem létezik finom csók.Egyre jobban bevadult.Felcsúsztatta a kezeit a fölsőm alá,és egy egyszerű mozdulattal kikapcsolta a melltartómat.
-Louis most leállhatsz-elhúzódtam tőle,és visszakapcsoltam a kapcsot.Louis csak pimaszul vigyorgott.
-Gyertek enni-kiabált ki Emi a teraszajtón.Felálltunk és kézenfogva bementünk.Leültünk és elfogyasztottuk a főztömet.Mindenki megdicsérte majd beszélgetésbe kezdtünk.Szerettem anyuékban hogy tudnak rendesen is viselkedni miután jobban megismertek valakit.
-Mikor mentek legközelebb koncertezni valahova fiúk-kérdezte apu.Megszorítottam Louis kezét.Nem akartam hogy elmenjenek pedig muszály.
-Hát...Londonban lesz koncertünk aztán...Nem tudom,ezeket Liam tudja-mondta Zayn kicsit szomorkásan.Novemberben elmennek és egészen december négyig nem jönnek vissza.Ezt nem akarták elmondani a szüleimnek.Londonban lesz egy koncertjük november ötödikén,tizedikén indulnak Japánba.(mindent mi találunk ki így a koncerteket is -szerk.megj.)Nem tudom hogy fogom kibírni nélküle,nélkülük egy teljes hónapig de megoldjuk.De most nincs helye szomorkodásnak.Halloween van!
-Gyertek csináljunk valamit a nappaliban-ugrottam fel az asztaltól magammal rántva Louist.Mindenki felállt és ott hagytuk az ebédlőt.Beszélgettünk nevetgéltünk egész este.Éjfél körül anyuék elmentek aludni.Mi ott maradtunk és szórakoztunk.Előkerült egy kis alkohol is.Na jó igazából egész sok talán ez sarkallta Zaynt táncolásra.Nem tud táncolni,és ezt most be s bizonyította.Louis lealázta táncból.Fetrengtünk a röhögéstől miközben Zayn megpróbált értelmes táncmozdulatokat létrehozni.
-Öltözzünk be-kiáltott fel Louis.
-És mégis mibe?Nincs jelmezünk-okítottam ki.
-Annyira mennék veled.Imádom a családodat-szomorkodott Emi.Valóban imádja.Volt hogy úgy jött át hogy nem voltam otthon és anyámmal beszélgetett vagy apunak segített valamiben amíg nem értem haza.Ekkor támadt egy fenomenális ötletem.
-Gyere velünk!Így is sokkal tartozunk nektek miután ápoltátok aput a műtéte után!
-Ez...nem hiszem hogy megengedik.De holnap beszélünk erről.
Már este visítva felhívott hogy megengedték.Én is elmondtam a szüleimnek akik bele mentek.Karácsonykor előtt hivatalos vagyok Biankához Londonba.Kiváncsi vagyok új lakhelyemre.Így kezdődik egy új élet.
Mosolyogtam a régi emlékeken.Arra lettem figyelmes hogy könnyezek.Louis mellettem ült és letörölte arcomon leguruló könnycseppet.
-Mi a baj kicsim?-suttogta miközben apró puszikat nyomott az arcomra.
-Semmi csak elgondolkodtam.Hogy is kezdődött ez az egész-mutattam körbe.Elmosolyodott és a vízet nézte.
-Azon én is elszoktam.Mi történt volna ha aznap nem löklek fel azzal az ajtóval.Talán sose ismerlek meg és sose tudom meg milyen igazán szerelmesnek lenni.Szenvedni a világ legeslegjobb dolga miatt.Miattad-nem kellett volna mondania.Mindig olyan rosszul érzem magam miatta hogy nem vettem észre hogy szeret.Tiszta idiótának érzem ilyenkor magamat.Miattam volt szomorú az akit szeretek.
-Ne is mond.Olyan rosszul érzem magam miatta hogy olyan sokáig szenvedtél miattam-sütöttem le a szememet.Kaptam egy puszit majd egy magyarázatot.
-Azért nem volt annyira rossz.Előbb aludtam veled egy ágyban mint Josh-Josh nevétől mindig megsajdul a szívem pedig már nem szeretem,de szerettem és ez is elég. Vagy olyasmi. Amúgy is mikor Louis-val rosszul álltunk még rám is mászott-és többször is.Plusz én húztam már le rólad a ruháidat-elnevettük magunkat Harry üvegezéses ötletén-és én ezerszer jobban szeretlek mint bárki.
Nem bírtam tovább.Megcsókoltam.Persze Louisnál nem létezik finom csók.Egyre jobban bevadult.Felcsúsztatta a kezeit a fölsőm alá,és egy egyszerű mozdulattal kikapcsolta a melltartómat.
-Louis most leállhatsz-elhúzódtam tőle,és visszakapcsoltam a kapcsot.Louis csak pimaszul vigyorgott.
-Gyertek enni-kiabált ki Emi a teraszajtón.Felálltunk és kézenfogva bementünk.Leültünk és elfogyasztottuk a főztömet.Mindenki megdicsérte majd beszélgetésbe kezdtünk.Szerettem anyuékban hogy tudnak rendesen is viselkedni miután jobban megismertek valakit.
-Mikor mentek legközelebb koncertezni valahova fiúk-kérdezte apu.Megszorítottam Louis kezét.Nem akartam hogy elmenjenek pedig muszály.
-Hát...Londonban lesz koncertünk aztán...Nem tudom,ezeket Liam tudja-mondta Zayn kicsit szomorkásan.Novemberben elmennek és egészen december négyig nem jönnek vissza.Ezt nem akarták elmondani a szüleimnek.Londonban lesz egy koncertjük november ötödikén,tizedikén indulnak Japánba.(mindent mi találunk ki így a koncerteket is -szerk.megj.)Nem tudom hogy fogom kibírni nélküle,nélkülük egy teljes hónapig de megoldjuk.De most nincs helye szomorkodásnak.Halloween van!
-Gyertek csináljunk valamit a nappaliban-ugrottam fel az asztaltól magammal rántva Louist.Mindenki felállt és ott hagytuk az ebédlőt.Beszélgettünk nevetgéltünk egész este.Éjfél körül anyuék elmentek aludni.Mi ott maradtunk és szórakoztunk.Előkerült egy kis alkohol is.Na jó igazából egész sok talán ez sarkallta Zaynt táncolásra.Nem tud táncolni,és ezt most be s bizonyította.Louis lealázta táncból.Fetrengtünk a röhögéstől miközben Zayn megpróbált értelmes táncmozdulatokat létrehozni.
-Öltözzünk be-kiáltott fel Louis.
-És mégis mibe?Nincs jelmezünk-okítottam ki.
-A ruháitokba.Ti meg a miénkbe.
-Hú!Álmaim jelmeze!Louis Tomlinson jelmez.De nekem jó-mondtam.
-De én Jenni jelmezbe leszek!
-Nem tudod a teljes nevem-vádoltam meg.Anyék Summers-re változtatták amikor kijöttünk.
-Jennifer Summers jelmez!
-A te vezetékneved mi,cica-lérdezte Zayn Emitől.Emi elgondolkodott.
-Hát...nekem is Summers.
.Király.Akkor tesók vagytok.
-Hát csak névrokonok.
-De akkor is.Ohh én is átveszem a neved Zayn!Louis William Malik.Egész jó.
-Nem Louis ez borzalmas.De akkor öltözzünk át.Adunk ruhát.Utána odaadjátok a ti ruhátokat és mi is átöltözünk.
Emi és én felmentünk a szobáinkba.Egy laza pink fölsőt választottam szintén rózsaszín szoknyával.Magassarkút is tettem mellé,illetve egy fekete nyakláncot.Lementem és találkoztam Emivel aki egy kék szoknyát és egy fekete fölsőt tartogatott a kezében.Mellé egy kék magassarkú.
-Bírom Louis ötleteit-nevettem fel mikor megláttam miket tart a kezében Emi.
.Én is-nevetett velem.Lementünk a nappaliba ahol a fiúk nevetése rögtön elhallgatott amikor ledobtuk eléjük a ruhákat.
-Hol öltöztök-kérdeztem miközben a nevetést próbáltam vissza tartani.
-Itt-Louis elkezdett vetkőzni.Emivel egyszerre takartuk el a szemünket.Már mint már láttuk Louist alsógatyában de szolidaritásból.Nekem nem kellett volna eltakarnom a szemem de tudtam hogy Zayn is elkezd vetkőzni.Őt is láttuk már hiányos öltözetben,de inkább csukott szemmel vártuk amíg szólnak.
-Oké.Kész.Lehet röhögni-mondta Louis durcásan.Kinyitottuk a szmünket.Louis és Zayn szoknyában,női fölsőben állt előttünk.Dülöngéltek a magassarkúban és egymásba kapaszkodtak.Nem bírtam megállni a lábamon a röhögéstől.A fiúk megvetően néztek ránk ahogy a földön ülünk és röhögünk.
-Ti jöttök-vigyorgott Louis és átnyújtotta a ruháit.Nem gondolkoztam sokat bemenekültem a fürdőbe és gyorsan magamra ráncigáltam Louis ruháit.Barna nadrág volt rajta egy fehér fölsővel.Nagyon bonyolult volt.Néhány kiegészítővel tök jól nézne ki.Kimentem és Emi viharzott be mellettem a nappaliba.Ő felment.Szóval Zayn is csak egy mintás fölsőt vett fel,egy fekete pulcsit meg egy fekete csőgatyát.
-Jól néztek ki!One Direction lányok-nevetett Zayn.Nem tudom mi olyan vicces de Louis is rákezdett.Egyszercsak lecsapódott a villany.Felsikítottunk Emivel.A fiúk is abba hagyták a nevetgélést.
-Mi..Miért kapcsolódtak le a lámpák?
-Nem tudom-hozzábújtam Louishoz.Emi is ezt tette valószínűleg Zaynnel.Nem sokat láttunk.Hangos kacagás hallatszott valahonnan.Nagyon megijedtem.
-Körül kéne nézni nem gondoljátok-kérdeztem a többiektől.Louis elkezdett tolni az ajtó felé.Kinyitotta majd nagy meglepettségünkre visszajött az áram.Három fiú állt az ajtóban mosolyogva.Niall,Liam és Harry.
-Mit kerestek itt?Senki nem csinálja azt amit én akarok-puffogtam.A fiúk mind elkezdtek röhögni.Emi belesuttogott valamit Zayn fülébe amin ő elszontyolodott.
-Ne már!Komolyan!?Csak szórakoztunk.Ne tedd ezt velem!Tudod milyen vagyok ha nem kapom meg amit akarok-rossz fiús mosolyt eresztett Emire,aki fejbe csapta.
-Gondolkoztál volna előbb-vigyorgott önelégülten Emi miután megnevelte Zaynt.Liam végre szóhoz jutott.
-Miért...vagytok női ruhában-lihegte nevetés közben.
-Nagyon humoros.Üvegeztünk-jelentette ki Louis durcásan.
-Amúgy ezeket visszacserélhetjük-kérdezte Zayn miközben meghúzta főlsőjét.
-Aha de nem tudom mit fogtok felvenni mert ezt megtartom-nevetgéltem magamban.Louis hirtelen magához rántott és megcsókolt.A fiúk még mindig kint álltak.Apólót akarta lehúzni rólam és már mejdnem teljesen le is húzta de megállítottam.
-Oké visszaadom csak ne az ajtóban vetkőztess le.
-Akkor hol-puszilta meg a nyakam.
-Sehol.Na felmegyek addig viselkedjetek.A szüleim alszanak-Emivel elmentem átöltözni.Odaadtuk a fiúknak a ruhákat és ők is elmentek öltözni.Addig leültünk a maradék fiúhoz.
-És miért nem a családdal vagytok?
-Mert Louis azt mondta jöjjünk ide és vidítsunk fel.Remélem sikerült-világosított fel Harry.
-Halálra ijesztettetek.Örülök hogy itt vagytok de miért nem vagytok a családotokkal?Istenem miért nem csinálja soha senki azt amit én szeretném és úgy ahogy én szeretném?
-Mert szeretünk-nyomott egy puszit az arcomra Niall.
-Én is szeretlek titeket-adtam Niallnak egy puszit.
-Két percre hagylak magadra és már is megcsalsz egy ilyennel-lépett be Louis és Zayn pont mikor megpusziltam Niallt.Louis Niallra mutatott.
-Ajj te féltékeny barom.És mi az hogy ilyen?Lehet hogy tényleg elhagylak és Niallt választom-vigyorogtam és még egy puszit nyomtam Niall arcára miközben átkaroltam.
-Hát hogy ilyen?Olyan Niall féle.Gyere fel a szobába és megmutatom milyen a Louis style-kacsintott rám.
-Megyek.Megmutathatod-amikor ezt kimondtam éreztem hogy rossz ötlet volt mert felcsillant a szeme és nagy tempóban elkezdett húzni a szobám felé.
-Szerintem mi is felmegyünk.Ugye cica?-bújt bele Emi nyakába Zayn.
-Igen csak ne hívj cicának-a választ még hallottam de utána Louis felkapott és felrohant velem a szobámba.
Vadul elkezdtünk csókolózni.Becsaptuk az ajtót.Louis ledöntött az ágyra,felém hajolt majd egy diadalmas mosollyal lehúzta a fölsőmet.Tudtam mennyire akarta. Tudtam mennyire vágyott már rám. Ez megmosolyogtatott, de nem voltam képes rá. Akkor még nem. Eltoltam magamtól és ellentmondást nem tűrve magamra húztam az egyik takarómat. Lou sóhajtott de befeküdt a másik alá.Ennek nincs jelentősége, csak nem mindig szeretem amikor érintkeznek velem este.
-Jó volt az első Halloweened?-kérdezte egy kis idő után.
-Ennél jobb nem kell-suttogtam.
-Akkor jó. Aludj jól!-mormogott, majd pár pillanat múlva hallottam a szuszogását.
-Megyek.Megmutathatod-amikor ezt kimondtam éreztem hogy rossz ötlet volt mert felcsillant a szeme és nagy tempóban elkezdett húzni a szobám felé.
-Szerintem mi is felmegyünk.Ugye cica?-bújt bele Emi nyakába Zayn.
-Igen csak ne hívj cicának-a választ még hallottam de utána Louis felkapott és felrohant velem a szobámba.
Vadul elkezdtünk csókolózni.Becsaptuk az ajtót.Louis ledöntött az ágyra,felém hajolt majd egy diadalmas mosollyal lehúzta a fölsőmet.Tudtam mennyire akarta. Tudtam mennyire vágyott már rám. Ez megmosolyogtatott, de nem voltam képes rá. Akkor még nem. Eltoltam magamtól és ellentmondást nem tűrve magamra húztam az egyik takarómat. Lou sóhajtott de befeküdt a másik alá.Ennek nincs jelentősége, csak nem mindig szeretem amikor érintkeznek velem este.
-Jó volt az első Halloweened?-kérdezte egy kis idő után.
-Ennél jobb nem kell-suttogtam.
-Akkor jó. Aludj jól!-mormogott, majd pár pillanat múlva hallottam a szuszogását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése