Bizalom vesztés,és egy kis öröm

Hali.Megint akadt egy író társam Emi személyében :D durva lett...na mind1 olvassatok remélem tetszik.Ja és kár volt annára bíznom hogy fejezze be.Na mindegy.Igazából azis jó lett csak khm.Mindegy is az,csak azért engedtem át mert fárast voltam és ő úgy is baszakszik a gépén.~Emily

Nyeheheee.Feltettem muhahahaa de ez khm.szegények.na majd minden megoldódik azt tső.Majs szilveszerig kéne írni te jóó ééég :// te KÖCSÖG FASZFEJ!ne a kisregényed írjad hanem a szilveszterit na.Láttam hogy írtál bele.Pluszba.Szóval azzal is kapkodd magad,meg a szilveszterit megengedem hogy te rakd fel.Mert te fogod írni.Mondjuk már elküldtem ez enyémeket szóval csak rád várunk.INDULJ ÍRNI!*Ariel

28.rész

Bizalom vesztés,és egy kis öröm

1 hónappal később

Zayn

Kiléptünk a terminálba, és naiv módon Emit kezdtem keresni. Nem találtam sehol, de ez talán nem is meglepő. Jenni rögtön Louis karjaiba vetette magát. Miután nagy nehezen elváltak – rám is lehetnének tekintettel – Jenni bejelentette, hogy mind náluk ebédelünk. Mivel nem volt más választásunk, a csomagokat felkapva elindultunk a kocsihoz. Fotósok a hadával a nyomunkban – ami Louis és Jenni nyáladzását nem zavarta meg – értünk el az autóhoz, ahol Bianka várt minket. Félve ránéztem Niall-re, akinek fájdalmas volt a tekintete. A lány egy nem túl őszinte mosollyal lépett hozzá a szőke barátunkhoz és egy gyors csókkal köszöntötte.
Mikor megérkeztünk és becsöngettem - ugyanis Jenni nem hozott kulcsot – Emi nyitott ajtót.
-Szia – köszöntem félénken, mert nem tudtam hajlandó-e válaszolni.
-Szia – mosolygott, de szemében látszott, hogy korántsem boldog. Ekkor beállt a kellemetlen csend. Csak egymást néztük, és nem mozdultunk. Nem tudtam mit kéne csinálnom, teljesen tanácstalan voltam. Úgy döntöttem nincs veszteni valóm, így léptem felé egyet, de Ő erre kontrázva kikerült és köszönt a többieknek.

Jenni

Direkt figyeltem Emiéket.Az történt amit sejtettem.Emi betartja a szavát, és nem engedi közel magához a barátját.Zayn-nek sürgősen kikell találnia valamit. Beljebb invitáltam mindenkit,és leültünk enni.Anyut rávettem hogy főzzön valami jó kaját, amit teljesített.
Miután ettünk, fölrángattam Emit , hogy megbeszéljük mi van velük. Bezárkóztunk a szobájába és faggatni kezdtem arról mit akar tenni, és sokáig nem válaszolt.
-Amikor megláttam az ajtóban,elszállt minden haragom…csak nem akarom, hogy azt higgye ilyen könnyen megbocsájtok neki.Átvert, szóval viselnie kell a következményeket-nézett el mellettem.
-Megbánta,ez neked nem elég?Látod hogy fáj neki az elutasításod.Miért nem beszélsz vele?
-Akkor lebomlana minden, amit eddig felépítettem magamban…Miért, te megbocsájtanál Louis-nak ha ilyet tenne?-támadott vissza.
-Öhm…Egy idő után.
-Erről beszélek!Nekem is kell idő.Oké hogy egy hónapja történt,de azóta nem is beszéltünk és-ekkor félbeszakítottam.
-És persze az, hogy nem beszéltetek az Ő hibája, ugye?Végülis Ő nem vette fel a telefont ha hívtad,ő nem volt hajlandó semmilyen kapcsolatba kerülni veled.Ezt te se gondolhatod komolyan!-emeltem meg egy kicsit a hangomat.De mikor kimondtam ezeket,már meg is bántam.
-Én azt hittem,hogy mint legjobb barátnőm,az Én pártomat fogod,vagy legalább megértesz.De látom, erre nem számíthatok!-és kirohant a szobából, de még egyszer vetett rám egy csalódott pillantást.
Feldúltan lerohantam utána,de már csak a bejárati ajtó csapódását láttam. Láthatólag a fiúk nem vették észre mi történt, csak Zayn.Igazából nem érdekelt,sértődjön meg ha akar.Dühömben elkezdtem pakolászni,de csak még nagyobb rendetlenséget alkottam,ami szintén nem érdekelt.Hirtelen valaki megölelt,reménykedtem benne hogy nem valamelyik idióta az, hanem Louis.
-Mi a baj?-kérdezte, és kiderült hogy Louis az.Szerencsére.
-Mi a bajom?Emi meg Zayn hülyesége!Emi már rég megbocsájtott neki,de tartja magát ahhoz hogy nem beszél vele. Mert akkor rögtön közel engedné magához, és bár nem mondta, valószínűleg ez azért baj,mert veszített a Zayn-be vetett bizalmából.Tőlem várja a megértést,de szerintem egyiküknek sincs teljesen igaza.Ugyanis ha a kettő elméletből elveszünk néhány tényezőt,és ha összegyúrnánk,akkor válna igazzá-öntöttem ki a szívemet, miközben erőszakosan dörzsöltem egy tiszta tányért. Előre nyúlt és megragadta a kezemet.
-Ne a tányért büntesd!-éreztem ahogy mosolyog beszéd közben-Majd megoldják valahogy.Ez nem a te problémád.
-De az enyém is.Mert Emi a legjobb barátnőm.Legalábbis remélem még az-fordultam felé.
-Beszéljek Zayn-nel?-ajánlotta fel.
-Megtennéd?-kérdeztem hálásan,mire bólintott és kiment a konyhából.

Zayn

Szóval ezt érzi?Már megbocsájtott?De ez sovány vigasz,mert már kevésbé bízik bennem.Érthető okok miatt.Most igazán szükségem volt a nikotin jótékony hatására,ezért kimentem a kertbe.Társaságom akadt, Louis személyében.Leültünk valami szikla szerűségre, és rövid ideig csöndben voltunk.
-Mondd – mondtam,miközben kifújtam a füstöt.
-Mennyit hallottál?
-Miből?Abból hogy Emi szeret, és megbocsájtott, de nem bízik bennem?Semmit.
-Akkor mindent tudsz-kelt fel mellőlem,de visszarántottam.
-Nem,nem tudok.Mit tegyek?Nem akar beszélni velem.
-Legyél kreatív! Ismered elég jól, gondolkodj és utána cselekedj!-veregette meg a vállamat.
-Ja,nagyon könnyű…Utazzak miatta 4 órát,mert rosszat álmodott?-vigyorogtam rá.
-Megtetted volna te is. Főleg ha azzal köszön el hogy halottnak hisz. Nem valami megnyugtató-vágott vissza,kicsit bunkó beszólásomra.
-Visszatérve. Ha azt nézem mit szeret, esetleg táncoljak neki?
-Isten ments!-emelte fel a kezeit,miközben ijedt fejet vágott.
-Menjünk be.Kezd hűlni a levegő- mondtam és elnyomtam a csikket.
Ahogy beléptünk a házba, velünk egyszerre Emi is haza ért. Gondolkodás nélkül megragadtam a karját és bevonszoltam a fürdőbe és magunkra zártam az ajtót.Akkor rontottam el mindent.

Emi

Miután kiszellőztettem a fejemet, haza mentem. Épphogy becsuktam a ajtót, Zayn megragadott és elrángatott a fürdőbe. Időm se volt feleszmélni, mire már az ajtó zárva volt.
-Ez most mit jelentsen?-néztem rá kérdően.
-Tudom hogy megbocsájtottál-adta az egyszerű választ.
-Honnan veszed?Sose mondtam ilyet-hárítottam a vádját.Közelebb lépett,mire automatikusan hátráltam.Láttam rajta, hogy már meg se lepi tiltakozásom.
-Bebizonyítom neked hogy igenis megbízhatsz bennem.De ehhez megkell engedned nekem valamit-lépett egyet megint,én pedig a falba ütköztem.
-Mit?-kapkodtam levegőért,ahogy egészen közel lépett hozzám és karjaival elzárta a menekülő útvonalakat előlem.Pedig most igazán menekülni akartam, ugyanis tudom mit akart tenni.
-Szerintem tudod-hajolt közelebb hozzám,és már majdnem megcsókolt,de elfordítottam a fejem.
-Zayn ezt nem lehet-tiltakoztam erőtlenül, és éreztem hogy gyengülök ellene.
-Miért nem?-suttogta fülembe.
-Mert átvertél és kihasználtál!Csak az érdekelt mi van veled, az nem hogy én mit akarok.Tudod hogy nem nyílok meg olyan könnyen az embereknek, és te kihasználtad a bizalmamat!Ezért nem lehet-nyomatékosítottam mondani valómat.
-Én…Én…Én nem akartam, csak-nem engedtem hogy befejezze.
-Csak?Erre nincs kifogás!Viseld tetteid következményeit - néztem bele szemeibe, ami nagy hiba volt.Szomorúságot tükröztek, de én nem akarom elhinni hogy miattam szomorú.
-Nélküled nem tudom elviselni – mondta dühösen, és beleütött a falba. Összerezzentem az öklének és a csempe találkozásának okából keletkezett hangra. Viszont ezzel lyukat ütött a „börtönöm” falán,így kibújtam onnan.Az ajtó felé vettem az irányt.A kulcs viszont még mindig nála volt.A zsebére néztem,és ekkor megfordult.
-A kulcsot szeretnéd?-kérdezte frusztrált hangon.Csak egy bólintás telt ki tőlem-Nem kapod meg olyan könnyen.Tudod mit szeretnék.
-Nem lehet.
-Akkor úgy csináljuk hogy nem lehet-szüntette meg a távolságot köztünk, és erőszakosan megcsókolt.Kezeimet hátam mögé szorította, és az ajtóhoz préselt. Nem tudtam elrántani a fejemet, de ha bekellene vallanom, nem is akartam. Kezdett bedurvulni, és ez nagyon nem tetszett. Segítséget akartam kérni valahogy, de még mindig csókolt. Kezeimet elengedte és szorosan ölelésébe zárt. Ezzel ugyanúgy megszüntette a mozgásteremet.Viszont ekkor támadt egy ötletem.Kezeimet felcsúsztattam a mellkasán,és átkarolva a nyakát a hajába túrtam.Ezt jelnek vette, és lazított a szorításán.Ezzel egy időben meghúztam a haját és hátra húztam a fejét.Egy hangos sikítás telt ki tőlem, amire semmi válasz nem érkezett és kezdtem kétségbeesni. Azt hittem Zayn észreveszi magát,de csak még jobban elködösödött tekintettel nézett rám.Újra lefogott.
-Bebizonyítottad, hogy könnyen megadod magad-morogta távolinak tűnő hangján.Ekkor egy hangos csattanás jött az ajtó felől.Zayn nem foglalkozott vele, én annál inkább.
-Nyissátok ki!-hallottam Liam hangját.Egyetlen lehetőségem az volt hogy megrúgom az ajtót,és meg is tettem.Teljes erőmmel neki feszültem Zayn-nek,így sikerült a szoba másik oldaláig irányítanom.Mikor ez sikerült,már csak Liam erejében bízhattam.Pár csattanás,és az ajtó kiszakadt a helyéről, Zayn pedig elengedett.Kirohantam a szobából.Nem tudtam hova mehetnék, így egyszerűen bementem a többiekhez a nappaliba.Amint beléptem mindenki rám nézett, és ekkor tudatosult bennem, mi történhetett volna. Remegni kezdett a lábam, ezért leültem a földre.Jenni leült mellém,és várta mikor kezdek sírni.De nem tettem. Nem fogok sírni miatta.Liam és Zayn érkezett meg.Nem akartam Rá nézni,így csak Liam-re vetettem egy hálás pillantást.Nem figyeltem a körülöttem zajló eseményeket.Annyit láttam hogy Jenni elküldi Zayn-t, és mindenki más is elszivárog rajta kívül.

Liam

Valami sikítás szerű hangot hallottam.A többiek nem vették észre.Niall eltünt valahova Biankával(gondolom megbeszélni ezt az egészet ami köztük folyik), Harry kiment az udvarra mert valaki(aki szerintem Axi) hívta,Jenni és Louis pedig elfoglaták egymást.Én meg untam a fejemet.Elindultam a hang irányába, és a földszinten lévő fürdőből jött valami hang.Emi és Zayn az, ebben biztos vagyok.Rácsaptam az ajtóra és bekiabáltam.Valaki megrúgta az ajtót.Oké, valamit csinálnom kell.Vártam egy kicsit, és nekifutásból ráugrottam az ajtóra.Párszor megismételtem, majd az ajtó megadta magát és kiesett a helyéről.Emi Zayn előtt állt, de gyorsan kiment a helységből.Pár pillanat semmibe bámulás után Zayn arcára félelem ült ki.Idegesen járkálni kezdett a szobában és elkezdett magában motyogni.
-Mit csináltam?Elrontottam!Megint.Idióta vagyok!Hogy?Egyáltalán Áhh-morgott és beleütött a falba.
-Mit csináltál?-kérdeztem érdeklődve, miközben lerázta a kezét.Valószínűleg nem először verte falba a mai napon.
-Megcsókoltam, és nem engedtem el.Aztán...nem tudom.
-Szerintem tudod-mondtam közömbösen.
-Jó, tudom.De hogy tehettem ilyet?Vissza akarom kapni, nem magamra haragítani-vette kifelé az irányt én pedig elengedtem magam mellett.Dühösen kivágtatott, én meg utána.A nappali közepén Emi és Jenni üldögélt, körülöttük mindenki síri csendben nézett Zayn-re.Emi rámnézett, tekintetében köszönet csillogott.Ebből bajok lesznek.Érdekes módon mindenki elhúzta a csíkot miután Jenni közölte Zayn-nel hogy egy állat(igazából nagyon csúnya dolgokat mondott rá,de ezt inkább nem részletezném),és elküldte.Bár csak ő,Harry és Én mentünk el.Louis ott maradt,ahogy Niall-t sem láttam távozni,bár ők nem voltak (még mindig) sehol Biankával.Jenni és Emi meg eljövetelemkor a földön beszéltek valamiről.

Jenni

A földön üldögéltünk és Emi hüppögését hallgattuk.Hallgattam, mert Louis-t zsepiért ugrasztottam.Nem mondott semmit.Sikerült felkaparnom a földről, és felültetni a kanapéra.Bátorítóan átöleltem, és így vártam hogy mondjon valamit.Időközben Louis visszaért és Emi kezébe nyomta a zsepit.Emi másik oldalára ült és térdére tette a kezét(mármint Emiére).Végül Emi kinyitotta a száját és beszélni kezdett-már ha azt annak lehetett nevezni.
-Zayn elhívott beszélni és kért tőlem valamit-itt új síró görcs tört rá,ami pár perc múlva abba maradt és folytatta-megakart csókolni,nem engedtem,de mégis megtette.Akkor elkezdett durvulni és..és nagyon megijedtem.Erőszakoskodni kezdett és-elcsuklott a hangje de befejezte-kitudja miktől mentett meg Liam.Elszörnyedve suttogtam néhány keresetlen szót Zayn felé.Míg én sutyorogtam magamban Louis állt neki felvidítani Emit,és bár gondoltam neki ez biztos menni fog...nem ment.
-Nézd a jó oldalát.Legalább tudod hogy nem tud nélküled meglenni-gyorsan befejezte ezt a szálat,mivel közbe vágtam.
-Louis,szépen kérlek maradj csendben-néztem rá.Gyönyörű szemei-amik borzalmasan hiányoztak,és néha azon kaptam magam hogy egy képet bambulok percekig,persze róla-kétségbeesést tükröztek.Kezdett egyre jobban idegesíteni ez az egész.Azt hittem ha Zayn itt lesz, nyugodtan megbeszélik és kibékülnek, és folytatják a kapcsolatukat.De nem, az egyik bizalmát veszti, a másik meg letámadja.Nekem kötelességem utálni Zayn-t ha Emi utálja, pedig egész jó barátok lettünk.És ez a hülyeségük szétszakítja a társaságot, ha nem teszünk valamit.Ugyanis Louis Zayn barátja,de az én pasim.Engem nem szabad megbántania, de Zayn mellett ki kell állnia.És ezzel teljesen összekutyulnak mindent.Ami mégjobban felidegel, ha ez nem lenne elég, az hogy 1 hónap után végre láthatom Lou-t, de miattuk nem tudok rá figyelni és Ő se rám.Dühösen felhorkantam és elkaptam a tekintetem.
-És most mit akarsz tenni?Szakítasz vele?
-Nem.Csak egy kis szünetet kérek tőle.Mert...mert én még ezek után is szerelmes vagyok belé.És istenem, nem vagyok képes haragudni rá.Az egész az én hibám-állt fel mellőlünk-Emiatt a hülyeség miatt vesztem vele össze.Pedig ez semmi, csak nekem számít sokat, de mégis ahh.Én most.... felmegyek-és felrohant.Egy ideig néztem utána, majd Niall jelent meg az ajtóban.Elég,hogy is mondjam, érdekesen nézett ki.A haja összevolt borzolva,a gatyája csúszott egyre lejjeb, és a pólóját igazgatta.Mindeközben próbálta magára venni a cipőjét, ami végül sikerült neki és mikor észre vette hogy nézzük, elvörösödött, de összekpta magát.
-A nővéred egy kegyetlen nőstény-ezzel ott hagyta a házat.Elképedve néztem utána.Mi?Louis-ra néztem, akinek nem úgy tűnt hogy eljutott volna bármi is az agyáig,mert engem vizslatott.
-Mit nézel?-csusszantam közelebb hozzá.Végre kettesben lehetünk.
-Gyönyörű vagy-suttogta fülembe miközben átölelt.Elpirultam, és hogy ne vegye észre, beletemettem arcomat a mellkasába.
-Észre vettem-kuncogott.
-Jajj, Tomlinson, fogd be!-motyogtam mosolyogva.
-Már megint Tomlinson!Miért?
-Mit miért?-emeltem fel a fejemet.
-Miért hívsz így?
-Nem tudom. Szerintem tök jó név-rajzolgattam kis köröket a pólójára.
-Még jó, hogy jó.Hiszen az enyém-simított végig a hajamon.
-Ego.
-Nem kérlek, Harry ego, én nem.
-És ő mért ego?
-Egyszer rányitottam a fürdőben, és saját magát dicsérte a tükörben.Azóta zárja az ajtót-nevetett, amihez én is csatlakoztam.Hihetetlen milyen jó érzéke van ahhoz hogy elfelejtsek mindent.Vagy csak saját magával hozza ki ezt belőlem?Talán.Mindegy is az most.Beszélgetésünket egyre többször szakította meg egy csók, a végére meg fordult az arány és a beszélgetés zavarta meg a csókolózást.De persze a mi házunkban mikor nincs drámázás?Bianka lecsörtetett és szabályosan elrángatott a konyhába.Felült a pultra és zilált hajába túrt.
-Hülye vagyok-jelentette ki idegesen.
-Mert?-álldogáltam tovább.
-Ugyebár felmentünk, mert megkellett volna beszélni a dolgainkat.
-Kellett volna?-kérdeztem,mire leintett.
-Elmondom.És minden rendbe volt addig amíg elértünk ahhoz a részhez hogy leültünk az ágyra-hozzá teszem,ez nem lehetett túl sok idő-ő meg eldőlt rajta.Én meg befeküdtem mellé,mivel szerencsétlennek éreztem magam ott az ágy szélén ülve.Elkezdte csavargatni a hajamat, de nem szólalt meg.Eltoltam a kezét, és próbáltam beszélni vele.De mikor már kezdtem volna, felém mászott.Én meg tiszta sokk alatt voltam ettől.Ennek köszönhető hogy megcsókolt.Annyit mondott hogy megoldjuk.Én meg megint engedtem neki.Nem hiszem el hogy lehetek ilyen gyenge amikor a közelemben van.De nem szeretem-nem akartam neki mondani hogy tekintettel a reakciójára, nagyon is szereti,mivel amikor Louis ilyeneket csinál én is elgyengülök-Nem lehet hogy szeretem.Én még mindig Aaron-t szeretem-húzta meg a haját és elég érdekes hangot hallatott.
-Louis előjöhetsz a fal mögül-mondtam a fiúnak aki valóban az ajtó mellől hallgatta beszélgetésünket(nem meglepő)-De drága egyetlen nővérkém, nem gondolod hogy ennyi idő után túl léphetnél?
-De, csak olyan sokáig együtt voltunk, hogy nehezen tudom kiverni a fejemből.És te tudod jól miért-nézett rám villogó szemekkel.Igen, persze hogy tudom.Amikor Aaron kiakadt, közölte hogy az évfordulójukon megakarta kérni a kezét.Ami 2 hét múlva lett volna.
-Igen, de lépj túl ezen.Menj haza és verd ki a fejedből mindkettőt-adtam a tanácsot, amit követett.
-Kettesben maradtunk-ölelt át hátulról Louis, és egy csókot lehelt a nyakamra.
-Annyira ne örülj!Lent semmi, értve?-fordultam meg a karjaiban.
-Akkor gyere-húzott rögtön fel a szobámba.Most jön az hogy Húúú mit csináltunk...Semmit.Fetrengtünk az ágyamon, beszélgettünk.Elmondta hogy Ukrajnában ugyanolyanok a rajongóik(lelkesek,aranyosak,őrültek), Harry a rabszolgájává tette(?) mert megverte, Liam leesett valami lépcsőről egy interjún, Niall-t kidobták valahonnan,nem teljesen értettem(annyira nevetett hogy nem tudott értelmesen beszélni) de valami viaszgyümölcsről beszélt, meg evésről.Ebből azt raktam össze hogy Niall megevett egy viaszgyümölcsöt...Hozták a formájukat.Én meg meséltem a lovagló óráimról, Eric-ről meg Alane-ről.Lenyugtattam hogy Eric Alane-t szereti, szóval nem kell féltékenykednie.Bár Bianka elkísért egyszer és csak annyit mondott "nem utasítanám vissza" kategóriába tartozik.Mutattam neki egy képet amin a lovon ülök,mellettem Alane és Eric (szintén lovon).
-Mi az a hatalmas állat?-vágott szörnyülködő fejet.
-Ez vicces, mivel a hatalmas állat alattam, Louis.
-He?Elneveztek rólam egy lovat?
-Nem!Nem rólad.Eric apukájáé a lovarda,akinek az apukáját Louis-nak hívták és róla nevezte el Eric.És mivel ez az egy szabad ló volt, őt osztották a gondozásom alá-magyaráztam el neki.
-És...Alane?Mármint neki bejön Eric?-vette ki a kezemből a telefonomat,és megnézegette a képeket amiket távollétében alkottam.
-Hát...Nem mondta.Jó barátok, de nem hiszem hogy Alane másként tekintene Eric-re mint barát.
-Megesik-mondta közömbösen.Gonoszan ránéztem.
-Nem is tudom ki beszél-fordultam neki háttal-Én se akartam rád másként tekinteni mint barát.De amikor megcsókoltál...én akkor szerettem beléd.
-Tényleg?-ölelte át a derekamat hátulról,és nyakamba fúrta a fejét-Én pedig...akkor amikor a reptéren találkoztunk és ájultan feküdtél alattam.Meg amikor magamra rántottalak.
-Hát, most már tudjuk mikor szerettünk bele egymásba.
-Áhh én még nem fejeztem be.Akkor is beléd szerettem mikor veled aludtam,meg amikor Skype-oltunk Zsófival-még egyszer kimond egy magyar nevet én letámadom és szarok az elveimre,ilyen cuki akcentus mellett-,amikor elmentünk sétálni,amikor átöltöztél előttem-hallottam ahogy mosolyog-és amikor játszottunk,meg amikor feljöttél megkérdezni szeretnék-e valamit a boltból,amikor megcsókoltál,azóta minden egyes csókkal belédszeretek,persze mikor a parkban igent mondtál nekem,és akkor is beléd szerettem mikor Lyon-ban elmondtad nekem a titkaidat,amikor kitettél minket a faladra,mikor bulizni mentünk,Isaac-nek való magyarázkodáskor,a búcsúzásunkkor,amikor felhívtál,amikor kinyitottad az ajtót nekem,azon a napon amikor csak az enyém voltál.Én mindegyik alkalommal beléd szerettem és sose akarok kiszeretni belőled,mert nekem ez így tökéletes.Csak te meg én.
-A horizonton túl csak te meg én-suttogtam magam elé magyarul.
-Hm?-dorombolt fülembe.
-Csak egy magyar dalszöveg.Mindegy-tettem rá kezeimet az övéire a derekamon.
-Na!Fordítsd le nekem!-nyüszögött.Én meg lefordítottam neki ezt az egy sort.
-Horizont?
-Ugye tudod mi az?-nevettem fel.
-Persze hogy tudom.Nem vagyok hülye-durcizott-ohh mi ez?
-Mi?
-Nincs rajtad sál-mondta semlegesen.
-Már miért lenne?-fordultam felé.Arcán egy kaján vigyor terült el.Jajj.Persze.Kiszívta a nyakamat amikor elment.Most viszont neki állt újra egy lila folt alkotásának, mire nekem egy halk nyögés kicsúszott a számon.Mikor végzett elégedetten felkúszott hozzám.
-Pont ezért.Mi lenne ha holnap elmennénk vacsorázni?
-Rendben-mondtam és hozzábújtam.Becsuktam a szememet és beszívtam férfias illatát,amire annyira vágytam.Éreztem őt, és ez sokat jelentett.Végre nem úgy aludtam el hogy másnap újra szembe kelljen néznem azzal hogy nincs a közelemben.Boldog gondolataim között éket vert a többiek kapcsolata is.Niall-Bianka,Emi-Zayn.Nem rózsás a helyzet.De mielőtt elaludtam volna, csak az járt az eszemben hogy boldog vagyok.És ez így van rendjén.

Tiszta Pokémon!

 
Hali!Muhaha de szemetek vagyunk!A vége az án zsanialitásom muahhaha jó szar,az elej pedig az én gonoszságom és Emily írása xdd szóval olvassátok!Amugy a cím azért ez mert hogy Louis azt mondha Jenninek hogy téged választalak és a pokémonban ia ez van xdd Emily fantáziája :D-a kis köcsög szerkesztők xd 

 27.rész

Tiszta Pokémon!

Jenni

-Választanod kell!-mondtam nyugodtan,bízva válaszában.
-A banda-mondta hosszas gondolkodás után.Egy világ tört össze bennem.Nem várhattam el hogy engem/minket válasszon,de én nem akarom úgy nevelni a gyermekemet hogy az apja turnézik és ő apa nélkül nő fel.Nem tehettem róla, de elsírtam magamat és iszonyatosan dühös lettem.Leszedtem magamról az eljegyzési gyűrűnket és levágtam elé a földre.
-Ha neked többet jelentenek azok akiket nem ismersz mint a saját véred akkor gratulálok!Soha többé nem akarlak látni Louis William Tomlinson!-láttam hogy megijedt.Nem akar elveszteni ez egyértelmű.Sosem akart,pedig bekell látnia.Túl sokszor állt közénk a sors ahhoz hogy megtarthasson.Kiviharzottam a közös házunkból és anyáék felé vettem az irányt.Sírtam.Szeretem,az isten áldja meg!Szeretem, de nincs benne mersz hogy pár évre abba hagyja amit szeret?Én nekem nagyon sok mindenről lekell mondanom miatta.Sose csinálhatok amit akarok,mert másnap az újságban ócsárolnak miatta.Szinte minden nap új ruhát kéne vennem ha nem akarok "csóró"nak tűnni.Egyszerűen még nekem is sok.Anya ezerszer belém szajkózta hogy a saját lánya a legerősebb nő akit ismer.Mindig Louis érdekelt,sosem a mások véleménye rólunk de betelt a pohár.A saját ivadéka helyett azokat választja akik megakarnak tőlem szabadulni.Rendben akkor nem láthatja.Soha többé.Nem engedem a közelébe.A gyerekem apa nélkül nő fel,de ilyen apát nem akarok a gyerekemnek.Éppen az úton mentem át,mikor valaki utánam kiáltott.
-JENNI!-megfordultam és Louis állt csapzottan,lihegve a járdaszegélyen.Vizes haja arcához simult,ruhái testéhez tapadtak,kezét magasra tartva fogott benne valamit-Tudom!Tudom mit gondolsz rólam!Hogy szemét vagyok!De ha neked ez ilyen sokat jelent,amit sejthettem volna akkor ennyi.Abba hagyom a turnékat amíg neked és a gyerekünknek szüksége van rám-ekkor éles fény világított meg oldalról és egy fék csikorgása.Mindketten a csúszós úton kacsázó autóra néztünk.Teljesen leblokkoltam,ekkor valaki ellökött az autó útjából.A földre estem és nem tudtam hova nézzek.Ekkor az autó megállt és a sofőr felsegített a földről.De én csak a földön fekvő fiút láttam.Odarohantam hozzá és leborultam mellé.Fejéből és szájából vér folyt kifelé.Próbáltam könnyeimet visszatartani és pozitívan gondolkodni de gógyszrész lánya ként tudtam,ekkora sérülést kevés eséllyel él túl.
-Hívjon mentőt!-ordítottam a söfőrre hisztérikusan.Kezembe vettem Louis fejét a másikkal a kazét szorítottam meg,és éreztem ahogy erőtlenül kezemre kulcsolja a sajátját.Megrohamoztak az emlékek a kapcsolatunk első pillanatától kezdve idáig,és most tűnt fel milyen nagyon is szeretett engem,én pedig őt.Tudtam hogy utoljára látom kipirult bőrét,gyönyörű,csillogó,kristálykék szemeit,gesztenyebarna haját,tökéletes ajkait.Megcsókoltam,de csak rövid időre,hogy kapjon levegőt.
-J...Jenni-nyöszörgött erőtlenül,de én könnyes szemmel rányomtam mutató ujjamat a szájára.De ő beszélt tovább,így elvettem.
-Szeretlek.Azt...azt mondják...h...hogy amikor....ha...halál....halálunk előtt....le...lepereg előttünk az...az életünk.Az...az én életem...az x faktortól kezdődik...és a f...fiúkkal folytatódik de...de.. az össz...összes emlékem közül...a ti...tiéd világít....a...a legfényesebben.Mert nekem te.... te vagy....te voltál az....az...életem.És az utolsó...amit mondhatok neked az....az.... az hogy Szeretlek!-majd vad köhögésbe kezdett.Kifröccsent a vér a szájából,és ekkor meghallottam a szirénákat.Egy utolsó csókot váltottunk,és ekkor szemében kihunyt az akkor is csillogó imádat irántam,és köd lepte el.Meghalt.Nem bírtam tovább,nem akartam elengedni,küzdeni akartam az életéért.Nincs olyan világ ahol ő nem létezik,mert ő része a világnak és nélküle üres.Zokogva mellkasára döltem amiben nem hallottam,és nem hallhatom többé szíve zakatolását.Bőre még meleg volt és kezében még mindig a gyűrűnket szorongatta.Elvettem tőle és felhúztam.Bőrömet égette a fém.Miattam halt meg.Miattam áldozta fel életét.A mentősök elakartak ráncigálni mellőle,én pedig erőtlenül felálltam és utoljára néztem végig Louis-n.Sírás nélkül mentem végig az utakon anyámékig.Senki nem volt otthon,így senki nem menthet meg,bár Emi tudja hova jövök.De nincs ideje.A konyhába vettem az irányt,és rögtön a konyha késekhez indultam.Elvettem a legélesebbet és egy határozott mozdulattal elvágtam a csuklómon néhány eret.Ahogy a vér folyn kezdett,úgy folytak belőlem ki az értelmes gondolatok.Folytattam az ereim vágását,és egyre több vért vesztettem.Tudtam jól,ezek nem tudnak beheggedni,én pedig nemsoká eszméletlen leszek és minden vércsepp közelebb visz a halálhoz.Összeestem a konyha padlón.Az utolsó gondolatom Louis volt,és a kapcsolatunk.Milyen boldogok is voltunk együtt,de én szétválasztottam magunkat.És ekkor hangos csattanással nyílt az ajtó,de ebben a pillanatba elvesztettem eszméletemet.De az utolsó hang amit hallottam Louis volt.
-JENNI!NE!-és itt sikítva felébredtem.Arcomon könny csordogált,és hangosan lihegtem.Nem értem,hogy nem hallott senki.Remegő kézzel kotortam az éjjeliszekrényen.Annyira félelmetesen valóságos volt,olyan igaziak voltak az érzelmeim,hogy megkellett győződnöm róla hogy él.Beteges,de muszáj.Remegett a kezem,és sírtam.Rányomtam arra a névjegyre amit én Louis-nak olvastam.Nem foglalkoztam azzal hogy Ukrajnában 1 óra (apa szereti a földrajzot....) az időeltolódás.Vagy kettő mit számít az,még csak hajnali 1 van,akkor ott 2-3 felé jár az idő.Pár csörgés után felvették a telefont.Bár nekem ez a kis idő óráknak tűnt és idegileg kikészültem.Már iszonyatosan remegett a kezem(mindig is remegős kezű voltam),csodálkoztam hogy nem esik ki a kezemből a telefon.Amikor meghallottam a mély,rekedt hangot hangosabb zokogás tört fel belőlem.
-Szia Jenni!-Harry nagyon meglepődött amiért bele zokogtam a telefonba,messzebbről szólt valakinek,aki Louis volt-Haver!A barátnődnek valami baja van.
-Mi?-hallottam a háttérből az ismerős,bár kicsit más hangot-Jenni,kicsim,mi a baj?-szólt bele közvetlenül a telefonba.Kicsit nyugodtabb lettem attól hogy hallom,és tudom hogy él.
-Lo...Louis!Szeretlek!-szükségem volt ennek közlésére.
-Én is szeretlek picur,de mond már mi a baj!-kicsit frusztráltnak tűnt,talán ezért becézett.Utálom ha becézgetnek,de tőle még ez is elfogadható.Nagy levegőt vettem és részletesen beszámoltam neki az álmomról,és arról hogy milyen nagy hatással volt rám.Harry és Zayn hangját véltem felfedezni a háttérben,mikor felszisszentek néha-néha.Nem tudom miért,de úgy tűnik kihangosított.
-De ugye minden oké?-hallottam Zayn hangját.
-Remegek és teljesen elborult az agyam!Olyan érzésem van hogy Louis halott!-mondtam,és tényleg így éreztem.Ha nem érinthetem meg,akkor számomra halott marad.Úgy éreztem elfogok ájulni,így nagyokat lélegeztem,mikor kivágódott az ajtóm és Emi lépett be rajta.Csöndben leült az ágyra és megfogta a kezemet erősítésként.Persze én is kihangosítottam őket.
-Jenni,kibírod!Erős vagy!Várj egy kicsit!-szólt Harry és én addig Louis nyugtatását hallgattam.
-Oké picur!Minden rendben lesz!Szeretlek és NEM HALTAM MEG!Itt vagyok,beszélek hozzád,csak ne csinálj semmi butaságot-itt Emi közbe vágott.
-Nem fog!-mondta.
-Köszönöm.Na de Jenni,mi történt hogy így kiakadtál?Ez csak egy álom.
-Öööö...Louis megbocsájtasz nekem egy kicsit-mondtam kicsit zavartan a telefonba.Levettem a kihangosítást és befogtam a mikrofont.
-Na mi az?-kérdezte kiváncsian Emi.
-Nem tudom mi van velem.Lehet hogy így reagálok a hiányára?Vagy valami más?Ugye te érted mit akarok mondani ezzel?Hogy nem érzem magam olyan erősnek mint amikor egyedülálló voltam.Most már függök valakitől,és ez kiborít?Az elmém megakar szabadítani tőle?Szerinted mondjam el neki?Valamikor?
-Igen.De szerintem most inkább nyugtasd meg,mielőtt felrobban-mondta Emi mosolyogva.Tudta ő nagyon jól,hogy van amit muszáj kimondanom hogy én magam is elhiggyem.Elvettem kezemet a telefonról és beleszóltam.
-Hahó van ott valaki?-először csak csönd volt,majd Liam szólt bele a telefonba.
-Van csak történt egy incidens,és most Louis,Harry,Zayn és Niall nem elérhető.Én is csak azért mert valakinek veled is kell beszélnie.
-Milyen incidens Liam?Ne szórakozz velem!-ordított bele suttogva(szóval olyan hangosan suttogott ahogy csak lehetett) a telefonba Emi.
-Ha nagyon akarjátok tudni elmondom.
-Mondjad,mert ha nem mondod megint tévképzeteim lesznek Louis haláláról.
-Oké.Szóval Louis teljesen felhúzta magát,tiszta ideg lett.Zayn ugyebár itt volt velük valamiért,bár azt nem tudom miért.Harry pedig nagyon rossz pillanatban kezdett nyafogni,arról hogy fáradt,és aludni akar.És hogy is mondjam....
-Mond valahogy és kész!-sürgettem a fiút.
-Öhh....Szóval Louis ennek hallatára, Zayn elmondása szerint "neki ugrott Harry-nek és tépni kezdte" de annyira hogy nem tudta leszedni róla,ezért átrohant hozzám és Niall-hoz hogy segítsenek,mielőtt Louis eszméletlenre veri Harry-t.
-Te jó ég-suttogtam magam elé.
-Bizony.Jelen pillanatban két külön szobában ülnek és Niall meg Zayn nyugtatja Louis-t.
-Liam,kérlek vidd oda a telefont Harry-nek-kértem.Egy perc múlva egy nyöszörgő fiú szólt bele.
-Szia megint!
-Harry nagyon sajnálom!Az én hibám,de ugye jól vagy?-aggodalmaskodtam.Sose szerettem az erőszakot.Annyira.Ha kell,kell, de ha nem,nem.
-Jegelem a szememet,valószínűleg a hajam is megvált egy kevés hajszáltól,a ruhám mehet a szemétbe,és szédülök.Vérzik az orrom és remélem egy fogamat se verte ki,bár nem érzem,szóval ennyivel szerencsém van-végig hallgatva Harry lajstromát,akaratlanul is mosolyogtam,hiszen Louis miattam verte meg.De a másik akaratlan gondolatom a sérüléseinek kezelése.
-Liam ott van még?-kérdeztem, amire Liam maga adott egy Igent.
-Akkor mire vársz?Hozz szegénynek zsepit egy halommal az orrának,ellenőrizd elég hideg-e a jég,vigyél neki valami ruhát,fektesd le valahova,és valami fájdalomcsillapító is szerezz!Indulj!-adtam ki a parancsot amit a hangokból ítélve követett.
-Köszönöm!Louis igazán szerencsés,hogy egy ilyen segítőkész barátnője van-suttogta a telefonba.
-Én köszönöm Harry!De azt már megakartam kérdezni,miért te vetted fel Louis telefonját?
-Mert nem az övét hívtad.Az én számomat hívtad-nevetett fáradtan.
-Ohh.És mit akartál nekem mutatni,mielőtt Louis megvert?
-Nézd meg kaptál-e twitter értesítőt-hangjában megbújt az a csöppnyi kihívás szerű hangnem.Megnéztem a régen látott közösségi oldalt, ahol Harry twittje várt rám.Igazából csak egy kép Louis-ról,felette egy "Még él :)" felirat.(Hát ez értelmes lett ~Emily)Louis egy ismeretlen szobában ül,egy ismeretlen ágyon,Zayn mellette,és tényleg idegesnek tűnt.
-Ez...Nagyon aranyos vagy-mondtam,mire egy halk kuncogás volt a válasz.Ekkor ajtó csapódás szerű hangot hallottam,és dolgok zörgését.Ezekből itélve Liam érkezett meg.Szerintem tök aranyos,hogy legalább 5 fiú miattam van fent hajnalok hajnalán.Bár...talán kicsit furán hagzik,de mindegy.Szeretem őket,na.Mármint csak Louis-t szeretem Úgy,de a többieket barátomként szeretem.Főleg Zayn-t,meg Harry-t.Mivel velük volt alkalmam többet beszélni.Zayn-nel sokat beszéltem,de Harry végig dumálta velem az éjszakát amin Louis Zayn és Emi randijában segítkezett és már nem Axinál volt.Szóval ők igazán közel álltak hozzám.
-Oké!Louis lenyugodott.Majd visszafog hívni,oké?-vette el a telefont Harry-től Liam.
-Rendben!Köszönöm hogy nagyjából lenyugtattatok-letettem és fáradtan dőltem bele az ágyamba.Igazából lenyugtattak,de most elmúlt a nyugalmam.Újra lyuk tátongott bennem és még mindig halottnak véltem az én kedves barátomat.Emi elvonult,tekintettel "nyugalmamra". Fél óra múlva telefonom csörgése ébresztett rettegésemből.
-Jenni-sóhajtott egy nagyot Louis a vonal másik végén,valahol Ukrajnában(valószínűleg Kijevben)-a frászt hozod rám.
-Tudom,sajnálom,de nekem ez nagyon megrázó volt.
-Ezt ne sajnáld,azért vagyok veled mert rám van szükséged.És nekem rád.Ez így helyes.De terhelhetlek valamivel?
-Persze.Azért vagyok-mondtam kelletlenül.
-Harry köszöni neked a segítséget,én pedig bocsánatot kértem tőle.Most sem értem,hogy borulhatott el annyira az agyam hogy megverjem.
-De nem sokat értél el vele igaz?Én nem lettem tőle jobban,még most is remeg egy kicsit a kezem,és még mindig úgy érzem halott vagy.Amíg Ukrajnában vagy ez így marad,de elkell fogadnom,ez a munkád.Én sose kérném hogy válassz!-jelentettem ki,és így is gondoltam.Neki fontos az amit csinál,akkor csinálja.Én nem szólok bele.
-Ameddig Ukrajnában vagyok....Ukrajnában....Jenni nagyon fáradt vagyok.Aludnom kell.
-Akkor szia,én pedig próbálok aludni.-köszöntem el tőle.
-Szia.Szeretlek!
-Én is téged-mosolyogtam,bár ezt ő nem látta,de mindegy.Inkább a hitbe rengettem magamat hogy él,így elaludtam,de már álmok nélkül.
Korán reggel volt,de én már teljes ruházatban álltam,és a konyhába tartottam.Nehéz éjszakám volt,és most már elhiszem hogy Louis él.Legalábbis valahol van.Mikor a konyhába értem,bevillantak a képek az álmomból.Ahogy fekszem a földön,ahogy elvágom az első ereket a kezemen,ahogy az álmom által generált emlékek meg nem történt randikról,és romantikus légyottokról támadnak és a szomorúság.A gyűrű.Tisztán emlékszem rá.Egy ezüst gyűrű,közepén egy kicsi gyémánt.Most már tudom miért volt ismerős.Apa ilyen gyűrűt adott anyának házasságuk 10-ik évfordulójára.Teljesen véletlenül azt a kést húztam ki a késtartóból,amivel kioltottam életemet.Miért ilyen furcsa ez az egész?Mintha megtörtént volna.Teljesen olyan érzéseket vált ki belőlem.Valami bajom van ez már biztos.Bekönnyeztem a késsel a kezemben.Ekkor csöngettek,így letettem és kinyitottam az ajtót.Reggeli 7-kor,gondoltam Bianka jön lebzselni,miután kirúgták a munka helyéről.Mivel kirúgták.De teljesen más valaki állt az ajtóban.Örömömben csak egy ölelés telt ki tőlem.
-Nem kell kérned.Én téged választalak-sutyorgott a fülembe,elképesztően édes akcentusával,amitől mindig meghalok egy kicsit.
-De...Hogyan...Ezt nem értem-engedtem el és beljebb invitáltam.Megfordultam,hiszen még mindig éhes voltam,de Louis megfogta a kezem és visszarántott a karjaiba.
-Úgy hogy családi problémáim adódtak és elengedtek.Bár valószínűleg akkor is eljövök ha nem adnak engedélyt,mert szükséged van rám,és kötelességem vigyázni rád!-ölelt át újra.Nem sokkal magasabb nálam,pont annyira hogy kicsit felkell emelnem a fejemet ha megcsókolom,amit most is elkövettem.Igen,most már kétség sem fér hozzá.Nem halott.Egyre forróbbá vált a csók,és Louis elkezdett befelé tolni.Belökte valamivel az ajtót,de csókunkat nem szakította meg.Majd mikor elbukdácsoltunk a nappaliig,és ott finoman ledöntött a kanapéra,abba hagytuk.
-Huhh...Te még mindig kikészítesz-vett egy mély levegőt.
-Örülök-vigyorogtam rá-és meddig maradsz?
-Hát...ameddig szeretnéd.
-Oké.Akkor holnap egész nap az enyém vagy,de másnap visszamész,oké?
-Ugye tudod hogy bármeddig maradhatok?-kérdezte meglepetten.
-Tudom.De a rajongóid számítanak rád.Nem hagyhatod őket cserben,én pedig kibírom valahogy.
-Szeretlek-villantotta meg mosolyát,és újra rátapadt a számra.Teljesen belefeledkeztünk....egymásba?Louis félkézzel támaszkodott felettem,a másikat combomon nyugtatta,míg az én kezeim mellkasa,háta és haja között cikáztak.A szüleim dolgoznak,Emi sokáig döglődik a szobájában,az ajtó csukva.Szóval senki nem áll az utunkba.De mivel én még nem viszonoztam a szerelmét egy kicsit eltoltam magamtól,ami számára kín szenvedés volt,nekem pedig jó szórakozás volt látni az arcán keletkező grimasz szerűséget.Kicsit ficergett,mivel nem mondtam ki rögtön amit akartam,de őt sem engedtem a szám közelébe.
-Szeretlek-mosolyogtam,de nem sokat láthatott belőle mert újra rám szállt.Kordult egyet a hasam,jelezve hogy még mindig nem lett megetetve.Szó szerint lelöktem magamról Louis-t,aki a földön végezte.Felugrottam és a konyha felé vettem az irányt.Louis követett,nem kellett sokat nógatnom.
-Nekem is csinálhatnál valamit-vezette fel reggeliért kuncsorgását.
-Csinálok.Szendvics.Ennyi jár,sajnálom,nincs kedvem főzőcskézni.
-Mindegy.Mi...Miért van ott a kés?-kapta el a csuklómat és majdnem kifordította a kezemet.Arcára pillantottam és valami megkönnyebbülés szerűséget láttam benne.Gyorsan leesett mire gondol.Elhúztam a kezemet.
-Louis,nem leszek öngyilkos!Az csak egy álom volt!
-Este nem éppen úgy beszéltél róla-vizsgált végig újra.
-De már...rájöttem mi volt a baj.Minden hónapban van ilyen amikor..... kicsit túl reagálom a dolgokat a kelleténél,de ilyenkor nem kell komolyan venni.Annyira-próbáltam lazára venni a formát.Erről nem vele szeretnék beszélni.Vette az adást,így elengedett.Megettük a kaját,és Emi ekkor ért le.
-Sziasztok-köszönt halál természetesen,majd mikor a hűtőbe nyúlt megállt a keze és megpördült.Zavarodottan nézett egyikünkről a másikunkra.
-Többes szám?Mit keres itt?-intézte felém a kérdést,úgy tűnik betett neki a kialvatlanság,nem megy neki az angol.
-Eljött.Ugyanis engem választana-bújtam hozzá a beszélgetésünk alanyához,aki csak értetlenül nézett minket.
-Jajj de cuki-visított egyet Emi majd rendezte magát és ő is megreggelizett.Majd tekintettel arra,hogy ki nem mehettünk,mert akkor Louis lebukik,ezért leültünk TV-ni.Mielőtt betettünk volna valamit,Louis kiment segíteni Eminek a pattogatott kukorica készítésben,és a poharak behordásában.(reggeli után nassolunk....like a boss).Én meg elkezdtem a filmeket válogatni.

Louis

Zayn megkért arra,hogy adjak át Eminek egy rövid üzenetet amit Ő biztos érteni fog.Szóval amikor a konyhában ügyködtünk,előkotortam a zsebemből a levelet amit adott és becsúsztattam Emi elé.Kíváncsian szétnyitotta és elolvasta.Én is elolvastam,de nekem csak annyi jött le belőle hogy Zayn már megint elbaszott valamit.A levélben valami ilyesmi állt:Egy valamit elkell neked mondanom,ami miatt megértem ha egy utolsó állatnak fogsz titulálni.És mért nem mondom el személyesen?Mert gyáva vagyok,de iszonyatosan.Még több ezer kilométerre tőled se merem elmondani.Kérlek értsd meg hogy amikor azt mondtad,lefeküdtünk és én semmire,de tényleg SEMMIRE nem emlékeztem nagyon felhúztam magamat.Főleg mert nem tudtam,és még most sem tudom mit tettem veled aznap este.Ezért úgy gondoltam ha még egyszer megtörténik emlékezni fogok rá,de te nem akartad,én nem akartam elmondani az ötletemet,ezért olyat tettem amit nem lett volna szabad.Átvertelek azért,hogy ...igen pont azért.És most egy hülye idiótának érzem magamat.Tudom hogy most úgy fogod érezni hogy kihasználtalak,de nem.Én szeretlek,és remélem megtudod nekem bocsájtani hogy hülye farok voltam.
Jó,lehet hogy nem azt írta a végére amire én emlékszem,de Zayn tényleg elbaszta.Mármint átgondolva egyértelmű hogy hazudott,és átverte a barátnőjét egy számára fontos dologban,és gondolva arra hogy Emi milyen lány...Nem hiszem hogy Zayn nyakába fog borulni ezek után.Sőt....Elég célratörőnek kell lennie a kanos gyereknek,de segítek neki.Már amit tudok.Emi kezében megfeszült a papír,és párpillanatra rá,ezer darabra szaggatta,és kidobta a kukába,majd felém fordult.Szemében dühös tűz tombolt és most csak arra gondoltam Zayn-nek hatalmas szerencséje van hogy interjúra mentek és nem tudja felvenni a telefonját.Illetve hogy nagyon messze van innen.
-Tudtad!Igaz?Te biztosan tudtad!-lépett felém egyet,mire én hátráltam.Kicsit megijedtem tőle,kitudja mit tesz velem ilyen állapotban.Láthatólag tetszett neki hogy félek tőle.
-Nem tudtam.Én csak abból tudtam következtetni amit a levélben írt.Nem szokott a szexuális életértől beszélni.Nagyon.De a levélből ítélve megbánta amit tett.És ha belegondolsz...Ez hízelgő számodra,mivel kanossá tetted-ekkor a sípcsontomba vágta a lábát és leordította a fejemet.
-Nem érdekel!Bármit mond,ó bocsánat ÍR!Mert hogy beszélni gyáva.Fél a barátnőjétől,de tudod mit?Igaza van,féljen is!Ugyanis ha visszajön olyat fog látni, mint eddig soha mástól.Ugyanis nem vagyok hajlandó kimenni elé a reptérre,és nem vagyok hajlandó beszélni se vele!Semmire nem vagyok hajlandó vele kapcsolatban egy ideig.Aztán eldöntheti mennyire szeret.De én nem vagyok beszari,elmondom neki.És akkor fogja utoljára hallani a hangomat,legalábbis úgy,hogy neki célzom-és kimasírozott a konyhából,a tállal a kezében.Én a poharakat utána vittem,és Jenni kérdő tekintetéve találkoztam.Mikor Emi elmagyarázta neki mi történ tegyütt kezdték szapulni Zayn-t.De Jenninek eszébe jutottam,így elkezdtünk filmezni.Valami romantikus filmet néztünk,de igazából Jenni ragaszkodott hozzá,mert hogy már látták,de kiváncsi valamire.Így történt hogy Jenni az ölemben ülve aludt be,miközben Szerelem az Alpokban-t nézetett velünk.A film közepén felébresztettem,de onnantól se a filmre figyeltünk,hanem végig röhögcséltük-kommentáltuk-dumáltuk a filmet szóval nem sokat ért.De Emi figyelt rá.Meg is jegyezte hogy velünk soha többé nem néz filmet mert együtt különösen irritáljuk.De aranyos.És mikor elértünk ahhoz a részhez amikor Ed Westwick-miután kiokítottak róla-meghódította a csajt(akinek Kim a neve.az eredetit valamiért nem tudják...meglepő),Eminél eltört a mécses és elsírta magát.Megvilágosodtam!Jenni azért nézetett romantikus filmet velünk mert 1.szereti őket(amit jó lesz megjegyeznem) 2.kiváncsi volt Emi reakciójára.Bár én akkor tutira a Titanicot nézettem volna meg vele,vagy a Csúf Szerelmet,vagy esetleg a Barátság Extrákkal,Macskám,a családom és a fiúk.Mind romantikus.Nem kérdezni honnan ismerem őket,csak tudom hogy vannak és kész!Na igen...Szóval Eminek eltörött a mécses és Jenni belendült legjobb barátnő szerepbe,akinek fontosabb a barátnője mint a pasija aki mellesleg nemsokára elmegy és egy hónapig nem fogja látni.De Jenni a megtestesült Ördög vagy én nem tudom, de mindig mindent megtud amit akar.Kérdezett tőle valamit(komolyan nem tudom mért fáj nekik ha én is értek valamit),mire Emi bólogatott és motyogott valamit.De váltottak nyelvet és bevontak engem is.
-Igen,igen,igen.De megbántott és tartom a szavamat.Hazudott nekem,sőt rosszabb annál.Átvert,és kihasznált.Borzalmas,de ha esetleg megmondta volna mi baja van,segítettem volna neki,de így nem tudok segíteni hogyan!Most viselnie kell a tetteinek a következményeit-ekkor felnézett az órára és felpattant-Te jó ég!Nekem ma táncom van!Rohannom kell-és elrohant majd úgy 5 perc múlva mi még a stáblistát bambultuk,keresve olyan neveket amiket ismerünk(.....), Emi sietősen távozott.Kettesben maradtunk,így újra szabadjára engedhettük a köztünk lévő szikrát.Mikor Jenni megcsókolt,mindig kisebb görcs állt a hasamba és megzavarodtam.Te jó ég!Azt hiszem nem kéne Liam társaságát ilyen sokszor élveznem,mert a végén olyan érzelgős leszek mint ő.De visszatérve,nyugodtan faltuk egymást,mikor valaki ránk ugrott,így én majdnem agyon nyomtam Jennit.
-Fiatalok!Ne a nappaliban ha kérhetem-fetrengett tovább rajtam a szőkeség.Próbáltam karommal tartani magamat valamennyire,és Jenni meg kuncogott erőlködésemen.
-Leszállnál?-morogtam rá.
-Áhh jó ez itt-fordult a hátára.Ha jól éreztem.Ekkor valahonnan alólam megszólalt a Glad You Came,ami lerobbantotta rólam Biankát,és engem is Jenniről,aki így feltudta venni a telefont.
-Örülök hogy vissza hívott Mr...Eric.Mi?Persze de nem lehetne inkább másnap?.....Megjegyeztem.Köszönöm.Visz...Szia-és letette.Kissé zavaros beszélgetés volt.Ki az az Eric?
-Huh.Lovagolni megyek!Ez az!
-Áhh....Újra.Végre nem a perverz pasid vágyainak kielégítésével leszel elfoglalva-mondta Bianka flegmán.Jenni és Én is hatalmas szemekkel meredtünk rá,ami kicsit zavarba hozta-Mármint.Én csak azt látom belőletek,hogy egymáson csüngtök.Bár lehet hogy azért mert rátok nyitok mindig.De mond hogy nem perverz egy kicsit sem!
-Áhhh....Ő nem kicsit perverz,de én így szeretem!-ölelte át a derekamat,mire automatikusan átkaroltam a vállát.
-Kikérem magamnak-durciztam,mire kaptam egy puszit kiengesztelésül-Azért!
-Erről beszéltem!Annyira gusztustalanul aranyosak vagytok együtt,hogy az már fáj.És a durva még az,hogy a húgomnak Nálam idősebb pasija van!Te jó ég!-drámázott egy sort Bianka,majd elröhögte magát és kifelé vette az irányt.Az ajtóból még visszakiáltott-Azért védekezzetek!-és végleg elment.Ekkor valami másik szám szólalt meg Jenni telójából,bár fogalmam sincs a címéről, de mivel Jennivel szoktunk beszélgetni is,ismerem a zenei ízlését,így nem lepődnék meg rajta ha ez is Wanted lenne.Elnézést.The Wanted,mert nem mindegy.Jenni gyorsan fölkapta és kihangosította.
-Szia Zayn-köszönt bele.
-Szia-köszöntem én is.
-Sziasztok!Nagyon haragszik rám?-tért rá a lényegre.
-Hát ha nem akar szóba állni veled annak számít,akkor igen.Haragszik-mondtam,megelőzve Jennit.
-Idióta vagyok!Miért csináltam ilyet?
-Mert szereted és elkerülhetetlen hogy az érzelmek mellett a testi vágyaidat ne elégítsd ki.Pont így-okos duma,okos embertől.Jenni az Ördög szóval ez tőle nem meglepő.
-Oké...Jenni ne olvass annyit,vagy nem tudom mit szoktál csinálni,hogy ilyeneket mondasz,de a hivatalos kifejezéseidtől borsódzik a hátam!
-Pedig én tudok ilyet még egy párat!-jelent meg gonosz vigyor az arcán-A lelki-testi társad,már amennyire beszámolóitokból következtetek,egyértelműen történt testi kapcsolat,aminek egyik oldalról bizalmatlanság lett a konzekvenciója.Szóval egyszerűsítve:Haragszik rád,és nagyon belekell húznod ha megbocsájtás szeretnél.
-Kösz.Ezzel megnyugtattál.De mennem kell-és ezzel le is tette a telefont.
Egy napig csak Jennivel  lehettem anélkül hogy bárki nyaggatna minket.Emi a meleg táncos haverjával intézett találkozót,hogy egyedül lehessünk,a szüleinek is elmagyaráztam nagyjából miért vagyok itt,bár Isaac nem hiszem hogy nagyon örül hogy egy 20 éves fiú rohangál a 17 éves lánya körül,de alapvetően semmi baja velem,aminek örülök.Azt hiszem.Susan viszont egekig dicsért,milyen romantikus hogy csak azért hogy bebizonyítsam mennyire szeretem Jennit visszajöttem Angliába.Nekik ugyanis nem mondtuk el az álmot.Szerintem abban a pillanatban rosszalni kezdték volna a kapcsolatunkat,mivel eljegyzés,gyerek,öngyilkosság trió nem éppen jó anyag a szülők felé.Isaac végül reggel azzal búcsúzott tőlem,hogyha már a lányával mulatok egész nap,védekezzünk.Khm...Susan viszont azt mondta hogy Jenni enyhíthetné az egy éves várakozási időt,és mikor ezt Isaac meghallotta,csak annyit mondott,jó az úgy.Nem baj,Jennivel (hogy Biankát idézzem) "csüngtünk" egymáson egész nap.Szükségem volt a társaságára,és neki is az enyémre.Persze beszélgettünk,meg filmet néztünk,meg főztünk is,de alapvetően ilyen napokat bekell iktatnunk mert szerintem mindketten nagyon jól éreztük magunkat-legalábbis én nagyon-és jól jön hogy kettesben voltunk,így mélyült a kapcsolatunk és jobban megismertük egymást.Majd másnap reggel náluk elbúcsúztunk,én pedig egyedül mentem a reptérre,hiszen a húgomhoz jöttem.Bár senki se tudja melyikhez,és Daisy fel is hívott hogy melyikük tettesse magát betegnek.Aranyos.Mikor visszaérkeztem a menedzsment nagyon örült nekem,majd szétestek örömükben.Igazából nem.Nyugtázták hogy megérkeztem és már is lökdöstek a fiúkhoz,akik fotózásra készültek.Mikor benyitottam,hajlakk,meg kitudja minek a szaga terjengett mindenhol.A banda beleugrott a nyakamba és mindenki elkezdte húzni az agyamat mit csináltunk Jenni-vel.Zayn pedig szomorkodott magában,és gondolom azon elmélkedik mért nem bírt magán uralkodni.Én erre egy egyszerű,de mégis bonyolult válasszal felelnék neki.Szerelem.Ami miatt olyan távolinak tűnik a naptárban a Július 14.A haza utazásunk napja.

Ukrajna

Hali!Remélem tetszeni fog!Emily próbált segyteni de végül semmit nem használtam fel abból amit mondott.LoLJóóó ez perverz tész lett de olvassátok aztán meglátjátok :D *Ariel

26.rész

Ukrajna

Harry

Az ajtóban állva olvastam az újságot és nem hittem a szememnek.Jenni,Zsófi és Marcus is megnyugtatott minket,hogy Lyon biztonságos.Most mégis címlapon vagyunk!Axi és Én a búcsúzáskor.Meglepően jó kép lett,pont elég látszódik hogy egyértelművé váljon a csókunk.Meg persze mellette a kép a reptérről,ahol csak megöleltük egymást,de visszanézve,nem tűnt túl hitelesnek a „baráti” ölelés.Becsaptam az ajtót,ledobtam az újságot és bekapcsoltam a gépet.Rákerestem és láss csodát!Először egy francia lapban jelent meg a kép,ami mára Angliába is eljutott.Különböző címeken futott a hír,mint Harry Styles új barátnője vagy ami a leginkább felkeltette a figyelmemet:Testvér szerelem.Átfutottam a cikket.Rájöttek!Rájöttek a nevére,mindenére!Hogy honnan?Egészen egyszerű.Liam barátnője Zoé.Zoé testvére Axi.Axi ott volt a reptéren akkor is amikor mentünk.Megoldva.Gondolom valami ilyesmi történt.Úgy döntöttem fent kell lennie Skype-on,így felmentem.És fent is volt.Rögtön videóhívást kezdeményezett,amit elfogadtam.Aggodalmasan nézett rám.

-Harry!Láttad ezt?Rajta vagyunk mindenen!A szüleim nem tudták, hogy együtt vagyunk,és az újságból kellett megtudniuk!Mit fogunk csinálni?

-Hát...Mondhtajuk hogy nem igaz,de ahoz túl egyértelmű minden.Vállaljuk fel?-kérdeztem félénken.Én már abban a pillanatban felvállaltam volna,amikor elmentünk várost nézni,így ez a helyzet számomra kedvezett.

-Van más választásunk?-vonta meg a vállát.

-Akkor viszont,örülnék ha a barátnőmnek mondhatlak!-mosolyogtam rá.Viszonozta,majd válaszolt.

-Szivesen leszek!Szeretlek Harry-mondta.

-Szeretlek-mondtam én is.Ekkor hallottam lentről az ajtó nyitódást.

-Mennem kell,majd valamikor beszélünk még!Szia!-hadartam,mikor hallottam hogy jön fel valaki a lépcsőn.

-Szia!Vigyázz magadra-köszönt el és kinyomta.Lecsuktam a laptopot,és ekkor toppant be Louis a szobába.

Louis

Harry teljes nyugalommal üldögélt a székén.Leültem mellé a földre.

-Minden rendben?

-Féltem-adta az egyszerű választ.

-Mitől?-azt hogy kit,tudom jól,az okot viszont nem nagyon.

-Mindentől.Kénytelenek vagyunk felvállalni,így tudni fogja mindenki.Ha pedig bármivel is megtámadják nem leszek ott hogy megvédjem-dadogta maga elé.

-Harry én ebben nem vagyok jó,de minden oké lesz!Alexa ügyes lány,és te pedig megmutathatod neki,mennyire szereted!-tartottam egy kis lelkesítő beszédet.

-Írjam ki twitterre?-kérdezte egy kis idő elteltével.Kocka szerelem...

-Hát...Mondjuk-vontam meg a vállamat.Felcsapta a laptopot,és nem sokra rá le is csukta.

-Gyors voltál-jegyeztem meg.

-Gyakorlat teszi a mestert.

-Egyedül hagyhatlak?-kérdeztem.

-Menj Jennihez.Ha ennyire nem bírod-adta meg magát.Felpattantam és adtam egy puszit az arcára.

-Pfuj!Louis!-törölte le a nyálamat az arcáról.

-Ez van-kiáltottam neki a folyosóról.Nem sokára Jenniék háza előtt voltunk.Liam akkor szállt ki a kocsijából.Odarohantam hozzá,és megfogtam a vállát,mire megijedt és kiejtette a kulcscsomót a kezéből.

-Csak szólni akartam hogy ne ijedj meg,mert itt vagyok-mosolyogtam rá-De miért vagy itt?

-Mert itt megtalállak titeket.Beszélnünk kell-váltotta komolyra a szót.Bementünk a házba.Jenni beleugrott a nyakamba és megcsókolt,amit megint nem tudtam mire vélni,de nem baj,viszonoztam.Elengedett és Emihez fordult.

-Nem tudom miért képzelegtél hülyeségeket.

-Mindegy,a lényeg hogy nem smároltad le Harry-t-kuncogott Emi.

-He?Miről maradtam le?-néztem a két lányra.

-Semmiről.Szia Liam-köszönt a vendégünknek is-nem mintha én nem az lennék.

-Zayn?Niall?-kérdezett vissza köszönés nélkül.

-Itt vagyunk-kiabáltak kifelé a konyhából.

-Gyertek a nappaliba-utasított Liam.Mindenki elhelyezkedett a nappaliban és vártuk hogy Liam mondjon valamit,de a telóját bújta.

-Liam,ugye nem azért hívtál mindenkit ide,hogy bemutasd hogy megfelelő a Wifi a házban?-kérdezte Jenni.

-Jó.Akkor kezdem-tette le az asztalra-Van 2 jó,és egy rossz hírem.Mivel kezdjem?

-Rossz-vágtuk rá szinte egyszerre mind a hatan.

-Elmegyünk egy hónapra.Ukrajnába-ez kicsit szíven ütött.Jenni nélkül egy hónapot.Éreztem ahogy megszorul a keze az enyém körül-És még egy rossz hír.Holnap indulunk-mi?Úristen!Na jó,komolyan nem tudom honnan veszik ezeket a hülyeségeket hogy nem szólnak csak egy napra rá!

-Akkor mi a jó?-tette fel mindenki kérdését Emi.

-Hazaérünk Jenni szülinapjára-ettől kicsit megkönnyebbültem,bár fogalmam sincs mit adjak neki.

-És a második?-kérdezte Jenni.

-Nincs második.Összekevertem a kettőt.

-Király-dünnyögte Zayn-Emi eljössz velem pakolni?Aludhatsz nálam-Emi elfogadta és elmentek.Niall is elment,Bianka is elment,bár ő dolgozni,Én pedig átöleltem Jennit.

-Keveset voltunk együtt-dünnyögte.

-Mi mindig együtt leszünk.Szerintem az elég sok.Egy hónap szünetbe még senki nem halt bele-biztattam Jennit.

-Most meglesz az első áldozat-mosolygott rám,majd hozzám bújt,mellkasomba temetve arcát-Hiányozni fogsz!

-Te is-dünnyögtem a hajába.

-Elég a siránkozásból-pattant fel mellőlem-Indulj,vedd a cipődet,én gyorsan írok egy üzenetet anyunak hogy nálad alszom,remélem apu nem fog sokkot kapni-mondta és mi is útra keltünk.Haza érve Jenni átvette a parancsok osztogatását.

-Harry!Azt nem viheted el!Felesleges!

-Louis!Ne szerencsétlenkedj már azzal a bőröndel!

-Azt ugye nem akarod együtt felvenni?Szerintem se!

-Louis még egyszer hozzámérsz, esküszöm, az életben nem fekszem le veled!-az utolsó egy kicsit durva volt,de Harry jót röhögött rajtunk.Mondjuk Jenninek mi fájt,azt nem tudom.Csak néha megöleltem,vagy adtam neki egy csókot.Próbáltam aranyos lenni,de most nem volt ilyen kedvében.Végre befejeztük a pakolászást,és Harry bedőlt aludni,én meg zuhanyozni.Benyitottam a szobába,de vaksötét volt.Becsuktam magam mögött az ajtót,ekkor valaki hátulról megölelt.

-Na,vajon ki vagyok?-kérdezte Jenni.

-Hmm...Nyálasat vagy arrogánsat szeretnél?

-Nyálasat.

-Az egyetlen ember a földön aki már azzal beindít ha hozzámér-adtam a választ.

-Ömm ez kicsit perverz volt nem gondolod?De örülök hogy ilyen hatást váltok ki belőled,ugyan hasztalanul-került elém és onnan ölelt át.

-Szóval komolyan gondoltad?Amit mondtál?-aggodalmaskodtam.

-Nem!Csak van egy szabályom.Ami megfog rémíteni.

-Mondjad-játszottam a kemény legényt.A fülemhez hajolt és úgy adta meg a választ.

-1 évig semmi olyan-eldöntöttem magamban,hogy életem leghosszabb évének nézek elébe.

-De miért?-arra lennék kiváncsi miért hozta ezt a szabályt.

-Mert így kiderül,hogy szeretsz-e annyira hogy vársz rám,ameddig csak akarom-szorosabban öleltem magamhoz.

-Akár három évre is felviheted,bármeddig várok rád-suttogtam.

-Köszönöm!Fogalmad sincs róla milyen sokat jelent ez nekem-emelte fel fejét és megcsókolt.Csókunkat egy pillanatra sem szakítottuk meg,míg hanyatt feküdt az ágyon,én meg fölé.Pólója alá csúsztattam kezeimet,így több bőrfelülettel érintkezvén,és közelebb húzhattam magamhoz.Egyre lejjebb kezdtem csókolgatni.A szájától le az arcán keresztül,a nyákánál kicsit elidőztem(egy ideig sálat kell hordania),majd egészen a kulcscsontjánál,de innen nem mertem lejjebb meenni.

-Na mi van?Megállt a tudomány?-kuncogott.

-Én nem szemtelenkednék!Te vagy alattam-kúsztam végig a nyakán,egészen a füléig.

-Nem sokáig-egy határozott mozdulattal megfordított.Félmeztelenül feküdtem alatta,ami láthatólag elnyerte tetszését.

-Megbűnhődsz a nyakamért-morogta majd neki látott a dolgoknak.Ő is szép lassan haladt,lefelé.De nem állt meg.Végig csókolgatta a mellkasomat,a hasamat,mikor elért az alhasamhoz kezét végig húzta a felsőtestemen.Halk nyöszörgést és pár kisebb nyögést megengedtem magamnak.Majd medence csontomnál finoman harapdálni kezdte a bőrt,én pedig belemarkoltam a takaróba és imádkoztam hogy hagyja abba, mert már nem bírtam.

-Jenni!Szerintem...-nem tudtam befejezni,mert megindult felfelé,gyorsan a számhoz vándorolt,és szinte számba mondta.

-Észrevettem.Nem hazudtál-mondta,de mivel holnap korán megyek,abbahagytuk.Elhelyezkedtünk a takaró alatt és automatikusan hozzábújtam Jennihez.

-Louis...Ismétlem nem hazudtál-először nem esett le,aztán pirulva hátrébb húzódtam,de kezemet még mindig rajta nyugtattam.

-Jó éjt Louis-köszönt el.

-Jó éjt Jenni-mondtam és elaludtunk.

Emi

Zayn lakásához értünk.Eddig kétszer voltam itt.Nagyon szép háza van,igazi pasis lakás,de igazán tetszetős.Galériás elrendezés,és a modern ötvözete a klasszikusal.Miért van ilyen szuper házuk?Na jó.Zayn szobájában dobáltuk be a cuccokat a bőröndbe,mikor figyelmes lettem egy borítékra.Zayn a fürdős cuccait pakolta,így kivettem a bőröndjéből.Nem volt leragasztva,szóval csak kinyitottam.Kivettem belőle néhány képet.5 kép volt benne.Egy a családjáról,egy rólam,egy rólunk,egy az egész csapatunkról,és egy Jenniről és Louis-ról.

-Kutakodunk?-jött be Zayn.Visszacsúsztattam a képeket a borítékba és vissza a bőröndbe.

-Bocsi.Felkeltette a figyelmemet-szabadkoztam,de csak átölelt.

-Elötted nincsenek titkaim.Tudni szeretnéd a Louis-Jenni kép miért van nálam?

-Gondolom nem Lou miatt.Legalábbis remélem-engedtem el.

-Nem.Nem miatta,belőle lesz elég.Csak mivel Jenna közel került hozzám,őt se hagyhattam ki,de mivel Louis egy hozzátartozó extra,ő se maradhatott le.

-Nem inkább Jenni Louis-é?-kérdeztem vissza.

-Neked úgy tűnik?-kérdezte nevetve.Mondjuk,ja.Inkább Jenni uralkodik a kapcsolatukban.De ő mindig is irányelvű volt,nem tehet róla.

-Nem.Fejezd be a pakolást,én pedig csinálok kaját-mentem ki a konyhába.Csináltam pár szendvicset-gondban vagyok a konyhában-és kiraktam két tányérra.Narancslét öntöttem,mikor erős karjait összefonta derekamon,állát megtámasztotta a vállamon.Lélegzetének kellemes simogatása csapta meg a bőröm.Letettem a dobozt és megfordultam,hogy szembe legyünk.Kapva kapott az alkalmon.Letámadta ajkaimat és vadul falni kezdte azokat.Nekinyomott a pultnak,és két karjával közrefogott,ezzel elzárva a „menekülő utat”.Nem mintha akartam volna menekülni.Elkezdte felhúzni a fölsőmet,de megállítottam.

-Mi van?-nézett rám boci szemekkel-Nem emlékszem semmire,és pedig megtörtént,te magad mondtad!Érezni akarom milyen volt!

-Hát sajnálom.Oszd be azt amire emlékszel!-kacsintottam rá,és finoman eltaszítottam magam elől és leraktam az asztalra a két poharat.Még rendezgettem a dolgokat egy kicsit,de akkor felsimított a combomon,végig a nyakamig.Szóval rosszfiúsat játszik.

-Emlékszem!Mindenre!Minden szóra,minden érintésre,minden csókra!Mindenre!-duruzsolta fülembe.

-Ennek örülök!De hogyan?

-Akkor is elakartál utasítani,és akkor is megadtad magad-villantotta rám féloldalas mosolyát.

-Is?-húztam fel a szemöldököm.

-Most figyelj!-elkapott és combomnál fogva felemelt.Közben megcsókolt és elsétált velem az ágyig.Sötét hajába túrva viszonoztam.Mondjuk azt, hogy aznap este nem vacsoráztunk.

Másnap

Emi

Reggel felébredve,Zayn karjaiban találtam magam.Mélyen beszívtam illatát,tudván,nagyon sokáig nem érezhetem.Felkelt,de nem szólt semmit.

-Szeretlek-törte meg a hallgatásunkat.

-Én is szeretlek.Indulnunk kell.Menj öltözni-bújtam ki öleléséből.Összeszedegettem a ruháimat a földről és felvettem a magammal hozott sima farmert és lila fölsőt.Zayn a haját rendezgette,én addig felmentem twitterre,hátha folyik valami érdemleges.Nem sok.Ekkor megütközött a szemem Harry tegnapi twittjén.Felsikítottam,mire Zayn berohant a szobába.

-Mi történt?-kérdezte aggódva, én pedig csak oda nyújtottam a telefont.

-Ezért sikítottál?Elég kevés is elég arra, hogy sikításra bírjon-kacsintott rám,én meg hozzá vágtam egy párnát.Befejezte a hajának rendezését majd visszatért a szobába.

-Adok valamit-mondta és kihúzott a szekrényből egy pólót.Elvettem tőle.

-Köszönöm!Én nem tudok adni,csak azt amit tegnap hordtam-mondta,de mosolyogva bólintott jelezve,hogy adjam oda neki.Odaadtam,és eltette.Ezután tényleg a reptérre mentünkJenni és Louis már ott voltak és búcsúzkodtak.Megöleltem,és else akartam engedni.Mennie kellett,így elmorgott egy Szeretleket és megcsókolt.Viszonoztam,de elkellett válnunk.Eltünt valami kapu alatt.Ekkor meghallottam ahogy Louis hangja hasítja a levegőt.

-Szeretlek!-tudtam kinek címezte,és ez kicsit felhangolta a kedvemet.Jenni kicsit elpirult,de válaszolt egy Én is!-el.Elkönyveltem magamban,hogy szerencse hogy van egy sorstársam,és hozzáléptem.

Jenni

A reptéren vártunk,és búcsúzkodtunk.Szorosan magamhoz húztam és a sírás szélén voltam.Ő is átölelt,nem zavartattuk magunkat,gyakran megcsókoltuk egymást.Nem sokára Zayn is megérkezett Emivel az oldalán.Ők is búcsúzkodni kezdtek.Niall zavartan érkezett a reptérre,és csak én tudtam miért.Tegnap este,nagyon későn, Bianka írt egy SMS-t azzal a szöveggel hogy idióta,mert Niall ágyában kötött ki.Megint.Liam és Harry is megérkezett.A fiúk gépét bemondták így még egyszer megöleltem Louis-t.

-Hiányozni fogsz!-suttogta.

-Te is!-válaszoltam.Elengedett,de mielőtt elment volna,még egyszer, visszafordult és odakiáltott nekem,hogy az egész reptér hallotta.

-Szeretlek!

-Én is!-kiabáltam mosolyogva és néztem ahogy a fiúkkal együtt eltűnik a reptér forgatagában.

-Ez übercuki volt-vinnyogott Emi.

-A tegnap este után megérdemeltem-mosolyogtam rá.

-Próbálom nem félreérteni.Mi történt?-kiváncsiskodott.Kicsit meglazítottam a sálamat és lejjebb húztam.Emi felszisszent én pedig visszarendeztem a sálat.

-Louis volt?-kérdezte.

-Nem!Zayn!Szerinted?-ugrattam,mire elpirult.

-Zayn biztosan nem-motyogta,mire rögtön levágtam mi volt a tegnap esti program.

-Na,mivan veled?Ne engedj meg neki mindent!-boxoltam bele a vállába barátságosan.

-Semmi nincs velem,csak szerelmes vagyok.És ne félj,nem engedek meg neki mindent.De,láttad Harry twittjét,vagy gondolkozzak?

-Gondolkozz!Mutasd-elővette a telefonját és pár perc állítgatás után felment Twitterre ahol megkereste Harry twittjét.Önkéntelenül is elmosolyodtam.

I love you @BecauseAlexa xx

Bár Emi velem lesz,én mégis úgy érzem életem egyik legnehezebb időszaka lesz.Megpróbáltatás lesz friss kapcsolatunkban.De remélem a szerelmünk kivészeli.

Nem emlékszem!

Ez egy nagyon indurka pindurka rész,de karácsonyig talán ez az utolsó rész amit kaptok,mivel elleszünk foglalva egy pöppet.Az előző rész érdekes lett.Na mindegy ez rövid lett és a vége meg muhahahahaaaa!! xD~Emily

26.rész

Nem emlékszem!

Jenni

Azt hiszem van mit elmagyaráznom Louis-nak,és el is várja hogy elmagyarázzam.Már fent volt,mikor én felkeltem.Már nem éppen volt reggelnek mondható az idő,11-kor.Kicsit másnaposan,de felültem és tekintettel arra hogy hideg volt,magam köré csavartam a takarót.Louis végig nézte,majd megszólalt.
-Jenni!Tényleg sajnálom,csak a pia tehet róla.Ne hogy már elhidegülj tőlem emiatt-ült be mellém az ágyba,szintén magára húzva egy takarót.
-Ja,hogy ez?Hideg van,nem fogok egyszál pólóban üldögélni,miközben megfagyok.Ami azt illeti,azon kívül hogy szerzel nekem valami pizsama fölsőt,ugyanis az enyémet tegnap eltépted,a tegnapi napot megnem történtnek nyilvánítom-mondtam-Egy nagy ölelést kaptam cserébe.
-Köszönöm.Megtanulok uralkodni magamon-mondta-Ami a pizsamát illeti,azt is sajnálom.Megtarthatod az egyik pólómat.
-Oké,de így már 2 pólód is az enyém lesz!Lehet hogy eladom őket!Szerintem gyorsan elkelne,jó áron-próbáltam a legkomolyabb hangnemben mondani,és látszólag bekajálta,mert elkerekedtek a szemei.
-Mi van?Elakarod adni a ruháimat?
-Dehogy is!Azoknak kevesebb az értéke mint mondjuk egy törölközőnek például.Ki tudja,majd csinálok egy közvélemény kutatást a rajongók között-próbáltam tartani magamat,hogy ne röhögjem el magamat az arckifejezésén.
-Jenni...Komolyan beszélsz?-hőkölt hátra.
-Nem!Csak hülyéskedek!Látnád a fejed!-nevettem el magam.
-Nagyon vicces vagy!Tudod már kezdtem megijedni, hogy egy nap arra megyek haza hogy üres a házunk mert eladtad a cuccainkat.
-Aha.Emiék szerinted már felkeltek?-kérdeztem elterelve a témát.
-Nem hiszem.Kiváncsi lennék mit csináltak tegnap este-rebegtette meg a szempilláit.Itt újra kitört belőlem a nevetés,és ráborultam Lou-ra.
-Jenni jól vagy?-kérdezte gondoskodó hangon,ami engem még nagyobb nevetésre sarkallt.
-A..a...ahha csak nem tudom-nevettem tovább.Már sírtam a röhögéstől,mire kezdett alább hagyni a roham.
-Okééé-húzta el az utolsó hangot-Meglátogatjuk őket?-kérdezte,de a választ nem várta meg,elindult kifelé.Én is követtem,bár még mindig fáztam,így magamra kaptam a széken fekvő pulcsimat és felvettem a mamuszom.Átbattyogtam Louis után.Megállt az ajtóban,majd benyitott.Azzal a lendülettel becsapta.
-Szerintem volt valami,tegnap este-mondta lesokkolva.
-Miért?-kérdeztem izgatottan.
-Hát csak tapasztalat,tudod.Meg ruhák.Mindenütt-hadarta.De Emit nem ilyennek ismerem.Nem hinném hogy ilyen könnyen megadta volna magát Zayn-nek.Kicsit homályosak az emlékeim az éjszakáról.Ekkor nyílt az ajtó és Emi nézett ki rajta.
-Szeretnétek valamit?-kérdezte torzonborz hajjal a fején.
-Semmit,csak ideje felkelni!Ruhák a földön?Mit csináltatok?-kérdeztem.
-Semmit.Levetkőztünk?Általában alváshoz levetkőznek az emberek-nézett rám olyan szemekkel amikből kikövekeztettem,hogy mondani akar valamit.
-Oké,igazad van.Csinálunk reggelit,majd gyertek le-fejeztem be a társalgáást és a konyha felé vettem az irányt,de előtte volt még egy hely ahova beakartam térni.A vendégszobánál állva bekukucskáltam a kulcslyukon.Nem sokat láttam,így résnyire kinyitottam az ajtót,és a résen keresztül leselkedtem.Itt viszont egyértelmű volt minden.Egyértelmű hogy másodszorra is egy ágyba kerültek.Valahogy annak ha Niall és Bianka egymás közelébe kerül mindig ez a vége.Végre leértem a konyhába,és megvártam amíg Louis is leér.
-Mit szeretnél?-kérdeztem,miközben a polcon kezdtem kotorászni.Morgott valamit,majd pár pillanat múlva átölelt hátúlról és vállamon nyugtatta állát.
-Valami édeset-duruzsolt a fülembe.Megint előtörtek belőlem a megszokott reakciók,amiket ugye nem is kell mondanom.Pillangók a hasamban,fejzúgás,gyorsuló szívverés,borzongás.
-Palacsinta?-kérdeztem vissza,és szinte lehetetlennek látom hogy ugyanazt a reakciót váltsam ki belőle,mint ő belőlem.
-Tökéletes,de előételnek kérhetek valamit?-rögtön tudtam mi szeretne,így megfordultam karjaiban és finoman megcsókoltam.Az ő oldaláról kevésbé volt gynegéd,inkább nevezném vadnak,mintsem gyengédnek.
-Ha ezt csinálod éhen veszünk-toltam el magamtól.
-Nem csináltam semmit,te kezdted-vigyorgott önelégülten.Hiába szállnék vele vitában,most nála van a labda.Megcsináltam a palacsintát,és kirakattam az asztalra a Nutellát,lekvárt és a juharszirupot,majd felrohantam Emiékhez.Zayn nyitott ajtót-elővigyázatosságból kopogtam-majd vigyorogva betessékelt.
-Mit szeretnél Jenna?-kérdezte miközben becsapta az ajtót.Lehuppantam Emi mellé,aki az ágy szélén üldögélt,és felváltva nézett engem és Zayn-t.Amikor a fiúra esett a pillantása,kicsit zavarodottnak,vagy inkább megszeppentnek tűnt.Különsö eddig sose nézett így rá.
-Csak szólni akartam,hogy kész a reggeli.Palacsinta-mondtam-Miért vagy ilyen...boldog?-kérdeztem mikor feltünt mennyire felvan dobva.
-Nem tudom.Egyszerűen jól érzem magam.Furcsa,nem?-kuncogott magában,majd "éhas vagyok" címszó alatt magunkra hagyott minket.Rögtön Emesére támadtam.
-Mi van veled?Láttam ahogy rá nézel,és amúgy is olyan furcsa vagy,nem gondolod?Mi történt?-faggattam.Közelebb hajolt és suttogva kezdte mondandóját,persze magyarul,így véletlenül se érthették a mondani valóját.
-Tegnap Zayn és Én...Szóval mi...Szóval nekünk-nem tudta kifejezni magát,bár sejtettem mit akar mondani,az ő szájából akartam hallani-megvolt az első.Ez így is elég fura,mert alig vagyunk együtt egy ideje,csak elragadott a hév,és onnan már nem volt megállás.Nagyon jó volt.Élveztem ahogy vigyáz rám és-itt rátapasztottam kezemet a szájára,jelezve hogy nem vagyok kiváncsi a részletekre ilyen alaposan-a lényeg hogy megvolt,de van egy kis bibi.Nem emlékszik rá.Semmire.
-MI?De honnan veszed?-hitetlenkedtem.
-Megkérdezte mit keres nálam-adta az egyszerű választ.
-Elkéne neki mondanod,nem?-kérdeztem áátgondolva a lehetőségeket.
-El,de nem tudom hogy mondjam el neki.Ohh figyelj tegnap lefeküdtünk amúgy,csak te semmire sem emlékszel.Ez kicsit furcsa,nem?
-Hát...szeretnéd ha beszélnék vele?-kérdeztem utolső mentsvárként.
-Megtennéd?De csak annyit kéne neki mondanod hogy idegileg készüljön fel-nézett rám hálásan.Bólintottam,ezzel átvállalva magamra a töprengést,de gyorsan kitaláltam mit fogok neki mondani.Lementünk,reggeliztünk,közben Bianka és Niall is megékezett.
-Gratulálok az ifjú párnak!-emelte meg Louis a narancsleves poharát.Mindkét említettől egy meghalsz pillantás lett a jutalma.Miért van az az érzésem,hogy ezek ketten nincsenek oda-vissza egymásért?Ami furcsa az viszont az,hogy mégis vonzódnak egymáshoz.Valahogy.
-Zayn,légyszíves gyere velem-álltam fel.Elérkezettnek láttam a pillanatot,hogy beszélgessünk.Követett a nappaliba,aminek bezártam az ajtaját.
-Ülj le!-mutattam a kanapéra,és követte az utasításomat.
-Mit akarsz mondani?-kiváncsiskodott.
-Malik,várd ki a végét!Na,szóval Emi akar neked mondani valamit,amin nagyon kifogsz borulni.Próbáld meg fékezni magad  mert fogalmam sincs hogy fogsz reagálni,de fékezd magad!Ígérd meg!-utasítottam.Tömören akartam közölni.Sikerült.
-Megígérem hogy nem borulok ki...nagyon.Bármit is akar mondani.
-Akkor te maradsz,őt pedig ide hívom-és elinalltam.Emit beküldtem a nappaliba és kiváncsian vártam a fejleményeket.

Emi

Benyitottam a szobába,és leültem Zayn mellé.
-Mit szeretnél mondani?-kérdezte,miközben megfogta a kezem.
-Oké.Bocsánat,ha hadarok,de ez iszonyat kínos.Szóval tegnap este haza jöttünk,és próbáltalak befektetni az ágyba,ugyanis hulla részeg voltál.De elkezdtél éledezni,és szolidan elkezdtél közeledni feém,Én pedig hogy is mondjam...Belementem-fejeztem be a hadarást.
-Azt mondod nem emlékszem arra amikor először...te jó ég!-kapott a fejéhez.Valamit motyogott,és aggódva végig nézett rajtam.
-De ugye nem bántottalak?-vizslatott továbbra is.
-Nem.Miért bántottál volna?-értetlenkedtem.Csak megrázta a fejét és magához ölelt.
-Mindegy.De remélem neked legalább jó volt,ha én már nem emlékszem semmire-próbálta menteni a menthetőt.Csak bólintani bírtam,ugyanis ez a beszélgetés a legkínosabbak közé tartozik a világ történelmében.De azért annak örülök,hogy ilyen könnyen vette,bár szerintem még mindig azon gondolkozik hogy felejthette el.Kézenfogva mentünk vissza a többiekhez,akik informálva lettek az ügyről,agy kiváncsian vizslatták Zayn-t.Éppen Louis akart beszólni valamit,de ekkor Niall telefonja megcsörrent és gyorsan felkapta.Kicsit lefehéredett,azalatt a 3 perc alatt amíg beszélt.Letette,majd az ajtó felé vette az irányt,miközben odaszólt nekünk.
-Harry nem láthatja meg a mai újságot-lökte a szavakat és kilépett a házból,majd visszajött egy példánnyal.Ledobta az asztalra,mi pedig egyszerre hajoltunk fölé.Mindannyiunkban megállt az ütő egy pillanazra.Először Louis kapcsolt,aki felpattant és elrohant haza,hátha Harry még nem látta.Zayn és Emi odalapoztak a cikkhez és olvasni lezdték,Bianka meg neki látott a konyha rendbe rakásának.

Koncert és buli-meg ami előtte van

Hali kölykök!Írtunk,kitettük reméljük tetszik!Mármint én nem értem csak hogy mi ez a Larry izéé meg Zouis,Niam,LiLo stb? mármint hogy neveket összeraktak odáig eljutottam de..na mindegy sötét vagyok xD Dicsérhetem kicsit magamat?Na akkor kezdem.ÉN írtam ezt a részt.Nagyjából. Emily kisregényt írt,de még mindig nem fejezte be.... Szóval megrugdosom ha majd skypolunk xddd...Nem a legjobb deeee nemsokára ugunk egy kicsit olyan egy két rész múlva :D *Ariel

Én csak annyit teszek hozzá hogy én is írtam!Kikérem magamnak!Más kérdés hogy mit....Alexa!Skypolunk Harry-vel és Skyfall-t éneklünk.This is the end... Akkor menj a picsába xDDDJa és.... lesz egy meglepink 24-én!Különkiadás és már megírtuk,szóval felrakjuk 24-én :D és annyira csöpög a nyáltól hogy már fáj (meg a perverziótól nyaf nyaf nyaf) ~Emily

25.óra

(=komolyan órát írtam? xD ~Emily)

Koncert és buli-meg ami előtte van

(igen komolyan azt írtad és nem javítjuk ki :D mert vicces xd)

Louis

Útközben Eminek az az ötlete támadt hogy menjünk el enni.Egy Mc Donald's akadt az utunkba és Jenni felvette a rendelést,majd Emivel bementek.Jóval gyorsabb megoldás mint minket beküldeni.Szerintem egy óra múlva se jöttünk volna.Megcsörrent Harry telefonja,ami valahogy hozzám került.Megnéztem ki hívja.Odanyújtottam neki a telefont.Elvette tőlem,majd hatalmas vigyorral felvette.

-Szia!Nem tudtam hogy hívni fogsz!Megérkeztetek?-mosolyogva néztem ahogy beszél a telefonba.Az ajtóra pillantottam,és hirtelen elhatározásból kiszálltam a kocsiból,és besiettem az épületbe.Kicsit sem feltűnően felrángattam a kapucnimat,és szememmel Jenniéket kerestem.Éppen rendeltek így odamentem és hátulról átkaroltam őket.Éreztem hogy kicsit megremegtek,majd felém fordultak.

-Nem vagy normális - morgott egyet Emi,majd rám mosolygott.Jenni egy időre rám nézett majd folytatta a rendelést.Egy fiú állt a pénztárnál,így nem nagyon esett le neki hogy ki vagyok.Hozzáteszem szerencsére.Levettem a karomat Jenni válláról és megfogtam a kezét.Emi fizetett majd felkaptuk a kaját-pontosabban Emi-és elindultunk kifelé.Ekkor jött a várva várt pillanat.Hangos visítás és Harry bejött a kajáldába.Nem hiszem hogy jól átgondolta ezt az egészet.Rajongók gyűltek köré,alig pár másodperc alatt.

-Nem mész oda?-suttogta Jenni a fülembe.Megráztam a fejem,majd megpusziltam.

-De ha ezt csinálod hamar rájönnek hogy itt vagy-figyelmeztetett a nyílván valóra.Emi motyogott valamit majd a következő pillanatban engem is lerohamoztak.Levettem a pulcsit a fejemről,és bocsánatkérően néztem Jennire.Mosolyogva megrázta a fejét,jelezve hogy nem baj.Hálásan rámosolyogtam.Annyit még láttam hogy Eminek mond valamit majd leülnek egy asztalhoz és neki állnak enni.Hát,itt leszünk egy darabig,de legalább nem az utcán vagyunk, mert akkor nagy eséllyel éhen halnak.Miért van olyan érzésem hogy a rajongók nem fogynak?Lehet hogy kicsit paranoiás kezdek lenni?Lassan(már ha a fél óra lassúnak számít)egyre kisebb lett a tömeg.Eltüntek a rajongók,én pedig fáradtan leültem Jenni mellé.Harry is csatlakozott,majd enni kezdtünk.Elég gyorsan befaltunk mindent,majd indulnunk kellett.Kimentünk,majd Harry a kulcsot kezdte keresni.Unottan néztem amíg tököl a kulcsokkal.Hirtelen ötlettől vezérelve megfogtam Jenni derekát és magam felé fordítottam.

-Mit szeretnél-karolta át a nyakamat.

-Had gondolkodjak.Áhh...Megvan-megszüntettem a köztünk lévő távolságot és megcsókoltam.Pontosan tudja mitől bolondulok meg,és be is vetette ellenem.Beletúrt a hajamba és lágyan visszacsókolt.Ekkor egy vakut észleltem valahonnan és felmordultam.Elakartam tolni magamtól,de szorosabban magához húzott.Bátor lány.Ha címlapon akar lenni adjuk meg a módját!Derekáról lejjebb csúszott a kezem,amit egy mosollyal díjazott.Illetlenség ilyet csinálni az utcán,szóval nem sokára elengedtem és kézen fogva mentünk a kocsihoz.Beszálltunk,és Harry vigyorogva hátrafordult.

-Mi volt ez?Igazán hagyhatnátok valamit a hálóba is-mondta,mire Jenni keze landolt az arcán.Durcizva megdörzsölte az "ütés" helyét(nem volt valami erős) és morogva előrefordult és beindította a kocsit.Hogy mi ütött Jennibe?Fogalmam sincs.De élveztem ezt a különös állapotát.A kocsiban egy ideig nyugton üldögéltünk,majd Jenni fogta magát,befészkelt az ölembe és megcsókolt.Boldogan csókoltam meg,annak ellenére hogy Emi és Harry megtalálta a közös pontot a társalgásunkban.Minket.Végig hülyülték az egész utat,közben Jenni egyszer kecsesen bemutatott nekik.Megérkeztünk a házhoz,ami előtt Zayn fagyoskodott vagy nem tudom mit csinált, de a karját dörzsölte a kezével.Emi kipattant a kocsiból és a nyakába vetette magát.Harry morgott valami "ki szállnátok?" félét.Kicsit megsajnáltam,így követtük az utasítását.Jenni előkereste a lakáskulcsokat,majd beengedett minket.Gondolom kinyitotta a garázst Harry-nek,de elég gyorsan vissza jött.

-Louis!Ki mennél?-kérdezte kicsit frusztráltan.

-Ömm.Ja,persze-motyogtam és már kint is voltam.Sehol semmi.Bementem a nyitott garázskapun.Félelmetes látni az örökké vidám haverodat a földön ülve sírni.Álltam az ajtóban,Ő a földön kezeivel takarva az arcát,de rázkódásából ítélve sírt.Rövid habozás után leültem mellé és átkaroltam.Rámdöntötte a fejét és úgy sírt tovább.Engem ez kezdett egy romantikus filmre emlékeztetni,amiben a csaj a pasi után sírdogál.Egy a probléma.Harry fiú.Minden tudomásom szerint legalábbis az.

-Sa...Sajnálom!-húzódott el tőlem.Óvatosan beleboxoltam a vállába.

-Ezért ne kérj bocsánatot!Csak a te kedvedért elmegyünk egy Tomlinson party-ra koncert után.Jó lesz?-kérdeztem.Halvány mosolyt eresztett el.

-Ezt bele egyezésnek veszem.Gyere!-felálltam,majd felsegítettem a földről.Bementünk a többiekhez akik.Sehol nem voltak.Felrohantam,Emi szobájából kuncogást hallottam.Szóval ők elvannak,de hol van Jenni?Benyitottam a szobájába.A laptopjához beszélt,szóval (ha csak nem a laptopot szidja) Skype-ol.Egy ismerős hang szólt a gép felől.Harry-mivel nem nagyon tehetett mást- követett idáig,de az ajtóban megtorpant.Oda sétáltam Jennihez és lehajoltam a laptophoz.Axi nézett vissza rám.

-Harry!Nem nézed meg kivel beszélek?-fordult hátra Jenni.Vonakodva bejött a szobába miközben körbe nézett.

-Ha ezek a falak mesélni tudnának!-merengett el színpadiasan.Nem tudom honnan veszik hogy az első adandó alkalommal ágyba bújok bárkivel is.

-Akkor semmit nem tudnának mesélni-válaszolt helyettem Jenni.Harry odaért hozzánk,és egy pillanat múlva szinte kilökte Jennit a heléről.

-Szia Ax!-mosolygott bele a kamerába.Axi is elmosolyodott és köszönt.

-Szia Harry!Látom túlélted-szép lassan kihátráltunk a szobából,egyedül hagyva őket.Leértünk a nappaliba és bekapcsoltuk a tv-t.Inkább alapzajnak szolgált,nem nagyon kötötte le a figyelmünket.Jenni ölébe döntöttem a fejemet,mire kaptam egy puszit.A hajammal kezdett játszani,én pedig mosolyogva figyeltem.

-Min mosolyogsz?-kérdezte,mikor krónikussá vált a vigyorgásom.

-Ö.Nagyon nyálas ha azt mondom miattad?

-Nem.Nem az-nevetett.Ekkor valaki belépett a nappaliba,mivel Jenni elfordította a fejét. 

-Öööö.Szia Apu-köszönt Isaac-nek.Amilyen gyorsan csak tudtam felültem valami normális pozícióba,miközben Jenni is elpirult egy kicsit.

-Jó napot Isaac-köszöntemVégig mért,majd komoly arccal biccentett.

-Nem gondoljátok hogy magyarázattal szolgáltok?-intézte felénk a kérdést.Felálltunk és odamentünk hozzá.

-Hát...Louis-val már találkoztatok.Szóval...-itt átváltott magyarra,így csak néztem ahogy zavartan,a hajába túrva magyaráz az apjának.Nem hittem volna hogy ilyen kemény apukája van.Amikor Zayn bemutatása volt,őt sokkal jobban kezelte mint engem.Bár...tekintve hogy Emi nem a lánya,így megértem.Mikor Jenni abba hagyta a magyarázkodást,Isaac végig nézett rajtam.Egyszer.Kétszer.Háromszor.Majd bólintott és mosolyogva mondott valamit Jenninek,mire ő csak viccesen megütötte a mellkasát.

-Oké.Szóval,Louis apunak semmi baja nincs veled,csak az a kérése, hogy ne előtte "faljuk fel egymást"- karmolt bele a levegőbe.Kicsit megkönnyebbültem amikor Isaac rábólintott erre az egészre,ugyanis Jenni apukája egészen félelmetest hatást kelt.Kezdjük ott hogy vagy egy fejjel magasabb nálam.Jenni elmondása szerint 3 évig testépítő volt.Most pedig szükség esetén beugró testőr.Bíztató.

-Kö...Köszönöm.Vigyázni fogok a lányára-mondtam,mire Isaac csak felnevetett.

-Nem kell rá vigyázni,nem úgy neveltem-elmosolyodtam.Na igen azt ma észrevételezhettem-de ha úgy adódik akkor elvárom.Kicsit több önbizalmat kölyök-vert hátba.Majdnem felbuktam,de megtartottam magam.Nagyszerűen lejáratom magamat.

-Folytassátok azt...amit csináltatok?Fogalmam sincs mit csináltál a lányom ölében, de díjaznám ha nem nagyon vándorolnál arra-mondta,mire Jenni elpirult,vele együtt én is.Isaac elvonult a hálóba,mi pedig előző helyzetünkben fetrengtünk tovább.

-Ez...Gáz volt-törte meg a csendet Jenni.

-Azt hiszem félek az apádtól.Egy újjal sem fogok hozzád érni-húzzódtam el az öléből.Elnevette magát és finoman visszahúzott.

-Azért nem olyan rossz.Beszélgess vele fociról,meg kocsikról,földrajz,régi szép idők és jóban lesztek-baszogatta tovább a hajamat.Grimaszolt egyet és belekent valamit a pólómba amit én nem láttam.
-Mit kentél belém?-simítottam végig a pólómon.
-Annyi hajzselé van a hajadban hogy összeragadnak tőle az ujjaim - nyafizott.Kinyújtottam rá a nyelvemet.
-Óvodás-utánzott engem.
-Nem tagadom-borzoltam össze a haját.
-Héjj!Majdnem 5 percig fésültem reggel-simítgatta le a haját.
-Úristen!Ne!Komolyan?Engem ma megtéptek-hencegtem.
-Uhh de macsó vagy!Verekedtél.Én is-húzta diadalmas mosolyra a száját.
-Az nem verekedés volt!Még nekem is fájt.
-Ha jól viselkedsz én verlek meg,nem apu-utalt az előbbi bénázásomra.
-Muszáj megverni?
-Csak ha úgy adódik!
-Nem fog!Csinálsz nekem enni?-meresztettem rá boci szemeket.
-Ühüm.Mit kérsz?
-Egy szendvics is megfelel-felültem,hogy felállhasson.Kiment a konyhába.Míg vártam körbenéztem a szobában.Odamentem a falhoz,amin egy rakat családi fotó volt.Olív,Jenni,Bianca és Nora.Mármint gondolom ő volt az.Rövid,vörös hajú lány,20-as éveiben,Biancával és Jennivel valami nevetséges maskarában.Tovább nézegettem a képeket.Isaac és Susan egy fekete-fehér képen.
-Látom megtaláltad a képeinket-jött be Isaac.Az ütő is megállt bennem annyira megijedtem.Nem számítottam rá hogy valaki bejön.Mellém állt és barátságosan vállamra tette a kezét.
-Ezen Susan és Én vagyunk,az esküvőnkön.Ezen-mutatott a jelmezes képre-Bianca,Nora,Oliv és Jenni van.
-Biancát és Jennit felismertem.De Olivot és Norát nem nagyon.
-Gondoltam.Nora nagyon messze él.
-Jenni mesélte-mondtam miközben tovább néztem a képeket.
-Mit nem mesélt el?-nevette el magát Isaac.Levette a kezét a vállamról és elkezdte mutogatni a képeket a családjukról.Volt néhány kis kori kép is,amin Jenni nagyon édes volt.
-Remélem Jenni boldog lesz veled-mondta hirtelen Isaac.Felé néztem és egy képet nézett egy kisbabáról - Jenni van rajta.1 éves volt amikor Görögországban nyaraltunk.De Louis,komolyan gondoltam.Ha a Jenni veled boldog akkor legyen,én nem szólok bele.Egész szimpatikus gyerek vagy.Csak olyan furcsa hogy a legkisebb gyerekemnek is barátja van-nevetett fel újra.A Summers család nem valami szomorú család.Folyton nevetnek,hülyülnek egymással,mással.Mármint amit Jenni mesélt a családjáról,abból lejött hogy nem nagyon szoktak depizni-Csak féltem,hiszen jól tudom milyen a hírességek élete.Turné,utazgatások,interjú,forgatás.Nem akarom hogy tönkre menjen egy kapcsolatba.De ha szeret és te szereted akkor semmi akadája.Üdvözöllek a családban Louis-nyújtotta felém a kezét.Meglepődtem rajta,nem számítottam rá,de örömmel kezet fogtam vele.
-Akkor vehetjük úgy,hogy áldását adta a kapcsulatunkra?-kérdeztem,biztonság kedvéért.Egy széles mosoly és egy vállba verést kaptam válaszként.Szóval igen.Ekkor Jenni szólalt meg az ajtóban.Valamit mondott az apjának aki erre kuncogva elengedte a kezemet.
-Kész a kaja-intézte felém szavait.Kimasíroztunk a konyhába és elfogyasztottuk.Befejeztük,majd indulnom kellett.
-Indulnom kell-karoltam át.Bólintott és sugárzó mosollyal megcsókolt.
-Kicsit egymásra vagytok ma kattanva,nem?-szólalt meg Emi a lépcső aljában,,mögötte Zayn és Harry.
-Áhh...Nem-válaszolt Jenni.Közelebb hajoltam a füléhez,ezzel egyidejűleg közelebb vonva magamhoz.
-Mi bajod volt ma?-suttogtam olyan halkan ahogy csak lehetett.Egy kicsit nyújtózkodott hogy közelebb legyen a fülemhez.
-Biankával elmegyek Aaronhoz és elmondja neki mi történt Lyonban.Aztán lesz ami lesz de idegileg felőröltem volna magamat,így elvontam a figyelmemet-válaszolta halkan.
-De ezzel az enyémet is elterelted-suttogtam továbbra is.
-Nem volt jó?-szemtelenkedett.
-De.Nagyon is-elváltunk és megvártuk Emi és Zayn búcsúzásást is,ami csak egy gyors csók volt.
-Holnap felveszünk titeket 4-kor,és megyünk a koncertre.Úgy készüljetek, hogy utána igazi Tomlinson buli lesz!-nyomtam még egy puszit Jenni homlokára,és elmentünk Zayn-nel és Harry-vel.

 Másnap

Jenni

Reggel úgy keltem ki az ágyból mint a...mint a... nem tudok rá jobb hasonlatot mondani.Mint a mosott szar.Nyomott hangulatom volt.Tegnap Biankával elmentünk Aaron-hoz.Mikor Bianka kinyögte hogy megcsalta,Aaron annyira feldühödött hogy felkapott egy bögrét és levágta a földre,majd tombolni kezdett,hogy miért csinálta ezt.Égett a fejünk rendesen,mivel mindezt nyitva tartás alatt csinálta.Teljesen kiborult,ezzel lehangolva mindenkinek a hangulatát.Szakított Biankával,aki teljesen letört,mert elmondása szerint Aaron volt neki az igazi.Nagyon szomorú lettem én is(talán valami testvéri összeköttetés miatt).Még az sem vigasztalt hogy Louis pólója volt rajtam,így az ő illata vett körbe reggel.Mondjuk miután itt hagyta a bőröndjét nem meglepő,hogy megtudtam kaparintani.Mondjuk nem tudom milyen elgondolásból hozta el Lyonba,mivel egy lila zsiráf volt rajta fekete alapon.Nem teljesen tiszta a kép.Átöltöztem valami kényelmes,otthoni göncbe,majd bevánszorogtam a fürdőbe.Rendbe szedtem magamat és elkezdtem dörömbölni Emi ajtaján.Bentről egy hangos nyüszögést hallottam.Szóval fent van.Lementem a konyhába és mivel nem volt kedvem sütögetni müzli mellett döntöttem.Lassan kanalaztam a reggelimet,miközben Emi kicsit élénkebben jött le az emeletről.
-Jó reggelt!-köszönt vidáman,telefonnal a kezében.
-Neked is.Mit csinálsz?-kérdeztem,miközben ő is öntött magának egy tál müzlit.
-Semmit,csak a kezemben maradt-nézett rá a telefonra,és egyszerre tört ki belőlünk a nevetés.Befejeztem a kajálást,a tányéromat betettem a mosogatógépbe,és bepunnyadtam a tv elé.Hű társam nem sokára csatlakozott.Valami angol gyerekműsort néztünk.A képernyőn megjelent egy óra.
-Mit is mondott Louis?Hányra jönnek értünk?-kérdezte unottan Emi.Én azt hittem belesz zsongva hogy "ÚRISTEN! 1D KONCERTRE MEGYÜNK!" , bár talán ez a reakció se volt tőle váratlan,hiszen nem kell koncertre mennie, hogy lássa a fiúkat.
-4-adtam az egyszerű választ.Inkább felmentem a szobámba,és a polcomat kezdtem böngészni.Sok könyvem van,szinte az összeset olvastam már, de szeretem őket vissza olvasni.Az Elfújta a szél mellett döntöttem és fellapoztam benne a kedvenc részeimet.Milyen borzalmas hogy egy nő szeret egy férfit,és aztán ő elvesz egy másik nőt,akivel gyermeket és hosszú életet terveznek,de beüt egy háború és próba elé állítja a szerelmüket.És hárman és áhhh olyan bonyolult ez az egész.Komolyan egy könyvön gondolkozom?Ideje ráeszmélnem hogy negyed órája töröm a fejemet egy nyitott könyv felett de egy szót se tudnék mondani az oldalról.Becsuktam a könyvet és visszatettem a polcra.Magam elé vettem a laptopomat és míg betöltődött körbe néztem a szobában.Egész rend van,eltekintve hogy egy fehér doboz a földön van.Várjunk.Nekem ilyen dobozom nincsen.Kivettem az ölemből a laptopot és felkecmeregtem a babzsákfotelemből.Odasétáltam a dobozhoz és leguggoltam mellé.Hozzáértem a tetejéhez,de megállt a kezem.Mi van ha egy bomba?Na jó talán leállok a Gyilkos Elmékkel.Felnyitottam a dobozt,és egy piros anyagon,egy szál vörös rózsa díszelgett.Mellette egy fehér cetli.Felvettem a cetlit és elolvastam az üzenetet.

Mivel problémád volt a piros ruhával,segítek benne.Van egy kis meglepetésem koncert előtt!Vedd fel és hívd fel Zayn-t hogy mehettek.Tudni fogja hova kell hozni! xx 
                                       Louis


Oké.Biztosan tudja mit csinál,szeretem a meglepetéseket.Kihalásztam a ruhát a piros fátyol alól.Egy testhez simuló piros ruha.Kicsit furcsáltam a választást,de felvettem.Mikor megnéztem magamat a tükörben,kijelentettem hogy nem is olyan rossz.Ideje felhívnom Zayn-t,addig felrakok valami sminket.Miután beszéltem vele,valami elviselhető sminket varázsoltam magamra.Ekkor csörtetett be Emi a szobámba.
-Elárulod nekem hogy miért keres Zayn téged?-nézett végig rajtam.Rámutattam a dobozra a földön,amiben a cetli még mindig benne volt.Még felvettem a fekete balerina cipőmet,és betettem egy fekete fülbevalót,felkaptam a táskámat az asztalról és lerohantam a kocsihoz.
-Csukd be a szemed!-utasított Zayn.
-Na ne szórakozz velem!-néztem rá.
-Akkor ne!De amikor szólok akkor csukd be-beindította a kocsit.Egyre jobban furdalta az oldalamat a kivánsiság amikor már tényleg bekellett csuknom a szemem.Negyed óra alatt majdnem bealudtam,de megállt a kocsi,és Zayn megbökdösött.Még mindig nem mondta hogy nyithatom szóval csukva tartottam,bár nagy volt a kísértés hogy kilessek,de nem akartam elrontani a meglepetést.Belekapaszkodtam Zaynbe,és elbotorkáltunk-botorkáltam-....valahova.Itt elengedett.
-Nyithatod-suttogta bele a fülembe Louis.Kipattantak a szemeim és majdnem elájultam.Az a hely volt ahol először találkoztunk.A másik oldalán álltam mint akkor,de pontosan emlékszem erre a helyre.A másik különbség pedig a szűk folyosón lévő rózsaszirmokból kirakott szív.Ja,és most nem ájultam el.Csak majdnem.Megrohamoztak az emlékek arról a napról,amelyiken Louis...kiszemelt magának?A napon amikor gyökeresen megváltozott az életem.Nem szoktam elérzékenyülni-csak könyveken és filmeken,de azokon mindig-de most a könnyezés határán voltam.Louis mosolygott a rózsaszirmok között,így odalépdeltem mellé és megöleltem.
-Nagyon köszönöm-néztem fel rá.
-Szívesen-temette el arcát a hajamba.Iszonyatosan,nyálas és csöpögős az egész,de nagyon jó volt.Ahogy a találkozásunk helyén már együtt vagyunk.Egyszerűen elmerültem az érzelmeimben,és az övéiben.Halgattam gyorsuló szívverését.Nem érdekelt az idő és a hely.Végig simított a hátamon,amitől kirázott a hideg(jó értelemben).Bármit tesz velem hasonló hatást vált ki belőlem és ez hátborzongatóan fantasztikus.Sosem gondoltam volna hogy egy fiú ilyet vált ki belőlem.Elengedett,így kénytelen voltam én is őt.Pimaszul rám mosolygott.
-A nagy Jenni elérzékenyült?Igazán különleges hatással vagyok rád, nem gondolod?-kulcsolta össze ujjainkat.
-Még jó hogy elérzékenyültem!Hogy jutott eszedbe ez?-mutattam szabad kezemmel a földön fekvő rózsaszirom szívre.
-Csak gondoltam megleplek valamivel,és ez jutott először az eszembe.Viszont van még egy meglepetésem-kezdett el kifelé húzni.
-Nem kéne felszedned?-kérdeztem mikor már nyitotta az ajtót.
-Nem.Majd valaki összeszedi-vonta meg a vállát,én meg cak mosolyogva megráztam a fejem.
-Bolond vagy!-léptünk ki a hátsó ajtón,ami a parkoló széléhez vezetett.
-Ezért szeretsz-jelentette ki önelégült vigyorral.
-Ezért is-tettem hozzá.
-És még miért?-kérdezte miközben a kocsi kulcsot szedte elő a zsebéből.
-Mindenedért-adtam az egyszerű választ.
-Bővebben?-nyaggatott tovább.
-Csak.Nem tudom.Naphosszat tudnám sorolni-egy ideig csak csöndben sétáltunk egymás mellett.Ő törte meg a csendet.
-Én is-nézett rám.
-Mit te is?-kérdeztem vissza.
-Naphosszat tudnám sorolni miért szeretlek-elmosolyodtam és megpusziltam.Oda értünk a kocsihoz és beültünk.
-Hova megyünk?-kédeztem.
-Meglepetés!-nyújtotta ki rám a nyelvét.
-Haha.Leharapom-villantottam meg a fogaimat.
-Hajrá!-nyújtatta ki újra.Hirtelen odahajoltam hozzá,erre vissza húzta-Nem gondoltam komolyan!-nézett rám hitetlenkedve.
-De én igen-jelentettem ki és magamhoz rántottam.Letámadtam ajkait,neki se kellett több,kezei levándoroltak a derekamhoz.Miután levegő után kapkodva elváltam tőle,vissza ültem a helyemre és bekötöttem magam.
-Csak ennyi?-nézett rám boci szemekkel,de ő is bekötötte magát.
-Nincs más-vontam meg a vállam.Figyeltem az utat amerre mentünk hátha felismerem,de hiú remény volt.Ismeretlen házak mellett suhantunk el,majd megérkeztünk egy házhoz,amit nagyon is ismertem.
-Ohh...Mindenhova elmegyünk aminek egy kicsi köze is van a kapcsolatunkhoz?-kérdeztem miközben kikászálódtam a kocsiból.
-Csak a mérföldkövekhez.Nálatok már egy csomót voltunk,a reptéren ismerkedtünk.Most a házunk jön-nyújtotta a karját,és én belekaroltam.Bevezetett a házba.A földön rózsaszirmok és gyertyák voltak,és egy kis ösvényt alkottak a földön.A szám elé kaptam a kezem.Te jó ég!Mind ezt miattam csinálta?
-Tetszik?-kérdezte,miközben beljebb húzott az ösvényen,be a konyhába,ahol szintén egy csomó gyertya és szirom hevert,és egy megterített asztal.
-Nagyon,de honnan jött az ötlet?-ámuldoztam tovább,eközben leültünk egymással szemben az asztalhoz.Tekintetét a szemembe fúrta.
-Azért mert szeretlek,és neked bármit megtennék-tette rá az asztalra a kezét,és én megfogtam.
-Én is szeretlek-mondtam.Elgondolkodtam,mivel nagyon ismerős volt a jelenet.Elnevettem magamat amikor rájöttem.A kedvenc romantikus filmemben,ugyanez a jelenet van.Pontosan így.A fiú elvitte a barátnőjét a kapcsolatuk kezdő pontjaihoz,amikor már összeházasodtak.Erről meséltem valamikor Louis-nak amikor megkérdezte mi a kedvenc filmem.
-Rájöttél?-nevette el magát ő is.
-Aha.De ez nem gáz,mivel ez azt jelenti hogy figyeltél rám,és tekintve hogy az egyik haverod,aki mellesleg az én barátom,hozott el ezért megnézted a filmet is.
-Aha.Tegnap este megnéztem Harry-vel.Soha többé-vágott egy szenvedő arckifejezést.
-De ha megnézted,akkor tudod mit csináltak miután elvitte randizni a lányt-megijedtem.A filmben,miután befejezték az evést,felmennek és...
-Tudom.De nekünk nem kell-sütötte le a szemét.Gondolom ő szeretné,de tudja hogy én nem.
-Köszönöm.Nagyon sokat jelent nekem-suttogtam zavaromban.Egy ideig csöndben ültünk,kínos volt a helyzet.Végül Harry törte meg a csendet.
-Mi történt?Miért nem hallom a nevetgélést és a romantikus sutyorgást?-állt meg a lépcső alján.
-A film-adtam a rövid választ.Felnéztem rá,és látván hogy gondolkodóba esik köröztem egyet az ujjammal.Láthatólag leesett neki.
-Ömm...Jenni...Louis semmi ilyenre nem gondolt amikor megterveztük-mondta,majd felmenekült a lépcsőn.
-Nem azzal van a baj,hanem azzal hogy egyáltalán eszedbe jutott,hogy ilyet tervezek mikor nagyon jól tudom hogy nem akarsz semmi olyat-dörmögte maga elé.
-Nem feltételeztem,csak rájöttem mi van a filmben,és ha az egészet leképezted akkor azt is-vártam hogy felnézzen de nem történt meg.
-Szóval azt hitted-szögezte le.
-Jó,talán,de borítsunk rá fátylat,oké?Nem szeretném egy ilyen miatt elrontani az eddig tökéletes randinkat-erre felnézett és megkönnyebbülten mosolygott.
-Akkor HARRY!HOZHATOD!-kiabált fel,mire az említett személy hangos dörömböléssel lerohant a lépcsőn és kitépte a sütő ajtaját.Elővett egy lefedett tálat és letette elénk.
-Jó étvágyat Mr. és Mrs. Tomlinson-majd ráérősen elballagott.
-Mrs.Tomlinson-ismételte meg Louis-Tetszik-kacsintott rám.Nem sok figyelmet tulajdonítottam neki,inkább az edényt néztem,amiben még mindig nem tudtam mi van.Ezt ő is észre vette,így levette a fedőt.Meglepődtem,mivel Harry elmondása szerint nem főznek.Most pedig rántott húst alkottak,ami mellesleg nem hinnám hogy Angliában is olyan ismert mint nálunk.
-Ki csinálta?
-Elhiszed ha azt mondom, hogy mi?
-Nem.
-Anyukád.
-Gondoltam.De...mikor?
-Megkértem tegnap,és ma reggel elhozta mielőtt elment dolgozni.
-És nekem nem szólt!
-Külön megkértem rá.
-Gondoltam,de eszünk?-rábólintott és neki álltunk enni.Tudom miért ezt válaszolta,hiszen ezt főztem neki amikor beteg volt.Mikor befejeztük,vártam hogy menjünk a következő helyszínre.Ehelyett maradtunk a házban.Ugyanis itt volt a következő helyszín.Felrángattam magam a lépcsőn,mivel ő szinte felpattogott rajta.Mikor felértem a szobája előtt állt.Szó nélkül kinyitotta az ajtót,de én semmi változást nem láttam a szobában.
-Mit kéne néznem?-nem válaszolt a kérdésemre,csak neki dőlt az ajtó keretnek és onnan nézett.Neki álltam jobban körbenézni,ekkor megláttam.Az íróasztal felett,egy kép rólunk,mikor megcsókolt a parkban.Még egyszer körbenéztem,és még egy képen akadt meg a szemem.Ez akkor készült,amikor nálunk buliztunk,csak barátok voltunk.Harry fotózta.Törökülésben,egymásra dőlve nevetünk valamin.Ekkor megéreztem magam mellett őt.
-Azért ezeket a képeket választottam,mert ilyennek szerettelek meg-mutatott az utóbbi képre-és még is több vagy mint egy barát-mutatott az előbbi felé.
-Logikus-ennyit tudtam kinyögni.
-Van még egy állomás. Ha felébredtél indulunk - búgta szexi akcentusával a fülembe(amitől szintén kirázott a hideg).Mellé sétáltam,és elhúztam az ágy felé.Megfordítottam és lelöktem rá.
-J...Jenni mit csinálsz?-nyögte miközben felé másztam és ledöntöttem a hátára.
-Csináltunk itt mást is-mondtam,és megcsókoltam.Pont úgy mint aznap.Felette térdelve,mosolyogva.Ezzel elvoltunk egy darabig,de végül úgy döntöttünk ideje menni,ha az utolsó helyre,és a koncertre is oda akarunk érni.5 perc múlva újra úton voltunk.Teljesen lesokkolódtam.Azok miatt amiket ő mondott és tett ma. Ezzel bizonyítva,hogy mennyire szeret.Én pedig vakon hiszek neki,hiszen miért ne hinnék?Ezek után? Elmerültem a gondolataimba,amikből Louis zökkentett ki(mostanság gyakran megteszi,és nem csak azzal ha beszél).
-Végállomás-nyitotta az ajtót előttem.Kiszálltam és ott álltunk a parkban,ahol megkérte hogy hivatalosan is a barátnője legyek.Nyújtotta a kezét,és összekulcsolta ujjainkat,megint.Most megfogtam a kezét,hiszen aznap nem akartam megfogni.Egy kis mezőn lyukadtunk ki,aminek a közepén Zayn,Emi,Liam,Harry,Niall és Bianka állt.
-És ez mit akar jelképezni?-kérdeztem érdeklődve.Erre leült a fűbe,és cuki mosollyal felnézett.
-Találd ki!
-Oké.Tekintve hogy itt van a nővérem...A családomat és a barátaimat?-felállta és elkezdett magyarázni.
-Valami olyasmi.Bővebben:Emi,a legjobb barátnőd,aki Zayn barátnője.Zayn,akivel egyre jobb kapcsolatot ápolsz,ahogy veszem észre.Liam aki Zoéval jár,Harry aki az én legjobb haverom és nem mellesleg Axival van.Niall aki lefeküdt a nővéreddel-itt az Ír fiú gonoszan nézett rá-és Bianka aki a tesód.A fiúknak azért lett barátnője,meg egy éjszakás kalandja,mert én felakartalak/felszedtelek téged.Szóval te vagy a kapocs köztük.Mármint a társaságban,szinte minden azért lett így mert én veled akartam lenni.Szóval te miattad történt minden-átgondolva azt amit mondott,igaza van.Axiék minket jöttek meg látogatni,így találkoztak a fiúkkal akik mellesleg-amint kiderült-Louis miatt másztak a nyakunkra.Aki pedig miattam.Szóval igen.Én vagyok az összeköttetés.
-Vége a tárlat vezetésnek.Remélem tetszett-mondta,majd csatlakoztunk a többiekhez.Én lesokkolódva a nap eseményeitől,odaballagtam a lányokhoz,akik rögtön arrébb vonultak és kérdésekkel árasztottak el.
-Mit csináltatok?-jött az első kérdés Emitől.
-Elvitt a kapcsolatunk mérföldköveihez-adtam a választ,de mivel nem nagyon volt számukra világos amiről beszélek,elmondtam mit csináltunk.Szóról szóra,minden részletet.Emi visított egyet,Bianka nem zavartatta magát,és visongatva elkezdett pattogni.És ő lesz 20 éves?
-Úristen ha valaki ilyet csinálna értem!-kapta mellkasához a kezét.Emi nekiállt nyugtatni nehogy elájuljon,én pedig Louis tekintetét keresve körbenéztem.Ő is pont akkor nézett felém a fiúk gyűrűjéből,így találkozott a tekintetünk egy pillanatra.Az érzelmek csak úgy sugároztak felőle.Leginkább az hogy szeret.Ott döntöttem el véglegesen, hogy bármi történik Ő az aki a Nagy Ő számomra,és mindig is az marad,bárki mellé sodorna is a sors.Visszafordultam Biankáékhoz,akik úgy tűnik észre vették bambulásomat.
-Oda vagy érte-mondta összezavaró hangsúllyal nővérem.
-Igen.Oda van érte-helyeselt Emi.
-Szeretem-mondtam halkan,és ezek az idióták rögtön aww-oztak egy sort.Ekkor Zayn lépett mellém és Emi közé.
-Mi van csajok?Kibeszélitek Louis és Jenna randiját?-nézett felém a 'Jenna'-nál.
-Valami olyasmi Malik.De amint látom ti is-válaszoltam önelégült mosollyal.Grimaszolt egyet,és nyomott egy puszit barátnőjének az arcára.
-Blahhh...Szerintem nekem mennem kéne,de nektek is-mondta Bianka undorodva.
-Egy kis romantikába még senki nem halt bele-válaszoltam,de rájöttem hogy ő most pont annak a határán van-Izé-észrevétlenül megrúgtam Zayn-t,aki egyre jobban belemerült a csókolózásba Emivel.
-Mi van?-nézett rám,mire Biankára és Niall-re néztem.Vette az adást és elengedte Em-et.Ekkor Niall jelent meg, és lazán átvetette Bianka vállán a karját.
-Mennünk kell a koncertre.Ha már a csajok jönnek,neked nincs kedved jönni?-nézett kicsit pirulva Biára.
-Elmegyek, de nem veled-vágta rá dühösen.A fiú vette a célzást és elengedte,majd visszatért a 3 várakozó fiúhoz.
-Ez mi volt?-suttogta Zayn a fülembe.
-Niall miatt szakítottak a pasijával-suttogtam a lehető leghalkabban.Megértően bólintott majd ő is magunkra hagyott.
-Zayn miattam vagy miattad jött ide?-nézett rám Emi.Elnevettem magamat.Igaza van Louis-nak.Zayn egyre közelebb kerül hozzám.Harry kocogott hozzánk.
-Akkor én viszlek a koncertre-jelentette ki Biankának.Megvonta a vállát jelezve beleegyezését.Végül Liam halálos aggódásba kezdett,hogy szolid lebaszásban lesz részük ha nem indulnak el.Így elindultunk a koncertre.


Koncert

Niall

Fogalmam sincs Bianka min van fent akadva.Semmit nem csináltam,csak elhívtam a koncertre,mivel mindenkinek van barátnője-ha titkolja is-ezért gondoltam leszek olyan jó fej hogy meghívom.Egész koncertre való készülés alatt ez járt a fejembe.Utolsó simítások,és készen voltunk.Már csak negyed óra és színpadra lépünk.Ha nem tisztázom ezt a dolgot akkor egész koncerten bénázni fogok mint egy idióta.Ami végülis nem lenne feltűnő ha például Louis lennék,de nem vagyok.Meg kell tudnom mi baja van.Egyedül álldogált a fal mellett és a húgát vizslatta, aki Louis-val falta egymást.Megálltam előtte.Rám se hederített,arréb lépett és  nézte tovább a már undorítónak mondható nyáladzást.
-Figyelnél rám?-léptem megint elé.
-Miért is?Hogy megint szakítsanak velem miattad?-flegmázott és dühösen rám nézett.
-Mi az hogy miattam?Tudtommal nem én csókoltalak meg,hanem te engem!És te hívtál be az szobádba "jobb könyveket mutatni" szóval igazán nem értem miért kell utálkoznod!Nem miattad hanem miattad szakítottatok,de ha legalább valaki közeledni próbálna feléd,ne hárítsd el!-keltem ki magamból.
-Ja,az én hibám hogy magadra rántottál,vagy esetleg el is utasíthattál volna nem?Ha nem lettél volna kanos!De te nem!Alig ismertél és lefeküdtél velem!-ordított vissza.Ekkor egy hangmérnők vörös fejjel oda jött hozzánk.
-Elnézést de a mikrofon-dadogott és elvette tőlem.
-Mi van vele?-idegeskedtem.
-Be volt kapcsolva-jelentette ki.Éreztem ahogy lefehéredek.Kipillantottam a rajongókra,akik hitetlenkedve duruzsoltak.Először Liam kapcsolt.
-Te jó ég!Ha bevolt kapcsolva...
-Mindenki hallotta-fejezte be Harry.De ekkor jött a rendezői parancs.
-5 perc és színpadra-szólt oda és elrohant.Inkább a fiúkhoz léptem,akik szintén kicsit sápadtabbak voltak mint eddig.
-Mondanunk kell valamit nekik-pislantott a nézőtérre Zayn.
-Lefeküdtem Louis barátnőjének a nővérével.Valahogy így?-legszivesebben elmenekültem volna,de nem tehettem meg.Jenni,Bianka és Emi elmentek az öltözőnkbe,onnan nézik a koncertet szóval a fifikás női elme sincs segítségünkre.
-Harry!Te neked csak volt valami kínos pillanatos már-fordultam a zöld szeműhöz,de csak megrázta a fejét.
-Ennyire komoly sose!Bianka kimondta hogy lefeküdtél vele és ezrek bizonyítják hogy igaz.Sajnálom de ezt neked kell elintézned. 
-A színpadon a One Direction!-hangzott el a végszó,és kiléptünk a visító lányok serege elé.
-Hello mindenkinek!Mielőtt elkezdjük,Niall-nek bejelenteni valója van-szólt Harry.Remegve emeltem fel a mikrofont,amit azóta valaki a kezembe nyomott.
-Mind hallottátok így nem tagadhatom.Mivel még nem tudja senki ezért bejelentem, hogy barátnőm van-Bianka megfog ölni-és vele vesztem össze.Ezzel le is zártam,sajnálom hogy nem mondtam el-fejeztem be a mondandómat.Visítás és újra visszajött a hangulat.Ekkor elkezdődtek az első taktusok én pedig maximális koncentrációval próbáltam odafigyelni mikor kell énekelnem és mikor nem.Háromszor kezdtem el Harry,kétszer Liam és vagy négyszer Zayn szólóit.A sajátomnál pedig nem énekeltem.Teljesen szétestem.Ekkor kirohantunk átöltözni,és miközben magunkra vettük az új ruháinkat találkoztunk a lányokkal.Bianka majdnem felrobbant amikor meglátott.
-A BARÁTNŐD?HORAN MEGKESERÍTED AZ ÉLETEM!-kiabált velem.
-Sajnálom nem tudtam mást kitalálni!Ezt megbeszéljük később oké?-mondtam és visszarohantam a színpadra.Most hogy tudom mi vár rám,kicsit összeszedettebb voltam.

     
     A bulin

Jenni  

Niall bejelentése után nyugtatni kellett a nővéremet hogy ne ugorjon neki ha visszajönnek.Ahogy Louis megígérte,elmentünk bulizni.Egy menő klubba mentünk,és első dolgunk a piálás volt.Csak Emi,Liam és Én nem ittunk.Na jó,én is ittam,de nem túl sokat.Pont annyit hogy ne legyek teljesen magamnál.Viszont Harry és Louis gyönyörűen bebasztak.Zayn se maradt le sokkal,Niall és Bianka egy kicsit kevesebbet de ők is illabilis állapotban voltak.Főleg mikor Niall felkérte Biankát hogy táncoljon vele,elfogadta és khm érdekes táncot mutattak be.Végül Niall megcsókolta Biankát és az est hátralévő részében csak azt láttam hogy egymásra vannak akadva.
-Héjj,cica jössz táncolni?-viháncolt Louis a fülembe.
-Megyek-álltam fel.Rögtön berángatott a tánctérre,és szorosan magához húzva kezdett táncolni.Olyan szorosan dörgölőzött hozzám,hogy minden porcikáját éreztem.Mindet.
-Lo...Louis mit csinálsz?-kérdeztem mikor ruhám alját kezdte birizgálni,ami annak következtében egyre feljebb csúszott.
-Mondtam már hogy őrületesen kívánlak?-dörmögte elsötétült hanggal a fülembe.Üdvözöljük részeg Louis-t!Ezzel nem lenne baj,de részeg Jenni se semmi.
-Nem hiszem-vigyorogtam.
-Akkor most mondom-kuncogott.

   

Tovább folytatta egy darabig,és a magamba öntött ital mennyiség után még élveztem is azt,amitől józanon falnak rohantam volna.Szerencsére Liam figyelt ránk,így időben odajött és kijelentette hogy haza megyünk.A fiúk hisztiztek,de apuci bevetette tekintélyét és mindenkit bevarázsolt a kocsiba.Niall és Bianka még itt is egymásnak ugrott,Louis még bepróbálkozott,de elutasítottam-kezdett tisztulni  fejem-,Zayn egyszerűen bealudt,Harry meg elkezdett sírni,hogy szerencsétlen amiért nem vállalta el Axit,mint barátnőjét és ezért megfogja utálni,Emi nyugtatta,Liam pedig próbált nem ordibálni Harry-vel,hogy Zoé neki ugyanannyira hiányzik mint neki Axi.Szép kis társaság.Liam arra hivatkozva hogy nem bír minket tovább,3 részletben dobott ki minket.Louis,Zayn,Niall,Bianka és Emi végezte nálam,Harry-t haza fuvarozta,aztán magát is.Hullafáradtan bebotorkáltam a fürdőbe,deút közben láttam ahogy Niall és Bianka vadul csókolózva mennek  be a vendégszobába.Visszamentem a szobámba miután végeztem.Louis abban a pillanatba rádöntött az ágyra és csókolgatni kezdett.Pizsama fölsőmet lerancigálta valahogy,én pedig próbáltam magamtól eltolni,de nem nagyon jött össze.Csókjaival hintette be testemet,bár fantasztikusan csinálta,én még nem akartam.Végül az egyetlen amit tehettem-bár én se akartam-az az volt,hogy megrugdostam.Erre mint aki felébredt a kómából elvörösödött és lemászott rólam.
-Nagyon sajnálom Jenni!Ezt nem kellett volna,te jó ég!Tudom hogy nem akarod,nem akartalak ilyen helyzetbe hozni-szabadkozott,és közben mellém feküdt.
-Louis én nem haragszom csak kérlek...aludj a földön-néztem rá.Erre lesokkolódott,de követte az utasításomat.Először mellém akart telepedni,de visszaküldtem a saját oldalára.Hallottam ahogy befészkeli magát.
-Sajnálom-dünnyegte még egyszer majd  beállt a csend.Nem haragudtam rá,csak egyszerűen nem akartam mellette aludni.Nem akartam hogy ilyen állapotban legyünk az első alkalomkor,így inkább nem akartam bűnre csábítani,mivel  annyi alkohol után újra kezdte volna,ha velem alszik.De majd holnap elmagyarázom neki.Ezekkel a gondolatokkal aludtam el.

Egy mini Louis

Amikor leküldött a földre,félelem kerített hatalmába.Mi van ha olyan hibát követtem el amit nem néz el?Nem voltam tekintettel rá.De megkell értenie hogy csak a pia miatt volt.De Jenni biztos megfog bocsátani,hiszen nem olyan.Egyértelmű hogy megbántottam.Legalábbis szerintem megbántottam,mi másért ne aludhatnék mellette?Nehéz éjszakám lesz.