Különös események (+16)

Khm. Nem hiába 16-os karika van rajta. Kicsitt perverz vagyok xd na olvassatok BEJBIIIK :DDDDD
Csak ezért van 16-os karoka, mert durva szaavak vannak benn, és kicsit durvább események, de nem 18-as kategóriából :)

47.rész

Különös események

Szeptember  5.

Jenni

Louis ágyában keltem. SURPRISEEEEEEE!!!! Hiszen nála aludtam… Igen, MÉG mindig idegbeteg üzemmódban voltam. Egy ideig néztem, ahogy alszik, majd nem bírtam magammal és talán egy kissé vadnak sikerült csókkal felvertem álmából. Kómás nevetéssel eltolt magától.

-Jenni, ezt ne nagyon csináld, mert reggel gyorsabban beindulok - morgott és magához ölelt. Elvörösödtem a szavai hallatára. Muszály volt krákognom egyet. Lou zavartan felnevetett.

-Ezt komolyan kimondtam?-felnéztem és láttam, ahogy elpirul. Lefeszegettem magamról a kezeit és elvettem a törülközőmet a székéről, majd elvonultam a fürdőbe. Igen, saját törülközőm van. Halad a kapcsolatunk. Reménykedtem, hogy talán van női tusfürdőjük, de nem volt. Így végig szaglásztam mind az 5 flakont, amit a kád szélén találtam. Ketten laknak, 5 flakon. Érdekes. Megtaláltam Louis tusfürdőjét és megmosakodtam vele. Különös érzés hogy olyan az illatom, mint neki. Törülközővel körbecsavarva mentem vissza a szobába, ahol Louis aludt. Elmosolyodtam, és leültem mellé. Pont háttal volt nekem, így vállára hajtottam a fejem, és hallgattam egyenetes légzését.

-Picur-dünnyögött, valószínűleg álmában.

-Kelj fel!-suttogtam, és felálltam mellőle. Felvettem a tegnapi ruháimat és leosontam a konyhába. Csináltam magamnak egy kis müzlit, és beültem a TV elé Spongyabobot nézni. Ezt a mesét valószínüleg én nem értem egyedül az egész világon, de mindegy. Louis csatlakozott hozzám.

-Fura érzésem van-jelentette ki hirtelen, mikor ledöntötte a fejét az ölembe.

-Hogy érted?- érdeklődtem a haja csesztetése közben. Valamilyen különös vonzása van a hajának, mert folyton oda kerül a kezem.

-Hiányérzetem van – vett egy mély levegőt – Jen, olyan illatod van, mint nekem.

-Igen, mert nincs női szappanotok. Ezért a tiédet használtam.

-Rendben-itt megszakadt a bezélgetés. Én a tv-t néztem, Louis visszaaludt az ölembe. Szegény, nem tudom miben fáradt ki ennyire, de komolyan megölöm a menedzsmentjüket, ha így meghajtják Őt. Hehh, mintha a többiek le lennének szarva... Mindegy is, nem tartozom kedvességgel Nekik, soha senkinek nem adóztam ezzel. Kedvesség pff…

 Megcsörrent a telefonom.  Lou morogva felült, Én pedig felvettem.

-Ma, nem érdekel mit akartál csinálni, hogyan és hányszor, velem leszel és csinálunk valami csajos dolgot, mert ha nem vonja el valami a figyelmemet, akkor meg fogok fulladni-darálta a telefonba (köszönés nélkül…. egy család) Bianka.

-Miért nem Dorinával akarod csinálni?

-Mert a hugom vagy. És összevesztünk-feltételezem csak az utobbi miatt fanyalodott Rám.

-Oké, nekem ez életmentő stílusnak túnt, szóval… Gyere át egy óra múlva, ha tudsz, hozz fagyit, csokit, valamit, hívom Emit, régi albumokat nézegetünk, sztárokról fecsegünk, rendezgetjük az ősrégi CD-ket, satöbbi figyelemelterelés. Benne vagy?

-Benne! Köszönöm Jenni!- majd rámcsapta. Nagy szó hogy Bia azt mondta ’köszönöm’. Sose mondja. Már tegnap, amikor elrohant, sejtettem, hogy ma szüksége lesz valamire.

-Szóóóóval, elmegyek, és amikor visszajövök, alig tudunk majd találkozni, iszonyatosan elfoglalt leszek, te is, szinte semmi időnk nem lesz egymásra, de te lepasszolsz engem az utolsó nyugis hétvégénken. Örök hála!-változtatta meg vádaskodó hangsúlyát hálálkodóra.

-A fiúk ma pasis estét akartak tartani, meccsnézés, sörözés, dumálás. Nem tudtam hogyan mondhatnám le a mai napot. Szeretlek Jen!-örvendezett és Rám vetette magát. Van egy érzésem, hogyha eddig nem is derült ki minden Rólunk, ma ki fog. Elkezdett össze-vissza puszilgatni, mint a nagymama az unokáját. Érdekes hasonlat, de igaz.  Visítozva próbáltam eltolni magamtól, de nem ment. Teljesen kifulladva rogytunk vissza a helyünkre negyed óra üldözéses játék után.

-Ez mennyire fog hiányozni-mondta hirtelen. Rá néztem és szomoróság tükröződött az arcán.

-Ne tegyél úgy, mintha meghalni mennél! Csak nem találkozunk-pont én, PONT ÉN, úgy mondtam, mintha olyan könnyű lenne.

-Oké, de van még valami, ami rettenetesen, pótolhatalanul hiányozni fog-közelebb hajolt hozzám, és kék szemeivel fogva tartotta az enyémeket.

-Mi?-suttogtam mikor szeme lecsukódott, ajkaink súrolták egymást.

-Ez-nyammogta, majd megcsókolt. Lassan, rajongva. Ezzel a csókkal el tudta velem hitetni, hogy neki igenis csak egy valakire van szüksége a 7 milliárdból, és az én vagyok. És ezt sokszor érzem. Amikor sétálunk, a napszemüveg által kicsit eltakart nevető ráncok előjönnek, és mosolya mindig arról árulkodik, hogy végtelenül büszke arra, hogy az Övé vagyok. Finom csókunkat, ahogy illik, nem bírtuk fékezni, és egyre vadabbul estünk egymásnak. Hajába túrva élveztem, ahogy belemarkol a fenekembe és azt hogy egyáltalán hozzám ér. 

-KHM-hallottuk  az ajtó felől. Harry érdeklődve bambult minket.

-Szia –köszöntünk egyszerre.

-Tudjátok, nézni, ahogy egymásnak estek a kanapén az hú, jobb mint a pornó, de kicsit abszurd lenne ha nézném a legjobb haveromat és a barátnőjét miközben csinálják – mondta lazán, miközben vörösben játszottam, és Louis is. Nem volt a célunk nagyon egymásra mászni, de valahogy mindig ott lyukadunk ki. Inkább elbúcsúztunk és megbeszélük hogy holnap együtt leszünk.

                Körülbelül délben Bianka betoppant. Emivel már előkészítettünk mindent, már csak Ő hiányzott. Amikor kinyitottam neki az ajtót, legszivesebben azzal az erővel rá is csaptam volna. Elég szerencsétlenül nézett ki.  Leültünk a nappaliba és elkezdtük nézegetni a régi fényképalbumokat. Mi nosztalgiáztunk, Emi pedig elküldöt minket jó messzire, hogy milyen szép helyeken voltunk. Hát, ez van.  Hihetetlen volt ez a nap! Minden olyan volt, mint otthon. Emi és én. Jó akkor nem Bianka volt, hanem a barátnőink, satöbbi, de így is. Most támadt igazán honvágyam ennyi idő után. Hogy újra otthon legyek, a kis városban, ahol mellesleg ezerszer jobb idő van, a barátaim, a pár rokon otthonról (apu testvérei és az unokatesóink, anyának nincs testvére, a szülei meghaltak), a nevetséges bulik, amiken egy korty alkohol nélkül is úgy viselkedtünk, mint akik beszívtak. Az idióta barátnőm Szarvasról, aki a saját vezetéknevét se tudja, de mégiscsak rokon, vagy olyasmi.  Bár nem voltam minden tagjáért oda, de maga az osztályom, az idióta poénok, a nevetséges műhisztik és minden más. Eddig nem vettem észre, és talán az egyetlen ok Louis volt, hogy nem visongtam, hogy haza akarok menni. Anglia nem az otthonom. Nem tudok rá úgy tekinteni. Még Franciaország is közelebb áll a szívemhez. Még a „színesfém tolvajok” is hiányoztak. Letelepedtünk egy háromszögbe.

-Oké. Ma egy szó nem eshet a fiúkról! Egy se!-szögeztem le. Egy csajos napnak ez a lényege nem?

-Akkor tettessük azt, hogy szinglik vagyunk?-kérdezett rá Emi.

-Pontosan érted te ezt-bólintottam rá. Bianka igazán felkészülten érkezett. Vagy egy tonna körömlakkot hozott, meg valami speckó angol csokit. Emi, amíg én Bianka hosszú, göndör fürtjeit próbáltam kivasalni, a lemezeinket nézegette. Nincs sok, és ami van legalább 15 éves. Például a bakelit lemezek.

-Úristen, komolyan Irigy Hónaljmirigy lemezeitek vannak?-röhögött fel, mire letettem a hajvasalót. Furcsa ilyen sokat magyarul beszélni, de most kifejezetten tetszik.

-Aha. Meg Maroon 5, Led Zeppelin, Train, de akadj fent azon-vettem le még pár CD-t.

- Cs lemeze nincs itt?-kérdezte Bianka, aki felállt és félig kivasalt hajjal érdekesen nézett ki.

-De-gondolkodok el, és elkezdem nézni a borítokat, mire megtalálom a lemezt. Ami természetesen írott, de sebaj.

-Rakjuk be!-vinnyogott Bia, mire vállat vonva betettem.  Pár másodperc múlva felcsendült az Highway The Hell.

-Úristen, üdvözlünk 17-18 éves Olív-röhögtünk Biankával és visszatértünk a hajvasaláshoz. Ezután a Mennyország tourist, amit nem lehet nem énekelni. Főleg Bianka mellett, aki végig hörögte, vagy ki tudja mit csinált. És ezek után megsólalt egy Pussycat Dolls szám.

-Éles váltás nem gondoljátok?- szólt közbe a táncikálásunkba. 18 évesen a 19 éves nővéremmel táncolok Pussycat Dolls-ra. Igen. Mi normálisak vagyunk, közönség előtt, de apa tulajdonságaiból sokat örököltünk, aminek azt kösönhetjük hogy megrekedtünk valahol 5-6 éves korunk körül The Pussycat Dolls - Buttons Emi visszarakta a helyére a CD-ket, és beállt mellénk táncolni, mellesleg neki egy kicsit jobban ment, de sebaj. Akkor nem az volt a lényeg.

-UUUUUUhhhh, fotózzuk le ahogy táncolunk!-jött, igazából inkább mindhármunktól. Nem, nem video, kép.  Bianka telójával csináltuk őket, kettesével. Visszanézve, nagyon… egzotikusan nézhettünk ki. DE eltereltük Bigyó (imádom így hívni, ő kevésbé szereti) figyelmét a problémájáról. Nem firtattam, hogy mondja el mi bántja, ha akarja, akkor úgy is elmondja. Visszaültünk a háromszög alakzatba, amit még az elején felvettünk. És amint megígértük, egy szót sem mondtunk a fiúkról. Jó, ez így hazugség lenne. Ki ne beszélne fiúkról ilyen idősen? Csak próbáltuk at érzékeltetni, hogy mi se lettünk elzárva a nyáladzástól, attól még hogy van valakink. Lehoztuk az egyik laptopomat és neten lávő kérdőíveket kellett kitölteni.

-Oké, gondolom ez fiúknak szól, de válasszuljunk rá!-olvasta egy nyalókát nyalogatva Bia – Melyik női hírességel feküdnél le?-kérdezte majd hátradőlt-Jenni?

-Ömmm… Nem tudom. De ha férfi lennék, akkor tutira a Pussycat Dols-ból választanék, vagy a Little Mix-ből valaki-mondtam és Emire néztünk.

-Gondolkoznom kell. Bianka?-fordult nővéremhez, aki kicsit mély dekoltázsó fölsőjét rángatta feljebb.

-Ömmm… Madonna vagy Jennifer Lopez.

-Oké. Én meg… Christina Aguilera-habozott Emi. Elfordítottam a laptopot és a következő kérdésre nyomtam. Meglepődtem, majd elröhögtem magam. A CD Justin Timberlake Sexy Back-ját kezdte leadni, ami erre a nevetésre ráadott egy plusz löketet, a kérdés mellett.

-Oké! Szóval, melyik énekessel randiznál legszívesebben?-kérdeztem. Emi hangosan kezdett gondolkozni.

-Azt mondtuk nem mondunk semmit a fiúkról, de ha velük járunk, hogy mondhanánk más nevet?

-Szerintem kicsit be vagy stresszelve Em-szólt közbe Bianka. Felállt és kiment a konyhába, majd egy piás üveggel tért vissza.

-Mit akarsz azokal?-kérdeztem, bár vajon mit akarhatna?

-Iszunk! Emi stresszel, és bár te nem mutatod, szomorú vagy, én pedig úgyis leittam volna ma magamat, szóval miért ne?-leült, kibontotta az üveget, és húzott belőle. Felém nyújtotta, és engedtem neki. Megragadtam és ittam belőle egy kortyot. Az alkohol marrni kezdte a torkomat, de mégis kicsit megkönnyebbültem. Ittam még egyet. Odanyujtottam Eminek, aki meglepetésemre elvette, és meghúzta. Bianka nagyon gyorsan kitalálja mások érzéseit. Igaza volt. Én szomorú voltam, Emi stresszelt, Ő meg nem mondta el mi a baja, de a pia megoldja maj a nyelvét.

-Oké!-vette el a szájától az üveget, ami jócskán megcsappant. Kicsit aggódtam Emiért, nem szokott inni. Elvettem tőle és megint meghőztam most többet mint előbb. Megint égette a torkom, de nem érdekelt. Elég kemény anyag volt, gyorsan elértem a bódultságot. A többiekkel együtt.

-Jó! Válaszolok én először- artikulált elég viccesen Emi- Akivel randiznák, sőt lefeküdnák, az Zs… Zsustin Timberlake-mondta, majd felém nézett.

-Lenyőltad a válaszom!-röhögcséltem-De akkor én Adam Levine-t választom. Istenem!-nyögtem fel, és felidéztem a Moves Like Jagger klippjét, amiben félmeztelen és tetkói mind szépen látszanak-Nem rugdosnám ki az ágyamból!-nevettem és Bianka ledöbbent vigyorral nézett minket.

-Elég rossz hatással van rátok a pia, nem gondoljátok? De én a Carboonfools énekesét választanám-húzta meg újra, majd letette az üveget, és a laptopon nézett új kérdés után.

- Ohh megtaláltam a nektek való kérdést-és hangosan felolvasta:

-Kivel feküdnél le a One Directionből? És nem mondhatjátok Zayn-t és Louis-t!-kacarászott. Kicsit kellemetlen volt. Pontosabban lett volna, ha nem lettünk volna illabilis állapotban.

-OKÉÉÉÉ… Én Niall-t mondom. Ha már úgy is smároltam már vele- vont vállat Emi. Kicsit elgondolkodatott a kérdés.

-Ömm nem tom. Louis a favoritom, de ha választanom kéne, én Zayn-t mondanám, de csak azért mert Louis után ő és Harry áll hozzám a legközelebb. És ha neki nem lenne barátnője, nekem se barátja, akkor egy dugásra jó lenne-indokoltam mire Emi felröhögött.

-Nekem mindegy miért választottad Őt, neked ott van Louis, és amúgy is egy évig semmi, emlékszel?

-Igen. Bianka? DE te sem mondhatod  Ni-Niall-t – csuklottam bele a mondatomba.

-Louis. Egyértelműen-csapta rá, ami kicsit meglepett-Jenni, komolyan… Olyan szééép szemei vannak-áradozott egy sort, az ÉN pasimról. És most nem érdekelt. Este 7 felé már elég mélyen benne vájkáltunk a másik életében, egy üres üveg mellett.

-ELMONDOM!-kiáltott fel Bianka, miközben én dőltem a nevetéstől miközben eljátszották hogyan játszódna le az életem Louis-val. És eltekintve attól, hogy kihangsúlyozták, valószínűleg minden este megfog dönteni. Meg megbeszéltük Emi első éjszakáját, ami ugye, Zayn-nel volt. Igen, mondhatjuk, hogy nem csak a fiúk mentek kiteregetni ma a szennyest.

-Mit?-kérdezte Emi, miközben leerőszakolt a torkán egy gumicukrot.

-Miért menekültem el tegnap. Azt. Szóval lényegében annyi hogy minden kibekúrt, szétcseszett este, annak a rohadéknak az ágyában vagyok! És utána, mikor egy hétig nem volt időm rá, lefeküdt valakivel, aki kibaszottul nem én voltam-adta elő magát. Milyen szép ez a magyar nyelv!

-Niall?-esett le Eminek, majd nekem is. Niall és Bianka lefekszenek egymással!?

-És tudjátok mi zavar gecire ebben az egészben? Hogy nem kéne jelentenie, lófaszt se! De jelent. Elcseszett vagyok. És kibaszottul beleszerettem Niall-be!-ordította el magát. Csönd uralkodott pár pillanatig, majd mind a hármunkból kitört a röhöghetnék. És szabadjára engedtük. Szerencsétlenek vagyunk. De legalább élvezzük. Az alkohol okozta bódulat még mindig jelen volt, de kezdett átmenni fájdalommá.

-Tudom mit fogunk csinálni! Elmegyünk, és megmutatjuk annak a hülyének – Emitől ez igenis csúnya kifejezésnek számít – mit is hagy ki! Jenni, átalakítjuk a nővéredet!-ugrott fel. elálltunk és követtük fel a szobámba. Emi kinyitotta a szekrényemet és elkezdte feltúrni. Sejtettem mit keres. A ruhát amit Louis és Én vettünk. Benyőltam a fogaokhoz és kihúztam. Emi kikapta a kezemből és Biankának dobta.

-Ezt vedd fel! És Jenni adj neki valami szexi fehérneműt is!-utasítgatott. Furcsa volt így látni. Biankából   jó kislányt akar csinálni. Ami kétségkívül bejön mindenkinek a földön.

-Emi, szerinted mit szoktam hordani, ha azt akarom, hogy Niall megfektessen?-kacarászott. Felrángatta magára a ruhát is, és felvette hozzá a balerina cipőmet, amit Louis vett nekem az után a randink után, mikor tönkre tette a cipőmet a szökőkútban. Igazán ártatlannak nézett ki, és a pia szag sem áradt belőle annyira, mint belőlünk. Mi is átöltöztünk, bár nem különösebben nagy cuccba. Hívtunk egy taxit és elmentünk a Larry lakhoz. Magamban kezdtem kuncogni a nyelvjátékomon. arry lak. L-l.

                Automatikusan kinyitotta a biztonsági ember az ajtót. Mert nem úgy van az, hogy csak úgy lakhatna nyugodtan! Van egy biztonsági őr a kapuban, hogyha valami őrült rajongó be akarna törni a fiúkhoz, biztonságban legyenek. Felbaktattunk a kocsifelhajtón, amin most egész pontosan 4 autó parkolt. A szürke ajtó kilincséhez nyúltam, és nem túl nagy meglepetésemre nyitva volt. Hirtelen elgondolkodtam. Josh hogy jutott fel hozzám? Hiszen senkit nem enednek fel ide. Bár, lehet, hogy valamelyik fiú elmondta Carl-nak (a biztonsági őr) hogyha Ő jön, engedje be hozzám.  Mikor benyitottunk, rögtön meghallottuk ahogy a srácok beszélnek. Halkan vonultunk be a házba, és a lehető leghalkabban csuktuk vissza az ajtót. Osonva álltam meg a nappali ajtaja előtt, és a kiszűrődő hangokat hallgattam. Feltételeztem, a meccsnek már vége van.

-Ja, és hallgathatom, ahogy telefonba rendezitek le-hallottuk Harry mély hangját kiszűrődni.

-Harry, elötted még csak apáca ruhában sem lehetne-szólalt fel Louis. Amint meghallottam a hangját, elkapott a vágy. Vágytam Rá. Vágytam az érintésére, a szavaira, a csókjára, a domináns önmagára, vágytam arra, hogy láthassam úgy, ahog csak én láthatom.

-Nyitottam már rá, miközben öltözött-pimaszkodott tovább Harry. Gondoltam, rólam beszélnek.

-Ha már itt tartunk, szerintetek mit csinálnak a csajok, hármasban, egyedül?-szállt be Zayn a párbeszédbe. Mindegyik fiú elhallgatott.

-Nem, AZT- hangsúlyozta Liam-biztosan nem csinálják! Perverz banda! Más barátnőjéről fantáziálni!-puffogott Liam. Mellesleg jogosan.

-Na, Zayn te jössz!-mondta Niall, ha jól hallottam.

-Khm… úgyis tudjátok, hogy megvolt. Nem mindegy?

-Nem-vágták rá szinte egyszerre.

-Nem adom ki a barátnőmet-tiltakozott tovább. Hát, ha tudná Emi milyen könnyen ki adta Őt nekünk!

-Na, Zayn, cicaaaaaa-ez egyértelműen Louis volt. Beleremegett a belsőm, ahogy meghallottam a hangját. Szinte láttam, ahogy huncut mosollyal üldögél, a csőgatyájában, ami fantasztikusan áll rajta, a testére feszülő pólóját. Vagy… inkább ne legyen rajta póló! Egyszóval rendesen beindult a fantáziám, és vele együtt én is.

-Mit mondhatnék Róla? – gondolkodott Zayn hangosan – Eszméletlen a kicsike. DE azt az oldalát csak Én láthatom! És ennyit vagyok hajlandó megosztani-kicsikémnek hívta Emit. Ezért tutira kifog kapni. Most halkabban beszéltek egy ideig, így azt nem hallottuk, majd újra felcsendült, ezuttal Liam hangja.

-Akkor már csak egy valaki nem mondott semmit. Louis!-ahogy kimondta a nevet, görcsbe rándult a gyomrom. Ő nem tud mit mondani. Neki csak egy full idióta, csúnya, gyerekes barátnője van.

-Nem fekszik le senkivel, csak ha elmult egy éves a kapcsolat. Bocsánat, de ennyivel tudtam szolgálni-lazán lerendezte. Semmit nem adott ki. Nem adta ki a játékainkat, amik az egész kapcsolatunkat behálózzák intimitással, és így szép lassan mindketten megismerhetjük a másikat. Maximálisan. Az alkoholtól filozófusi diplomát lehet szerezni. De jó!

-Na ne máááár! Ti párosodtok mindenhol nyilvánosan, erre nem tudod megdönteni?-akadékoskodott Harry.

-Nem arról van szó, hogy nem tudnám, Harry! De elmondta, miért olyan fontos neki, hogy tudja, ér nekem annyit hogy várjak rá. Én várok, ha ebbe belepusztulok is. Nagyon sokszor megdughattam volna, de én szeretkezni akarok vele. Minden lány megérdemli, hogy az első alkalom tökéletes legyen - hangjában mély düh áramlott Harry felé, aki fülét-farkát behúzva mormogott el egy bocsánatkérést.

-Jen még szűz?-csodálkozott el –ha minden sejtésem igaz- Liam.

-Ja. Emi is az volt-mondta Zayn. Még mindig nehezen fogom fel, amit Louis mondott. Az egész olyan abszurd. Kihallgatunk egy beszélgetést. Egy privát beszélgetést, bár rólunk szól. Mögöttem Emi megszólított.

-Nem megyünk be? Nem akarok még mélyre menőbb beszámolót semmiről-bólintottam. Felegyenesedtünk, de nem tudom minek görnyedeztünk egyáltalán. Nagy levegőt vettem és kinyitottam az ajtót. Mindenki elhallgatott.

 Szélesre nyitottuk, és mind a hárman bemasíroztunk a nappaliba, ahol Niall a gitárját hangolta, Liam Zayn haját simogatta (????) Louis pedig Harry-re vetett lealázó pillantásokat. Az alkohol nem tesz jót az érzékeinknek, de a magabiztosságunkat jól megdobja.

-Hát, ti?-kérdezte… valaki. Nem tudtam koncentrálni. Csak Louis-ra fókuszáltam. Elég gyorsan lepörgettem magam előtt hogyan lehetne leggyorsabban lerángatni róla a ruháit, és olyan állapotba hozni, hogy ne tudjon vissza táncolni.

-Mire magamhoz tértem a révedezésemből, mindenki engem és Louis-t nézett. Pontosabban Louis bámult Rám, a többiek meg sokat sejtető somolygással juttatták tudtomra, sejtik mi történt az utóbbi másodpercekben-percekben. Zavaromban nem tudtam mit csinálni, leültem Zayn mellé, a lehető legtávolabb Louis-tól.

-Louis, az asszony akar valamit!-bökte oldalba Harry a nevezett személyt.

-Mosolyszünet van, vagy mi? Nem ugrottatok egymásnak!-szörnyülködött, mellesleg felesleges unszinészettel Zayn. Figyelmen kívül hagytam a megjegyzését.

-Harry, senkinek nem vagyok az ’asszonya’, ha majd leszek, értesítelek róla.

-Most akkor nekem kell valami nyálas szöveget kitalálnom?-sóhajtott színpadiasan Zayn és a fülemhez hajolt.

-Nem tudom mit szokott ilyenkor mondani, de gondolom ilyeneket. Szóval - kicsit megemelte a hangját, mármint magasabb frekvenciára állította – Az én asszonyom leszel –mivel az egészet Louis hangjával képzeltem el, belepirultam. Louis erre felpattant.

-Mit mondtál Neki? Ne pirul csak úgy el! Csak NEKEM PIRUL EL!-már ordibált, Zayn kicsit megszeppenve nézte a jelenetet.

-Louis, semmi baj!-nyugtattam – Élénk a fantáziám-persze nem tettem hozzá, hogy annyira élénk, hogy mióta beléptem ide, azon jár az eszem, hogy, meg akarom érinteni. Mindenhol ahol csak tudom.

Kifújta magát és leült. Csak most néztem meg ki, hova ment. Emi Zayn ölében ücsörgött. Utál bele ülni más ölébe, de nem volt máshol hely. Én Zayn mellett. Niall a földön. Bianka leült hozzá, és bár kicsit (nagyon) látszott rajta hogy ivott, még így is megbabonázta a szerény ír manót, a fehérbe bújtatott lány. Furcsa volt látni, ahogy a tulajdon nővéred vágyat ébreszt más férfiakban egy ruhával. Belegondoltam abba, amit mondott. Hogy lefeküdne Louis-val. Képes lenne egy csábító pillantással az ágyába varázsolni Őt. De nem akarná megtenni, mert tudja, hogy aki hozzá ér a pasimhoz, az megbánja. Volt már rá példa. Niall végzett a hangolással. El akarta rakni a gitárt,de Bianka a keze után nyúlt.

-Add oda-bizonytalanul beszéltünk, mind a hárman. A fiúk nem merték megjegyezni, hogy „iszonyatosan bebasztatok”. Emi mondjuk nem nagyon beszélt. Azt hiszem éppen egy felejthetetlen éjszakát készít elő magának. Zayn nyakába bújt és nem nagyon akarta elengedni. A fiú karja időről időre megfeszült.

-Van vendégszoba-ajánlotta Louis, de Zayn csak morgott egy „hagyj békén” szerűséget.

-Nem fogja odaadni. Niall olyan gyakran adja oda a gitárját másnak, mint ahányszor osztozik a kaján. Szóval so- Liam nem tudta befejezni, mert Niall a lánynak adta a gitárt, aki szakértő módon húzta végig ujjait a húrokon.

-Bianka! Játszd el a „I’ll always be yours”-t!-ajánlottam, vagy inkább parancsoltam. Igen, csodabogár nővérem van, de sosem dicsekszem vele. Ő írja a dalait. Szövegíró, ha úgy tetszik.  Aztán megálmodik hozzá egy gitár dallamot, és kész. Én eléneklem és ennyi. Ez olyan hobbi féle. Leültem hozzá a földre és felismertem az első akkordokat. Halkan énekeltem, mivel Biának csak a szövegre van szüksége, onnan tudja a gitár kottát. Ami a fejében van. Néha Louis-ra pillantottam, hiszen nyilvánvalóan romantikus szám. De nem Taylor Swiftes gány, inkább igazi, tömény érzelmekkel teli Evanscence féle.A dal vége felé tartottunk, mikor valami megtörte elöttem a lámpából érkező fényt. Louis állt be elém. Leguggolt és a fülem mögé tűrt egy kósza tincset.

-I promise I'll always be there. I'm your side and protect you. I stand by you forever. And we live it together-suttogta és egy halovány, de annál szerelmesebb csükot kaptam. Ügyesen kiragadta a szövegből ezt a pár mondatot. Az álkohol okozta zsibbadt fájdalom kezdett aluralkodni rajtam. Már nem csak a bódulatot éreztem, ami megoldotta a nyelvem. Már homályosan érzékeltem a külvilágot. Élesen láttam, félreértés ne essék, csak olyan érzées volt, mint aki ablakon keresztül néz a világra.

-Szerintem menjetek el!-mondta Harry, de én nem figyeltem, csak Louis csóksorozatára-Nem szokásuk hamar abba hagyni-mondta és mindenkit kikísért, elbúcsúzott. Mi pedig a földön ülve jutalmaztuk meg egymást csókokkal, kedves szavakkal. Újra éledezni kezdett bennem a vágy. Louis iránt. Nem bírtam vissafogni magam. Egyre több szenvedélyt vittem a csókokba.

-Felmenjünk?-suttogta. Bólintottam, és már indultam fel, mikor megragadott és felkapott a karjába.

-Wedding Style-ban fogsz bevinii a szobádba?- kérdeztem mire felnyögött.

-Nem könnyű embereket emelgetni-nyüszögött. Felvitt, és nagy nehezen bedobott az ágyra. Mielőtt leandoltam volna, megragadtam a pólóját és magammal rántottam. Vadul csókoltam meg, azt akartam, hogy engedje át magát nekem. Belement a játékomba. Felém mászott és úgy prónálta rettenetes szeretet éhségemet kielégíteni. De nekem nem volt elég a csókja. Őt akartam teljes egészében. A pólóját sikerült leszednem róla, neki is rólam az enyémet. Végig nézett rajtam és megnyalta a száját. Belehajolt a nyakamba és végigcsókolgatta. Szép lassan haladt, nem törődött kétségbeesett lihegésemmel. Ő is egyre nehezebben lélegett. Elért a kulcscsontomhoz. Orrát végighúzza a mellem feletti részen. Nem tudja mihez kezdjen. Megadtam neki a kezdő löketet és hátra irányítottam a kezeit, a melltartó kapcsához, amit elég gyorsan sikerül kioldania, és konkrétan letépte rólam.

Louis

Megszabadultunk az anyagtól. Először látom fedetlen kebleit, és belenyögök a látványba.  Nem szabadna engednem ennek az őrült nőnek alattam, de nem bírom. Olyan régen vágyom arra, hogy Ő és Én együtt legyünk. Végre képes vagyok felfogni, hogy nem egy lány fekszik alattam, hanem egy nő. Egy gyönyörű, magabiztos, karizmatikus, ellenállhatatlan nő, aki csak Rám vár. Elkezdte felém tolni a csípőjét. Hirtelen csapott belém a tudat, hogy a másik oldala viszont még igenis egy tini, aki kétségbeesetten akar hozzá érni, a kiváncsiságának akar eleget tenni, meg akar nekem felelni. Ez a fantasztikus kettőség még inkább elfeledteti velem saját magam. Neki toltam lágyékomat az övének, mire mindketten felnyögtünk. Le kell állnod! Szólaltak meg a vészharangok. Hajamba túrt egyik kezével, a másikkal végigkarmolt a hátamon. Nem tudom honnan, nem tudom mikor és hogyan jött rá a gyenge pontomra. Ha kaparásszák a hátamat, na, attól kikészülök. És hozzá, ahogy a hajamat markolta! Le kell állnom. Mélyen belélegzem a bőrének illatát, remélve hogy az, mint mindig, megnyugtat, de nem. Még inkább vele akartam lenni. De visszhangoztak a fejemben a szavak, amiket magam mondtam „Minden lány megérdemli, hogy az első alkalom tökéletes legyen”. Ez nem tökéletes. Eltávolodom Jennitől. Grimaszolok egyet, miközben érzem, ahogy görcsbe rándul a gyomrom. Nos, Jenni elérte, amit akart. Sikerült mőködésbe hoznia kicsi Louis-t.

-Louis-sóhajtott Jen, mikor befeküdtem mellé. A pia szaga érződött körülötte.

-Jenni, részeg vagy. Nem tudnám megbocsájtani, ha most lefekszem veled. Az nem lenne elég jó neked. És pedig nekünk az első tökéletes lesz-simogattam meg az arcát. Fáradtan bólintott. Magára húzta a takarót. Mosolyogva kikeltem az ágyból és kicsit felszisszentem amikor elindultam. Nem tudtam kiverni a fejemből a képet, ahogy Jenni tolja felém magát. Ahogy félmeztelenül fekszik akattam. Kénytelen leszek valahogy kiverni a fejemből. (KHM enyhe utalás - *Ariel szerk.megj.)

Szeptember 6.

Jenni

Mit nevezünk szerelemnek? Sok elmélet van. Két rokon lélek  összetalálkozása, esetleg fizikai vonzódásból egyszercsak érzelmi lesz. Vagy csak a kémia. Én azt nevezném annak, hogy nem használja ki a gyengeséged amíg nem vagy teljesen magad ura, amikor másnap fájó fejjel, kócosan, nyűgösen ébredsz, nincs rajtad semmi ami a felsőtested takarná, Ő  akkor is vidáman jön be, nyom egy olyan csókot a szádra amibe beleszédülsz és lerak melléd egy nagy pohár vizet, egy doboz fájdalomcsillapítóval. Nem menekül el hanem türelmesen várja amíg lemegy a hisztizásed és utána is nyugodtan beszél, mert tudja hogy erre van szükséged. Ez, szerelem!

-Jó reggelt,drága!-köszöntött, de nem értettem mire a nagy jókedv.

-Szia!-viszonoztam sugárzó mosolyát. Kiittam a vizet és bekaptam egy fájdalomcsillapítót. Felvettem a pólómat, és elmentem zuhanyozni. Alaposan kimostam a számból az alkohol ízét, lemostam a szagát, és már csak az utóhatást kellett élveznem.

-De utálom-morogtam és fejemet fogva, felöltözve botorkáltam vissza a szobába. Louis az ágyán telefonozott. Hirtelen belém hasított egy emlék az éjszakáról. Nem sokra emlékszem. A Louis-s részre emlékszem de elötte sinte minden kiesett. Emlékszem, hogy a fiúk rólunk beszálgetnek, de nem tudom mit. Arról hogy azt mondtam lefeküdnék Zayn-nel. És Bianka vallomása.

-Mi a baj?-kérdezte miközben mellettem termett, és leültetett az ágyra.

-Semmi-mondtam, mire megragadta a kezem és kényszerítette, hogy a szemébe nézzek. Megint hagytam magam megbabonázni. A FRANCBA!  A két, örvénylő minitengerbe nem tudok hazudni.

-Ez most „igenis rohadt sok bajom van, értsd meg és segíts nekem” vagy „dühös vagyok rád, a világra és egyébként is hagyjatok békén” vagy „tényleg semmi bajod” semmi?-dörgölte hozzá orrát az arcomhoz. Elmosolyodtam a kedves gesztuson.

-Meglepően sokat tudsz a semmi jelentéséről. De ez inkább „a nővérem szerelmes egy fióba aki belé nem” semmi volt.

-Niall?

-Honnan…?

-Nem vagyok hülye! Látom, ahogy egymásra néznek. Tegnap Niall nem tudta levenni róla a szemét. Mellesleg nekem jobban tetszett rajtad az a ruha, de Bianka is kitünően festett benne. A lényeg az, hogy nem csak Bianka szerelmes, hanem Niall is. Cak egy idióta.

-Köszönöm Louis.

-Semmi. Na, készülődj! Elmegyünk sétálni!- adta ki az utasítást és elment valahova.

Scarlett

Helóka! Ariel voltam aki elkövetem ezt a részt. Valószínűleg Emilynek is újdonság lesz mert nem egyezetttem vele. :D Olvassatok  :DDD *Ariel

46.rész

Scarlett

Szeptember 4.

Jenni

Anyáéknak igaza volt. Talán haragudtunk rájuk a döntésük miatt, de igazuk volt. Nehéz a suli. Mai napunk is dolgozat írással telt, és a hajnalig tartó beszélgetés nem tett jót az állapotomnak. Elvittem Emit táncra, és hulla fáradtan haza mentem. Ledobtam magam a fotelbe, és Disney channelt néztem. Miért ne? Jól kikapcsolja az agyam. Hannah Montanát néztem mikor csöngettek. Milyen jó kis dal ez, ne?. Best of Both Worlds, sálálálá... Igen, 18 éves vagyok. Kimentem ajtót nyitni. Erőltettem egy mosolyt az arcomra, és úgy nyitottam ki. Egy velem egy magas, 20-as éveiben járó, félelmetesen fehér lány(bár, inkább nő) állt  velem szemben. Szőke haja ráhullott piros blézerére, ami alatt egy fekete-fehér csíkos póló bújt meg.

-Jennifer Summers, ha nem tévedek-szólalt meg először. Piros rúzsa pont ugyanolyan volt mint a blézer. Először valami kozmetikumokkal házaló embernek néztem, mert barna szemei is kivoltak húzva.

-Igen és maga?-bólintottam. Próbáltam nem bunkó lenni.

-Scarlett Daren. Beszélhetnénk odabent?-kérdezte zavartan.

-Ömmm... Persze-vonakodva kinyitottam az ajtót. Lassan bejött, és megvárta amíg becsukom az ajtót. Idegesen nézelődött körbe. Bevezettem a nappaliba, és intettem neki, hogy üljön le. Helyet foglaltunk és lassan neki kezdett.

-Gondolom emlékszel... Hülyeség, miért ne emlékeznél? - nevetett hisztérikusan - Szóval, arra a reggelre amikor Louis eljött hozzád, bejelenteni, hogy megcsalt.

-Várjunk! Te honnan tudod mikor jött el hozzám?-vágtam közbe.

-Minden a maga idejében. Először is; Louis nem csalt meg téged. Mert, khm... velem volt aznap este, de nem történt semmi-sütötte le a szemeit. Nem tudtam mit is érzek pontosan. Megtudtam volna folytani, hogy miután megtörténtek dolgok, végre eltudunk szakadni ettől a megcsalós ügytől. Erre idejön, és felhánytorgatja megint. A másik felem pedig bele ugrott volna a nyakába. Nem csalt meg? NEM CSALT MEG!

-De akkor miért volt nálad?- tettem fel a kérdést, ami fúrta az oldalamat.

-Elmesélem az egészet. Nos, az úgy volt hogy volt egy csúnya szakításom. Elmentem bulizni. Egyedül. Sokat ittam, nagon sokat. És akkor beleütköztem egy fiúba, aki talán nálam is többet ivott. Emlékszem milyen ködös tekintete volt. Nem érdekelt. Leszólított. Beszélgettünk. Megtudtam, hogy Louisnak hívják. Azt mondta menjünk el hozzám. Én engedtem neki, mert, és kérlek ne haragudj ezért; egy rohadt helyes pasi megkér hogy menjek el vele, és nem fogadom el? Hülye lettem volna - ismerős, ismerős. Egy rohadt helyes pasi, aki mellesleg rendelkezik egy darab, csak is EGY barátnővel, akiről mindenki tud. Legalábbis eddig azt hittem.

-  Elmentünk a lakásomra. Nem részletezem neked, mert tudom hogy nem vagy kíváncsi rá. A lényeg hogy nem volt rajtunk ruha, mikor is azt mondta nekem, hogy Jenni. És akkor ellöktem magamtól. Még részegen is rájöttem, hogy ha azt mondja nekem hogy 'Jenni', valószínűleg összekevert valakivel. Hosszasan magyaráztam neki, és mit ne mondjak, elég konok volt. Semmi áron nem akarta nekem el hinni hogy összekevert valakivel - eleresztettem egy mosolyt. Jellemző Louis-ra, hogy nem akar odafigyelni senkire se.

- De amikor végre belenézett a szemembe, úgy ugrott el tőlem mintha kígyó marrta volna meg. Félelmetes hangulatváltozáson ment keresztül. Mintha... kitisztultak volna a gondolatai. Elkezdett motyogni, hogy mennyire haragudni fog rá a barátnője. Tudod, félelmetes amikor egy; konkrétan idegen fiú elsírja magát az ágyadban. Mit tehettem volna, felvettem a pizsamámat és elkezdtem vele beszélgetni, hogy mégse egész este sírjon. Elmesélt nekem elég sok dolgot Rólad. Vagy hatszázszor elmondta hogy szeret, és mennyire megfogod ezért gyűlölni, elmesélt egy csomó olyan dolgot amit álmomban sem mertem volna gondolni, hogy egy fiú ilyet tenne egy lányért. Végül bealudt. Mire reggel felébredtem elment, pedig előbb akartam kelni mint ő, hogy ne mondjon neked semmit. Hiszen nem történt semmi. Aznap délután találkoztam egy barátnőmmel, Polly-val, és elmeséltem neki mi történt. Mikor meghallotta hogy Jenni volt a barátnő neve, elkerekedett szemmel közölte velem, hogy tudja kivel voltam. Kutatott a telefonjában és előkerült egy kép Louis-ról, és Rólad. Polly azt mondta, Louis és Jenni szakítottak, mivel Louis megcsalta Jennit. Tényleg nagyon sajnálom, hogy nem mondtam el előbb, de nem tudtam rólad semmit. Azon kívül, hogy Louis barátnője vagy-miután befejezte a mesélést, csend támadt közöttünk. Nem tudtam mit mondani. Elhiggyem ennek a nőnek az állítását? Mi oka lenne hazudni? Ezzel nem választana el minket, sőt! Nem akar rosszat. Akkor miért csinálná? Louis inkább szenvedett egy csomó ideig, míg képes voltam újra bízni benne. Akkor igazat mond. Villámként cikázott at az agyamon a gondolat. NEM CSALT MEG! Nem volt képes rá! Berúgva, szétpiált fejjel, egy olyan gyönyörű nő mellett, mint Scarlett, nem volt képes megcsalni. Azt mondta bármeddig vár rám, és be is tartja a szavát. Hihetetlenül boldog voltam, és legszivesebben ugráltam volna össze-vissza mint egy óvodás. De inkább rákérdeztem egy tisztázatlan tényezőre.

-De akkor miért nem mondtad el előbb?- kérdeztem, mire felsóhajtott és hátradőlt, lábait keresztbe tette és úgy nézett rám.

-Nem tudtam mikor. Az első pár napon magam alatt voltam, hogy miattam szakított az álompár. Hiszen Louis nagyon sok mindent elmondott nekem az érzéseiről, és szinte nyomasztott a gondolat, hogy én rontottam el a boldogságotokat. Aztán Polly azt mondta elmentél valahova Franciaországba. Oda nem tudtam elmenni utánad. Aztán megint csak Polly közvetített nekem arról, hogy újra együtt vagytok, és innentől már nem akartam elmondani. Elég volt az én szégyenemnek.

-De akkor most miért?

-Hallottam... dolgokat. Hogy volt valami balhéd a volt pasiddal, csak azért, hogy Louis érezze milyen rossz volt neked, és akkor Polly meg én nyomozó irodát alapítottunk, és megtudtunk rólad szinte mindent.  Elképzelhetetlen sok információ van kint rólatok a neten! Komolyan egy évig nem fekszel le senkivel?-majdnem kiesett a szemem a helyéről. Ezt honnan tudják? Ezt az információt csak a volt pasiaim tudják, és a családom, illetve a legközelebbi barátaim. Hogy kerülhetett ez ki a netre?! Meglepődöttségemet látva halvány mosollyal jelezte együttérzését.

-Ajánlom hogy nézz körül! Durvább dolgokat is találtunk. A lényeg, hogy megtaláltuk a címedet, így eljöttem. Tudom milyen rossz érzés ha megcsalnak. Csak ennyit akartam - állt fel. Kikísértem az ajtóhoz, de mielőtt elment volna, megöleltem.

-Köszönöm-suttogtam a fülébe. Bólintott majd elment. Becsuktam az ajtót, vártam három másodpercet, és ekkor kitört belőlem. Iszonyatos boldogság futott át a testemen, szinte éreztem ahogy folyik ez ereimben. Vigyorogni kezdtem, visítozni, ugrálni, minden ami ketelt tőlem. Felrohantam a szobámba a telefonomért, és már tárcsáztam volna Louis számát, de meggondoltam magam. Inkább Jemit hívtam. Fogalmam sincs miért, de ő ugrptt be először. Pár kicsöngés után felvette.

-Szia Jenni! Mit szeretnél?- kérdezte.

-NEM CSALT MEG! JEMI NEM CSALT MEG!-ordibáltam a telefonba.

-Ki? Mi? Mi van?-kérdezősködött zavartan.

-Nem csalt meg Jemi! Louis nem csalt meg engem.

-Ez... nagyszerű! De honnan tudod?

-Eljött a csaj aki vele volt aznap este. Elmondta nekem mi történt, de ez mindegy is, a lényeg hogy SZERET! Szeret annyira hogy még részegen se tud megcsalni!- visítoztam tovább. Valakit hallottam a háttérből.

-Patrik azt mondja örül nektek-mondta közömbösen. Elkerekedtek a szemeim.

-Várj! Mit keres ott Patrik?- kérdeztem, mire dadogva válaszolt.

-Nem... Te nem tudod? Én izéé... mi járunk-hatalmas csend. Megint.

-Mi? Várj, várj! Ez tök jó, de mintha te megvádoltál volna azzal, hogy nem szóltam hogy összejöttem Louis-val, te meg ilyenről nem szólsz?

-Jó, jó tudom- mondta megkönnyebbülten-Mennem kell. További jó szórakozást!-majd letettük. Igaza volt. A nap további részében nem tudtam a tanulásra koncentrálni. Anyáéknak is elmondtam, akik mosolyogtak a boldogságomon. Emi is. Nem tudtak más csinálni. Jó, nekik kellett minket elviselni. Gondolom ők nem örülnek a felesleges drámázásnak, de nem érdekelt. Én boldog voltam, és csak ez számított. Louis esti hívásáig sajna a sok boldogság hormon kimerítette a szervezetem. Nem mondtam el neki, holnap akarom látni a fejét amikor megtudja. Felspannolva aludtam el.

Szeptember 5.

Reggel még mindig boldog voltam. Nem annyira voltam boldog mint tegnap, de még mindig éreztem az utó hatást. Még a hülye céges buli se tudott lelombozni, ami ma este lesz. A suliban végig vigyorogtam az egész napot. Kate velem örült. A hippik mindig ilyenek? Na mindegy. A tekintetekből amiket kaptam, azt olvastam ki, hogy mindenki azt gondolja hogy Louis tegnap jól helyre rakott. De ez sem érdekelt. Alig vártam hogy hazaérhessek végre. Emi már hozzászokott ezekhez a rohamokhoz. Kaptam én már ilyen rohamokat, azt is átvészeltük. De mire haza értem elmúlt az "őrülten szerelmes vagyok" betegségem. Ledobtam a táskámat az előszoba földre, levettem a cipőmet és bekukkantottam a nappaliba, ahonnan apa hangját hallottam. De meglepetésemre Louis, Zayn és... összességében mindenki ott volt, de nekem megakadt a szemem Louis-n. Azt hittem most már nem fogok annyira örülni.  De tévedtem. Nekirontottam és olyan erővel vágódtam neki, hogy hátra esett a mögött álló fotelbe. Nem kérdezősködött, nem is tudott volna. Addig csókoltam, amíg el nem fogyott a levegőm.

-Szeretlek, szeretlek, szeretlek, szeretlek-hadartam és újra megcsókoltam. Nem érdekelt Harry sokat mondó kacarászása, Liam halk torok köszörülése, Niall vihogása, Zayn.... ő nem csinált semmit, gondolom sejtelmesen mosolygott, mint mindig. Apa sem érdekelt, hogy végig nézi ahogy lenyelem Louis-t. Senki nem érdekelt. Lihegve szakadtam el tőle. Kérdőn nézett rám, de látszott rajta, hogy nem bánta meg a kirohanásomat.

-Louis, Scarlet ide jött! - összevont szemöldökkel nézett rám, mire elmagyaráztam az egészet, végig az ölében ülve, és úgy magyaráztam. Végre felfogta.

-Szóval azt mondod, nem voltam képes lefeküdni mással?-összegezte mire bólintottam, és újra megcsókoltam. Ez nem volt olyan hosszú, és nem volt olyan szenvedélyes, de pont elég volt. Kimásztam az öléből, és leültem mellé. 2 lányhoz és 5 fiúhoz tartozó szempár meredt ránk.

-Okéééééé... Ezek után is megcsináljuk a tervezett programot, vagy egymással akartok... foglalkozni?- kérdezte Liam, diszkréten utalva dolgokra.

-Nem, nem. Még áll - állt fel mellőlem Louis és felhúzott engem is.

-Jenni, nem kell eljönnöd az estre. Louis kiváltott tőlünk. Menjetek! - mosolygott rám apu, Louis-t egy " ha a lányomhoz mersz érni, élve foglak eltemetni egy sivatag közepén" nézéssel illette. Mindekettejükre hálásan néztem.

-Örök hála-suttogtam Louis-nak.

-Semmi. De sajnálom hogy nem láthatlak abban a ruhában - ölelte át a derekam és suttogott a fülembe.

-Na jó, ezt abba hagyjátok! Most! - jelentette ki Harry. Sikerült elindulnunk. Bár, elötte elhívtam Louis-t, hogy segítsen átöltözni. Nos, odafent kicsit bennsőségesebben is megköszöntem neki a hűségét. Átlátszóbb indokot nem is találhattunk volna, de az hogy ugyanabban a ruhában mentem le, mindenkinek jókedvére vált. Mint megtudtam, Harry-ékhez megyünk, egy társasági napra. Bevackoltunk a nappalijukba. Kellemes beszélgetést folytattunk. Az egyik kanapén Niall, Harry és Liam terpeszkedtek, Louis és Én ültünk a kanapéban, Zayn, Emi és Bianka a másikba. Hirtelen Louisnak támadt egy ötlete.

-Mi lenne, ha kipróbálnánk valamit, amit nagyon régen csináltunk-mondta, mire Harry szeme felcsillant.

-Mit?-értetlenkedett Bianka.

-Üvegezni akar a pasid-nézett rám Liam. Csak nekünk kettőnknek nem esett le. Hát, nem hiába vagyunk testvérek.

-Mi? Na ne! Legutóbb bemásztál a szoknyám alá!- szörnyülködtem, mire hátra hajtotta a fejét.

-Hmmm akkor kerültem hozzád a legközelebb-mondta, mire elvörösödtem. Ráütöttem a mellkasára.

-Nem vagy vicces-morogtam, míg a többiek jól szórakoztak rajtam.  Végül egy körben végeztük a földön. Louis pörgetett, Niall-re.

-Felelsz, vagy mersz?

-Felelek-vágta rá. Nem sokat kellett gondolkodnia a kérdésen.

-Mikor feküdtél le valakivel utoljára?-tette fel a kérdést.

Bianka

Louis kérdése után megállt a vér az ereimben. Niall és Én... Miután bejelentette a szakításunkat, már akkor este az ágyában végeztem. És én tényleg próbáltam neki ellen állni, de a kék szemei megbűvölnek, ahogy a szőke haja is, és az aranyos mosolya. Néha arra eszmélek hogy róla álmodozok. Nem tudom felfogni mi történik velem. A legutóbbi találkánk egy hete volt. És nekem meglepően nehéz a két alálkozó közötti időt átvészelni úgy, hogy néha van kedve SMS-ezni, van hogy nincs.

-Tegnap este- mondta lazán és az üvegért nyúlt. Találkozott a tekintetünk. Nem foglalkoztam a fiúk füttyögésével, csak őt tudtam nézni. Arra eszméltem hogy kezdnek elhomályosodni a dolgok. Felpattantam és kirohantam a legközelebbi helységbe, ami a WC volt. Lehajtottam a WC ülékét és ráülve sírdogáltam a lehető leghalkabban. Valaki kopogott az ajtón.

-Bí!-szólított meg az idegen az ajtón keresztül. Egyetlen ember hív így. Feltéptem az ajtót, és Liam karjaiba vetettem magam. Meglepően jó kapcsolatot ápolok vele, és azt is elmondtam neki mit is érzek, vagy inkább nem érzek Niall felé. Képes volt az éjszaka közepén végig hallgatni a kétségbeesett hadarásomat arról, hogy Niall nem ír nekem, vagy azt hogy milyen boldog vagyok amikor Niall foglalkozik velem.

-Mi a baj? - csitított.

-N...N... Niall - nyögtem ki zokogva. Beljebb tolt és becsukta az ajtót.

-Mit csinált? - ültetett le az előbbi helyemre. Letépett a WC papírból és a kezembe adta, hogy töröljem le az arcomat. A fehér lapocskán nedves, fekete folt maradt miután megtöröltem.

-Lefeküdt valakivel. Lefeküdt valakivel aki nem én vagyok! - sírtam a lehető leghalkabban. Megsimogatta a hajamat.

-Csssss. Nyugalom! Nagy levegő, Bí!-noszogatott. Próbáltam szabályosan lélegezni. Hüppögve hallgattam a mondandóját.

- Niall egy idióta, oké? Nem tudja felfogni mekkora kincset tarthatna maga mellett. Nem tudja kezelni az érzéseit. De te se vagy más, Bí!                                                                                                                                                                Miért nem mondod el neki amit érzel iránta? - simogatta tovább a hajam.

-Liam, én nem érzek iránta semmit - ismételtem el a mondatot, amit vagy már milliószor elmondtam neki.

-Komolyan? Akkor a tegnap esti kétségbeesett hívásod felett eltekintsek? - kérdezte nyugodtan. Kezdtem megnyugodni. Ilyen érzéseim soha, de soha nem voltak még! Annyira zavarosak. Nem szeretem Niall-t úgy, mint Jenni Louis-t, nem tudok hozzá úgy alkalmazkodni mint Emi Zayn-hez, mégis minden este reménykedek hogy felhív, végül nem várok tovább és sírva hívom fel Liam-et.

-Nem tudok semmit - szipogtam. Felállta és elindult kifelé.

-Hozd rendbe magad! - és ezzel elment. Megmostam a szemem, kicsit rendbe hoztam magam. Hogy ne legyen olyan feltűnő, hogy lesírtam a sminkemet, elvettem Jenni (legalábbis remélem nem Louis vagy Harry) szempilla spirálját és szemceruzáját. Rendbe hoztam magam, már amennyire lehetett. Nagy levegőt vettem, és visszatértem a szobába. Kicsit fagyos volt a levegő. Mindenki engem nézett, de csak mosolyogva leültem a fotelbe. Gyorsan befejeztük ezt a játékot. Sikerült feloldani a hangulatot. Este Liam hazakísért és nálam maradt. Semmit nem csináltunk csak meséltem neki. Kibeszéltem neki az érzéseimet, az összeset amit tudtam. Akkor hagytam abba az ömlengést és a sírást (a kanapé és a környéke fekete foltos, majd csak sima fehér, könnyes zsepikkel volt tele) amikor megláttam hogy Liam bealudt. Nem volt szívem felkelteni, ezért csak betakargattam és felmentem aludni.

Jenni

Miután mindenki elment, Louis felhúzott a szobájába. A mellkasához húzott és úgy ölelt át.

-Amikor ezt elterveztem délután, még úgy volt hogy megcsaltalak. De most, hogy kiderült mégse, így csak egy kis ajándékom maradt neked-elengedett, és a szekrényéhez lépett. Elkezdett kotorászni a szekrényében, majd előhúzott egy pólót. Odaadta nekem. Kihajtogattam és megvizsgáltam a feliratot. Kénytelen voltam nevetni rajta.

"I have a boyfriend, who cheated me, but I love him"

-Majd én is szerzek neked egy ilyet - vettem rá a fölsőmre.

-És azon mi lesz?-érdeklődött.

-Talán.... " I have a girlfriend, who love me and I love her"

-Szóval, eddig terjed a fantáziád? Elég siralmas-cöcögött.

-Kössz-durciztam. Átölelte a nyakam és nevetett. Eltoltam magamtól, és az új pólómmal helyettesítettem a pizsamámat. Befeküdtem az ágyba. Pár pecre rá csatlakozott hozzám.

-Jó éjt picur!-dorombolt. Ilyen hang nincs. Nem tudom hogy adja ki, de teljesen elbűvöl vele. Olyan hangja van, mint egy macska dorombolásának.

-Jó éjt Tomlinson!- viszonoztam, mire felhorkant.

-Komolyan a vezetéknevemet használod becenévnek?-hitetlenkedett.

-Ez van-vontam meg a vállam és hihetetlen sebességgel elaludtam.