The Night on Lyon

Nézem az országokat ahonnan nézték a blogot.Egy Ír :D király!Meg egy Német de az már régebben meg néhány Amerikai!Ezt marha jó nagyon örülök neki de mondhatnám hogy nektek!Ezt a részt Arie alkotta többségében mert én le lettem állítva gépről mert túl sokat ülök előtte upsz xDEzért lett perverz de a kézjegyünket letesszük mellé :D Nem lett rossz de volt már jobb is :D *Arile&~Emily

Kövessetek twitteren!:D Újat csináltam pontban ma szóval jee :D Emily már feltörte ^^ de nem baj :D Twitterem <3

22.rész

The Night on Lyon

Alexa

Mindenki elvonult egy szobába, mi pedig Zsófival maradtunk. Elcsacsogott Harryvel, amíg én egy festményt tanulmányoztam a falon. Egyre jobban távolodtak, de még kibogarásztam a festő nevét. Cezanne egyik képének másolata (szerintem nem eredeti). Otthagytam a képet és gyorsított tempóban utolértem Zsófiékat. Épp egy lépcsőn indultak felfelé.

-Mindenki lent lesz, és mi kapjuk a fenti szobát?-kérdeztem Zsófitól.

-Nem volt több hely lent, szóval kénytelenek lesztek itt letáborozni. De legalább senki nem fog titeket zargatni-válaszolt kedvesen, majd felrohant a hosszú lépcsőn. Fájdalmas tekintettel futottam végig szememmel a lépcsőfokokat, amik a ház méretéből kifolyólag jó hosszan elnyúltak.

-Egy kis lépcsőzés nem árt-haladt el mellettem Harry.A háta mögött vágtam egy grimaszt,és persze akkor fordult meg-Na gyere, segítek!-hátat fordított nekem és kezeivel jelezte, hogy ugorjak fel a hátára. Elnevettem magam, de felugrottam, megfogta a lábaimat és úgy vitt fel a lépcsőn. Zsófi a lépcső tetején nézte végig, ahogy felszerencsétlenkedünk a lépcsőn, de mire odaértünk hozzá ő is nevetett. Leszálltam Harryről, és adni akartam neki egy puszit az arcára, hogy megköszönjem, de pont akkor fordította felém az arcát, így szájra sikerült. Elkaptam a fejem, és láttam, ahogy Zsófi zavartan néz egyikünkről a másikunkra.Nem hiszem el, hogy nem látta amikor Harry megfogta a kezemet, vagy jutalmazott ez puszival.

-Ti nagyon furák vagytok.Most akkor jártok?-kérdezte bizonytalanul mire Harryvel egyszerre válaszoltunk.

-Igen!

-Nem!-ez lettem volna én.

-Szóval melyik?

-Járunk,de titokban tarjuk-egyikünknek sem ez életének legjobb párkapcsolata,de együtt találtuk ki.Viselnünk kell a következményeket!

-Itt nem kell!Biztonsági rendszer van mindenütt,őriztetve van a birtok környéke a fotósok a lábukat se tehetik be 5 kilométeres körzetünkbe-mosolygott biztatóan majd elfordult és egy akkora folyosón indult el mint a lenti.Örültem hogy lehet egy kis magánéletünk,szabadon,csak ketten.A folyosó második ajtajára mutatva Zsófi elment valahova,mi pedig bementünk a szállásunkra.Gyönyörű halványzöld falak,fenyő bútorok,és kicsit minimál stílusúnak hatott,de olyan kellemesen minimális volt benne minden.Imádtam.Kopogtak az ajtón és egy férfi lépett be rajta.

-Ha nem tévedek ezek az önöké-tett be két csomagot az ajtón.A bőröndjeink.Megköszöntük,majd a férfi kiment.Hallottam ahogy valakinek azt mondja hozd a többit.Gondolom a többiek csomagjai.Elvettem a bőröndöm,és kutatni kezdtem benne a telefonom után.Mikor megtaláltam leültem az ágyra és nyomkodni kezdtem.Belemerültem a facebookozásba,mikor kaptam egy sms-t.Megnyitottam és elnevettem magamat.Harry küldte.

Velem is foglalkoznál?

Ha ő így én is.Visszaírtam neki.

Mit akarsz csinálni?

Leült mellém,de még mindig írkált a telefonján.Újabb pittyegés jelezte az üzenet érkeztét.

Hmm…Találd ki!

Gyorsan visszaírtam neki. Mindketten mosolyogtunk.Tisztában vagyunk vele,hogy nem vagyunk normálisak.

Neked semmi nem elég?

Gyorsan kaptam választ.

Belőled nem ;)És ma alig voltam veled kettesben

Egy sóhaj kiséretében válaszoltam.

Most is kettesben vagyunk :D nem megyünk le a többiekhez?

Harry felhorkantott mellettem,amin jót nevettem.

Szerintem van jobb dolguk most mint minket szórakoztatni…Sőt szerintem mi is eltudjuk foglalni magunkat

Na ne fárassz!Mindig ezen jár az eszed? -.-

Nem áll szándékomban,de ha már itt tartunk te fáraszthatnál engem ;D

Leállhatsz!MOST!

Eltettem a telefonomat és láttam hogy Harry is ezt teszi.Egymásra néztünk,és egyszerre tört ki belőlünk a nevetés.Hátra dőltem az ágyon és kezemmel eltakartam az arcomat.Így nevettem tovább,majd mikor alább hagyott a nevető roham elvettem szemeim elől a kezemet.Harry négykézláb támaszkodott felettem,és széles mosollyal vizsgálta arcomat.Egyre gyorsabban közelített felém,majd ajkaink egymásra találtak,és táncra hívták a másikat. Harry minden gátat ledöntött magában,és tüzes vágya felemésztette a maradványokat is.Pár perc múlva nem éreztem magamon a reggel felvett fehér pólót,és Harry ingje is eltünt(az utóbbi mondjuk miattam).Egyre hevesebb csókcsatánkat az ajtó nyílása zavarta meg.Tudtam,hogy most abba kellett volna hagynunk.de nem tudtam elszakadni édes ajkairól.Egyszerűen túl csábító volt.

-Bocsi a zavarásért-hallottam Zayn hangját miközben eltoltam magamtól a kicsit ellenkező Harryt-csak szólni akartam hogy vacsorázunk!

-Mi?De még nincs is csak-megnéztem a telefonomat-te jó ég így elszaladt volna az idő?Fél hat.Megyünk-ekkor észleltem rá hogy még mindig nincs rajtam fölső,Zayn meg közömbösen végig mér.Magam elé kapta a fölsőmet és láttam, ahogy elmosolyodik.

-Már vártam mikor veszed észre! Gyertek!-majd becsapta az ajtót.

-Nem is tudom! Én most valami mást szeretnék-esett gondolkodóba Harry, miközben visszavettem a pólómat.Tudtam mire gondol,de csak egy halk „hülye vagy”-al illetem. Erre megfogta a kezemet és mélyen a szemembe nézett. Csillogó szemei rabul ejtettek és vártam mit fog mondani. Előrébb hajolt és egy gyengéd csókot lehelt ajkaimra. Hamar szétváltunk, de még mindig a szemébe néztem,és ő is az enyémbe.

-Nem hülye vagyok, csak szerelmes!-ez az öt szó is elérte a hatását. Átkaroltam a nyakát,de nem csókoltam meg,csak közelebb húztam magamhoz.

-Nem vagy egyedül!-suttogtam.Gyenge mosolyt eresztett felém majd eltolt magától.Nem szívesen szakítottuk meg a percet,de én speciel baromira éhes voltam és gondolom ő is.Kicsit megigazítottam a hajamat,majd elindultam az ajtó felé.Harry a pólóját vette fel éppen,mikor kiléptem a folyosóra és utánam szólt.

-Nem tudnál várni?

-Kapj el!-szóltam vissza.Hallottam amint gyors léptekkel igyekszik az ajtóhoz.Elkezdtem futni,és ő is utánam.Lerohantunk a lépcsőn,én meg berohantam a folyosóra és hátrafelé kezdtem menni,már lassabban.Körülbelül 6 méter távolság volt közöttünk,és mindketten lassan haladtunk.

-Mi lesz ha elkaplak?-lépett felém egyet én meg hátráltam egyet.

-Nem kapsz el,szóval ne törd magad azzal,hogy gondolkodsz!-pimaszkodtam vele.Még pár „te is lépsz én is” kör után gyorsabb tempóra váltott,Nem reagáltam elég gyorsan.A következő pillanatban már mellettem volt,felkapott és megpörgetett a levegőben.

-Jajj de édesek!- hallottam meg a maró gúnnyal átitatott mondatot a hátunk mögül.Letett és akkor vettem észre hogy Zoé és Liam szobája előtt állunk.Liam bocsánatkérőn nézett ránk,amit nem nagyon tudtam hova tenni. Zoé szinte átnézett rajtunk, majd szerencsénkre Niall ajtaja vágódott ki,ezzel pár kellemetlen pillanattól szabadított meg minket.Lassan mindenki ide ért. Niall után nem sokra Bianka, Zayn, Emi és utoljára Jenni és Louis hagyta el a szobáikat.Jenni és Bianka a menet elején vezetett.Elvezettek minket az ebédlőig ahol egy hosszú,tölgyfa asztal állt,felette hatalmas kristály csillár.A fal mályvaszíne és a szőnyeg sötét barna árnyalata otthonossá varázsolta a helységet.Továbbá a falra függesztett lemezek Marcus munkáját vallották hirdetni.A fiúk persze rögtön a lemezeket kezdték nézegetni és kibeszélni az ismert vagy kevésbé ismert előadókat.Jenni beállította a fiúkat egy platina lemez mellé és lefényképezte őket,majd elküldte valakinek.Miután ezzel végeztek megnéztem kinek a lemezével kellett pózolnia a fiúknak.Fredrik Kanngsten.Jenni Finn haverja.Mesélt róla egyszer.Leültünk az asztalhoz és nem sokára egy férfi letette a levest és a tányérokat.Miután elhagyta a szobát enni kezdtünk.Vidáman beszélgettünk,nevetgéltünk és a szokásosnál lassabban fogyasztottuk el a levest. A férfi visszajött és elvitte a piszkos edényeket,nem sokára mindenki kapott egy tányért rajta…valamivel. Mind kérdőn fordultunk Jenni és  Bianka felé akik bíztattak minket hogy kóstoljuk meg,nagyon finom.Szép lassan mindenki megkóstolta és örömmel nyugtázta hogy ez nem a francia konyha egyik vakmerő próbálkozása. Jenni és Bianka feletébb jól szórakozott valamin,majd miután a másodikat legyűrtük az inas(szerintem az volt,vagy lakáj)csokis süteményt szolgált fel,ami szintén nagyon ízletes volt.

-Valakinek valami tippje mi volt a második?-vigyorgott Bianka,és Jenni mellette rötyögött,a lehető leghalkabban.

-Passz.Mondjátok-vonta meg a vállát Niall.

-B..B…Béka-nyöszörögte Jenni.Kicsit leblokkoltam.BÉKA?

-Fujj!-tört ki szinte egyszerre belőlem és Zoéból. Nem hiába vagyunk tesók. Mindenki levágott valami reakciót, de egész finom volt, szóval nem haragudtunk rájuk. Beszélgettünk mikor Marcus toppant be. Köszönt, egy széket húzott Jenni és Louis közé, és leült rá. Jenninek nincs bátyja. Legalábbis vér szerinti, de nekem úgy tűnik, ezt a szerepet Marcus tölti ki. Amikor Lou hozzá árt Jennihez, mindig szúrós tekintettel vizsgálta a fiú szándékait.

-Mikor akarsz Olívval találkozni,Jenni?-vetette fel a kérdést,szinte csak mellékesen Marcus.Zayn és Emi egyszerre kapták fel a fejüket és irányították figyelmüket a beszélgetésre.

-Holnap-vetette oda Jenni,mert megszólalt a telefonja-ezt fel kell vennem.Ha megbocsájtanak-állt fel az asztaltól.Ezt az utolsó mondatot nem egészen tudtam hozzá kapcsolni Jenni stílusához.Mikor az ajtóban állva felvette a telefont vidáman köszöntette a hívót.

-Fredrik!Megkaptad?...-és kiment az ajtón.Louis idegesen felém fordult mivel én ültem a másik oldalán.

-Ki az a Fredrik?-kérdezte kissé frusztráltan.

-Az egyik Finn énekes,aki tavaly nyáron tárgyalt itt,pont amikor Jenniék itt voltak.Megismerkedtek és nagyon jóban vannak azóta is. Legalábbis amikor Fredrik februárban meglátogatott minket, mesélt arról, hogy Jennivel szoktak beszélni. Megnyugodhatsz, mert Fredriknek menyasszonya van, akit nagyon szeret-Louis lesütötte a szemét és motyogott valamit. Liam és Zoé kimentek a kertbe, Zayn és Emi a nappali felé vették az irányt, mert filmet akartak nézni. Niall elment a szobájába, mert telefonálnia kellett,Bianka valami könyvtár szobáról beszélt. Mi úgy döntöttünk felmegyünk. A szobába vezető utat gyorsan megtettük.Mielőtt bementünk volna Harry megállított.Kérdőn néztem rá,majd pár pillanat múlva felkapott és az ölében vitt be. Lefektetett az ágyra és a nyakamat kezdte csókokkal behinteni.Hagytam kiélni magát,megfelelő határokon belül.Mikor ezeket kezdte túl lépni,egy figyelmeztető morgással jeleztem nem tetszésemet,de neki ez mást jelentett,így még vadabbul csinálta amit félbeakartam szakítani.Egyáltalán nem volt kedvem hozzá.Saját kezűleg toltam el magamtól.

-Figyelnél?Nincs hozzá kedvem-kipattantam az ágyból és keresgélni kezdtem a pizsamámat.Megtaláltam,és nem sokat zavartatva magamat átöltöztem,már úgyis látott ruha nélkül,nem mindegy?Beájultam az ágyba és már csak azt éreztem ahogy erős kezeivel átkarol és engem néz.Magamon éreztem a tekintetét és emiatt nem tudtam elaludni.Felé fordultam.A sötét szobába beszökő fénycsík megvilágította arcát,és ezzel hófehér színt varázsolt rá.

-Sajnálom-búgta és szorosan magához ölelt.Haragom már rég elszállt,de jól esett hogy megbánta amit tett.Nem nagy dolog,de mégis sokat jelentett.

-Nem haragszom!Nem akarom az utolsó napunkat haragban tölteni-néztem holdfényben csillogó szemeit.Szomorúságot tükröztek.Én is elszomorodtam.Mi lesz velem nélküle?Az érintése,a hangja,az illata nélkül. A hangját halhatom,de az nem ugyanaz.Az érintését se tudja pótolni senki,ahogy az illatát sem.Egy nap.Ennyit kaptunk a sorstól.Hogy fog folytatódni az életem?Haza megyek,nyár,aztán iskola és elfelejtem.Nem.Nem lehet igaz,hogy elfelejteném.Ilyen könnyen biztosan nem.Ezek a gondolatok pillanatok alatt söpörtek végig az agyamon.

-Nem akarom hogy elmenj-suttogta.Könnyek gyűltek a szemembe.Ő az első fiú aki igazán megdobogtatja a szívemet és persze hogy nem lehet velem.Ilyen az én formám.

-Én se-feleltem könnyeimmel küszködve.Mély levegőt vettem,amivel beszívtam mámorító illatát.

(dőlt betű-Harry gondolatai)

Tudom jól hogy nehéz lesz.Hogy ne lenne nehéz?Messze egymástól,tele a megcsalás gyanújával.De sosem csalnám meg.Ezzel kockáztatnám a bizalmát.Mi több…az irántam érzett szerelmét.Nem akarom megbántani.Nem akarom hogy miattam szenvedjen.Nem akarom…Nem akarom elveszíteni.És mi van ha szakítani akar? Egyezzek bele? Nem. Soha. Olyan különös ez az egész.Olyan érzéseket váltott ki belőlem egy hét alatt ami másoknak eddig nem sikerült.Ez megrémít,de nem vagyok képes a félelmemre gondolni.Fel kell fedeznem ezt az új,ismeretlen,de oly csodálatos érzést.Az igaz szerelmet.De az szerelmem tárgyának el kell mennie.Fájni fog mindkettőnknek.Bele se merek gondolni milyen szörnyű lesz nélküle ágyba bújni.Nincs kit átölelni,nincs körülötted az idegen szag,amit úgy imádsz.Álom jön a szememre de én nem akarok neki engedni.Csak élvezni a pillanatot.Amit talán már soha többé nem fogok.

-Nem megyünk el nassolni?-vetette fel az ötletet Harry.Bólintottam,majd valahogy elértünk a konyhába és találtunk egy üveg nutellát.Befészkeltük magunkat egy nappali szerűségbe és egymást etettük amíg meg nem jelent Liam és Zoé.

Louis

Mikor egyedül maradtam(Zsófi is elment valahova) gondoltam körbe nézek a házban.Hatalmas ház,én meg azt se tudtam merre kell menni.Elindultam egy hatalmas folyosón.Komolyan ilyen féltékenykedő tipús lennék? Másodszorra voltam féltékeny a mai nap folyamán. Remélem nem megyek ezzel az örökös féltékenykedéssel Jenni agyára. Nem,nem nem hiszem. Remélem nem. Na de vissza a valóságba. Mentem a folyosón és azt hiszem eltévedtem. Egy fehér ajtóval találtam szemben magam. Körbenéztem. Senki sehol. Mit veszthetnék? Benyitottam. Megtorpantam a küszöbön. Egy nagy fehér szoba. Hatalmas ablakok. A fény megtöbbszöröződött a fehér szín miatt. A berendezés kimerült egy ággyal,egy fotellal és a kórházi gépekkel. Utóbbiak pittyegése töltötte be a szobát.Zavartan léptem egyet.Lassan megindultam az ágyhoz.Mikor odaértem egy nő feküdt injekciókkal és csövekkel tele szurkálva.A fotelben egy kórlap vagy valami ilyesmi feküdt.Nem emeltem fel,állva futottam végig rajta.Olivia Lamange.A latin szavakból semmit nem értettem.De a név.Erről akart nekem mesélni Jenni.Ki kell mennem innen,nehogy valaki észre vegyen.Gyors léptekkel  elhagytam a szobát.Gondosan becsuktam az ajtót és rádöbbentem hogy eltévedtem.Keringtem egy kicsit de sehogy nem találtam kiutat.Megálltam egy sárga virágokkal díszített teremben,és felhívtam Jennit.

Louis?Komolyan felhívsz pedig egy házban vagyunk?

Ez nem ház!Ez egy útvesztő!Segíts visszajutni!-Jenni felnevetett a másik vonaton.Én is elmosolyodtam,saját szerencsétlenségemen.

Hol…Hol vagy?

Sárga virágok,székek,csillár-soroltam a körülöttem lévő tárgyakat.

Tudom hol vagy!Megyek-hadarta és letette.Eltettem a telefonomat és türelmesen vártam.Idegesen álldogálltam,majd 3 perc múlva kicsapódott az egyik ajtó és Jenni esett be rajta.Nevetése betöltötte a szobát.Úgy tűnik a hívásom óta nevet.Elmosolyodtam,és én is nevetni kedtem.Jenni odaért hozzám,és megfogta a kezem.

-Na gyere!Vissza viszlek-nézett rám gyönyörű,csillogó kék szemeivel.Nem mozdultam,mikor elakart indulni,így vissza nézett rám-Maradni akarsz?

-Hát…Régen voltunk kettesben,nem gondolod?-húztam közelebb magamhoz.

-Pimasz vagy-elkapta a kezemet és leültetett egy székre majd beleült az ölembe és ujjainkat összekulcsolva egymás szemébe bámulva merengtünk.Valószínűleg úgy néztünk ki mint 2 debil,de nem volt senki rajtunk kívül.

Jenni

Louis ölében akaratlanul is eszembe jutott  a nap amikor összejöttünk.És nem az ahol megkért hogy legyek a barátnője hanem az amikor Joshhal szakítottam.Elmosolyodtam,és rá pár pillanatra ő is.

-Min mosolygunk?-kérdezte.

-Hát…Gondolkodtam…Egy fiún,akit nagyon szeretek,gyönyörű szemei vannak,és barna haja-mosolyogtam továbbra is.

-Zaynre gondolsz?-kérdőn ránéztem,és szabad kezemet felemeltem.

-Már miért is gondolkoznék rajta?Rólad beszélek te hülye gyerek!-alig bírtam befejezni mert megcsókolt.

-Tudom.Csak kiváncsi voltam-beszélt bele a csókba.Tényleg keveset voltunk kettesben,de kiakarom élvezni a közelségét amíg lehet.Vagyis holnapig.Megint elkezdtem félni,így eltoltam magamtól.

-Mi a baj?-simogatta meg hajamat.Sóhajtottam és erőltetetten mosolyogtam rá.Nem nagyon  lehetett meggyőző,mert rögtön rákérdezett újra.

-Semmi.Semmi baj nincs.Nem megyünk vissza?-álltam fel,és indultam ki.Követett,majd kicsit gyorsított a tempóján és beért mellém.Megfogta a kezem és így mentünk vissza  a szobánkhoz.A folyosón találkoztunk Emivel és Zaynnel akik éppen a szobájukba tartottak.

-Hello!Mi jót csináltatok?-kérdezte perverz vigyorral Louis.

-Filmeztünk.És ti?-néztek rám kérdőn.Alig láthatóan megráztam a fejem.Tudtam hogy arra kiváncsiak elmondtam-e Josht.

-Louis eltévedt én  meg segítetem neki vissza találni-válaszoltam,miközben elindultunk.

-Jenni,hol lehet fürödni?-kérdezte Emi mikor az ajtók elé értünk.

-Minden szobához van fürdő.Talán rájöttök hol van-majd bementem a szobánkba.A bőröndömben matattam a pizsamám után.Louis elment fürdeni,én pedig már pizsamámmal a kezemben nézegettem a posztereket a falon.A mai napon feltett posztert nézegettem,amikor valaki átölelt hátulról,és belepuszilt a nyakamba.Mosolyt csalt arcomra,és megfogtam a karját.

-Tükör nélkül is látom magamat.Ez kicsit furcsa-suttogta a fülembe.

-Én meg téged látlak úgy hogy itt se vagy-kontráztam,mire megfordított és szembe találtam magam vele.

-De én itt vagyok!-jelentette ki,és gyengéd csókot lehelt ajkaimra.Élveztem a pillanatot,ahogy egyre lejjebb csúsztatja kezeit a karjaimon.Megállt a derekamnál,de innen is lejjebb csúszott,majd a fenekemnél állapodott meg.Na ez kicsit sok volt,így lesöpörtem magamról a kezeit.Elhúzódtam és láttam ahogy pimaszul mosolyog.Megcsaptam a pizsamámmal.

-Nagyon vicces vagy-majd bezárkóztam a fürdőbe.Beálltam a zuhanyfülkébe és elindítottam a meleg vizet.Miközben áztattam magamat azon gondolkoztam hogyan és mit fogok mondani holnap Louisnak.És mit fog reagálni.Haragudni fog, mert nem mondtam el?Felidegesíti magát?Valószínű.Talán kicsit sokáig voltam bent,mivel Louis dörömbölt az ajtón.

-JENNI!JÓL VAGY?VÉGEZTÉL MÁR?-mintha aggodalom csengett volna vissza szavaiból,de ebben nem voltam biztos.

-Persze!Mindjárt megyek-válaszoltam és kiléptem a zuhany alól.Gyorsan megtörölköztem,megmostam a fogamat,és felöltöztem.Utoljára körbe néztem,hátha elfelejtek valamit,majd kimentem.Louis az ágy szélén ülve telefonozott.Mikor becsuktam az ajtót felnézett  ledobta a telefonját az éjjeliszekrényre és felállt.

-Gyere!Mutatok valamit-végig néztem rajta és magamon.Rövid gatyában és pólóban voltam,ő meg alsógatyában és egy atlétában.

-Így?-mutattam végig magamon.

-Nem megyünk ki a szobából-lépett felém egyet,amire automatikusan hátrálni kezdtem.Felvonta a szemöldökét és elnevette magát-Nem olyat.Csak egy kis csekélység-sétált a poszter-falamhoz.

-Szerintem túl sokat foglalkozol a falammal-léptem mellé.Rámutatott a poszterre és mind az 5 fiú aláírása ott virított rajta egy kis üzenettel.

Niall   Szeretem ahogy főzöl,csinálhatnád gyakrabban!-ezen nevettem egy kicsit,majd áttértem a többiekére is.

Harry  Vigyázz az én Loumra!

Zayn  Jenna,köszönöm hogy megbízol bennem!

Liam  Sok mindent köszönhetek neked!

Louis aláírása mellett is volt egy kis üzenet.

Szeretlek!Mindennél jobban!

Mikor kibogarásztam mit írt oda, fénysebességgel a karjaiba vetettem magamat és megöleltem.

-Én is szeretlek!Mindennél jobban!-bújtam bele mellkasába.Átkarolt és belepuszilt a hajamba.Felnéztem és csillogó,kék szemeivel találtam szemben magam.Egyre közelebb jött,majd egy csókban forrtunk össze.Becsukta szemeit ,én meg követtem a példáját.Hirtelen nyílt az ajtó,mi pedig abban a pillanatban szétrebbentünk.A négy fiú lépett be rajta.

-Na tetszik Louis ajándéka?-szólalt meg rögtön Zayn.Hevesen bólogattam,és odaszökdeltem hozzá.Megölelgettem,majd feljebb ágaskodtam,és a füléhez hajoltam.

-Szívesen. Én pedig köszönöm, hogy megbízhatok benned Malik.

-Megint ez a Malik.Fantázia dúsabbat nem tudsz?-tolt el magától.Felnevettem és megráztam a fejem.

-Nem hinném.Nekem tetszik.Bár…esetleg lehetnél …lehetnél mondjuk Zafira.

-Nagyon humoros vagy.Az lány név-grimaszolt egyet-Akkor maradhat a Malik.

-Zavarunk?-vágott közbe Harry.Felé fordultam és kicsit mérgesen rámeredtem.

-Igen,te zavarsz ….-vetettem oda foghegyről és Niallt is megölelgettem.

-Neked szívesen főzök bármikor!

-Most is?-csillant fel a szeme.

-Most nem.Menj ki a konyhába, ha éhes vagy,GPS-t is adhatok,Bianka szeméjében-Niall már ott sem volt én meg egy kis ideig utána néztem,értetlenkedő fejjel.Majd Liam került sorra.Ő is kapott egy ölelést.

-Mit is köszönhetsz nekem?-néztem fel,mire csak egy halvány mosoly volt a válasz-Na!Mond már el!-nyaggattam,mire nagy nehezen válaszolt.

-Hogy megismertem egy személyt,aki nagyon fog hiányozni ha már nem  lesz.

-Zoé?-kérdeztem bizonytalanul,de Liam bólintott.

-Ennek… örülök. De remélem nem csak azért fog hiányozni-hadartam egy kicsit gyorsabban a kelleténél.

-Hogy miért…Ja.Dehogy.Én nem vagyok olyan!-emelte fel védekezően kezeit.

-Tudom!-Harryhez léptem,és megborzoltam a haját.

-Héjj!Miért is zavarlak?

-Nem zavarsz!-öleltem meg őt is.Derekamat átkarolva viszonozta a gesztust-Vigyázok rá!De te is vigyázz Axira-suttogtam fülébe.

-Megígérem!-válaszolt halkan.

-Harry,neked barátnőd van tudtommal-szólt közbe(ki más?) Louis.

-Ő ölelt meg!-engedett el,én pedig Louishoz mentem.

-Neked viszont még nem mondtam semmit-karoltam át a nyakát. Kezei automatikusan derekamra kerültek-Szeretlek-és megcsókoltam. A többiektől egy hangos ’Huuu’ volt a reakció.

-Azért ne előttünk!-szólt közbe Zayn. Elszakadtam Louistól és egy megsemmisítő pillantást küldtem a fiú felé. Lassan mindenki elszivárgott. Zayn utoljára megölelt.

-Remélem minden rendben lesz!-ezzel váltunk el egymástól.

-Én is-suttogtam magam elé. Erőt vett rajtam a fáradság. Bedőltem az ágyba, magamra húztam a takarót, és az utolsó emlékem már csak az, hogy Louis átölel és így alszunk el.

Zoé

Liammel kimentünk a kertbe,és ledőltünk a fűbe.Megfogta a kezemet,én pedig az egekben éreztem magamat.Fogjuk egymás kezét és együtt nézzük a csillagokat.Oldalr fordítottam a fejemet és Liam arcát fürkésztem.Észrevette hogy nézem.Felém fordította a fejét és így már a szemébe néztem.Közelebb kúsztam hozzá.Követte a példámat.Miliméterek választottak el minket.Ajkaink súrolták egymást,mikor Liam megszólalt.

-Nekem van a legfantasztikusabb barátnőm a világon-fordult meg teljesen és a hajamat kezdte csavargatni.

-Nekem pedig a legfantasztikusabb barátom-és megcsókoltam. Viszonozta,és felém kerekedett.Két kezével beletúrt a hajamba.Én is belemarkoltam a hajába és közelebb rántottam magamhoz.Valamit morgott de nem értettem mert nem hagytam beszélni.Sokáig csókolóztunk,egyre hidegebb lett,köztünk viszont szinte forrt a levegő.Ekkor Liam telefonja rezegni kezdett .orgott valami nem túl szépet és felvette.

-Louis megöllek!Mit akarsz?-hallottam Louist a vonal másik végéről,de nem értettem mit mond.

-Hmm.Megyek-letette és felállt,majd engem is felsegített-segítenem kell egy ajándékban.Te addig feküdj le.

-Ajándék?Jenninek?-kérdeztem mire csak bólintott és bementünk kézen fogva.Mikor bementünk a hatalmas üvegajtón,át kellett mennünk egy közös helységen ahol Alexa és Harry etették egymást.Már nem is tudom miért vesztünk össze annyira ezen. Olyan boldognak tűnnek együtt.A saját döntése volt,és nincs jogom megróni miatta.Harry nem verte át,tehát tévedtem. Nem kihasználja.Nutellával etették egymást,és Harry éppen Axi szájáról csókolta le az édességet. Mikor bementünk felkapták a fejüket.Feszült csend állt a szobába,amíg a két fiú beszélgetni nem kezdett.

-Téged nem hívott?-kérdezte Liam.

-Ki?Miért?-kérdezett vissza Harry.

-Louis.Valamit csinál Jenninek-vonta meg a vállát.Harry bólintott és megnézte a telefonját.

-Upsz.Kaptam egy SMS-t hogy menjek.Megyek-pattant fel-Axi addig menj aludni oké?-adott egy utolsó puszit és Liammel elmentek.Ketten maradtunk.Axi megtörölte a száját és bezárta az üveget.

-Axi…-kezdtem bele.Felnézett és „gyorsan mond” nézéssel várta hogy megszólaljak-Nagyon sajnálom amit mondtam.Tényleg nem tudom miért lettem ennyire dühös.Talán ráeszméltem hogy nem lehetünk mindig együtt és nem akarlak elveszteni. De amikor látom hogy menyire oda vagy Harryért és ő is szeret téged…akkor rákell jönnöm hogy vannak akik fontosabbak nálam.És nekem is van ilyen ember.Kérlek ne haragudj rám. Egyáltalán azért haragszol mert Liammel voltam?Miért?

-Mert a húgom vagy és nem akartam hogy kihasználjanak. De nekem mindig fontos leszel.Harry pedig…Ő a legfontosabb de utána rögtön te jössz. És már nem haragszom mert a barátnője vagy!Amiről nem is beszéltünk még!-lelkesedett én pedig leültem mellé és jó sokáig csacsogtunk mindenről. Leginkább Liam és Harry volt a téma de előjött a Louis olyan aranyos hogy odáig van Jenniért téma illetve Zayn és Emi egymásnak vannak teremtve téma is.Éjfél felé járt az idő mikor megjelentek a fiúk.Liam és Harry mintha örültek volna hogy kibékültünk.

-Na minden rendben?-vágódott be mellém Liam.Bólogattunk és elnevettük magunkat,ugyanis körülbelül két perccel ezelőtt azt ecseteltem Axinak Liam milyen jól néz ki ha nincs rajta póló.Testvérek vagyunk,ilyeneket megszoktunk beszélni.

-Oké…Gondolom most hogy kilettünk beszélve mehetnénk aludni-zsörtölődött Harry.

-Aludni,ugye?-nevettünk tovább. A fiúk úgy néztek ránk, mint két idiótára.Mikor végre levegőt is kaptunk elindultunk. Axiék elköszöntek a lépcső alján.Azt még láttuk, hogy Axi kérleli Harryt valamiért,majd a fiú megadja magát és felviszi a lépcsőn. Csodálkozva néztük a jelenetet,majd nevetve bedőltünk a szobánkba,azon belül is az ágyba.

-Kint nem tudtunk befejezni valamit-kezdte Liam a rábeszélést.A legéassabb tempómba átvetettem rajta a lábamat és elkezdtem kiszívni a nyakát.Mélyen kacarászni kezdett-Vámpírosdit játszol?Ez meg fog látszani!-szólt rám,de nem hagytam abba.Miután elégedetten végeztem a dolgommal,Liam egy gonosz vigyorral fordított a helyzetünkön.

-Most pedig megbüntetlek amiért kiszívott nyakkal kell koncerteznem-és vadul neki esett a nyakamnak. Felszisszentem mert mikor végzett még bele is harapott egy kicsit.

-Nem vagy normális-ütöttem meg a mellkasát-A smink csodákra képes,de ezt nem hiszem hogy elrejtené bármi is-fogtam meg a nyakamat.Bűnbánóan a szemembe nézett és egy gyengéd puszit nyomott a számra.

-Bocsánat! Mindig elvesztem a fejemet ha veled vagyok!-borult rám,de alkarjával még támasztotta magát.Gyengéden csókolgatta a vállamat,és egyre feljebb és feljebb.A nyakamat,az állvonalamat,és végül a számat.A fölsőjét kezdtem birizgálni,amiből értette a szándékomat és lerántotta magáról.

-Ha én is,akkor te is-villantotta rám félmosolyát,én pedig követtem az utasítását.Gyorsan lekerült rólunk a többi ruha is.A többi pedig már nem publikus.

Zayn

A szobába vissza érve,Emi már aludt viszont engem nem hagyott nyugodni hogy mi lesz Jenna izé Jenni és Louis között holnap.Ismerem Lout de nem tudom mennyire fog kiakadni.Az ágyban fekve is csak erre tudtam gondolni,így hirtelen ötletnél fogva küldtem egy SMS-t Jenninek.

Mit fogsz csinálni ha nagyon bepöccen?

Nem sokra rá  választ is kaptam.Tehát ő sem tud aludni,vagy felébresztettem.

Kösz hogy emlékeztetsz.Nem tudom :s  de ha nagyon ideges lesz vissza megyek veletek a koncertre

Logikus lenne,mert akkor Jenni nem hagyná hogy Louis elmenjen bárhova is.

Oké.Szerintem is jó ötlet.Felkeltettelek vagy ébren voltál?

Felkeltettél,szerencséd hogy Lou nem kelt fel.Próbálj meg aludni Malik!Ne aggódj miattunk

Aggódom de azért megpróbálok.Jó éjt Jenna!

Neked is Zafira

A köszönésén kicsit nevettem,amivel felébresztettem Emit.

-Még nem alszol?-kérdezte nagyokat pislogva.

-Nem.Aggodalmaskodok.De te aludj nyugodtan.

-Gyere! Segítek aludni-húzott magához,és megcsókolt.Édes ajkai ütköztek az enyéimmel.Bedőlt az ágyba és magára rántott.Megtámaszkodtam felette és úgy csókolóztunk tovább.

-Ezzel nem aludni segítesz.Inkább még jobban felkelted az érdeklődésemet-utaltam rá,hogy férfiból vagyok és éppen a számomra legkedvesebb lény felett támaszkodva érdekes reakciókat válthat ki  belőlem(LOL-szerk.Ariel megj).Zavarában felnevetett és a gyér fényben is láttam ahogy elvörösödik.Lemásztam róla és befeküdtem mellé.Átöleltem a derekát és csöndben vártam hogy elaludjon.Egyszer  törte meg a csendet mielőtt elaludt.

-Ne aggódj.Minden rendben lesz!

Ez a két mondat meghozta az álmot a szememre,és pillanatok alatt elaludtam.

Bianka

Ráomlottam a lihegő fiúra.Levegő után kapkodtunk mind a ketten.Hogy ne csapjunk nagy zajt megcsókoltam.Egyre szabályosabbá vált a légzésünk,majd leszálltam róla,és kiccsit izzadt mellkasán nyugtatva fejemet,megszólaltam.

-Erről senkinek egy szót se!

-Senkinek!-simított végig a hátamon Niall. Tisztázom az előzményeket,hogy is kerültem Niall ágyába.Mármint ő került az enyémbe. Elmentem a könyvtárszobába és  leültem olvasni.Már vagy fél órája olvastam,mikor nyílt az ajtó és Niall lépett be rajta.Kedvesen rámosolyogtam.Viszonozta és elkezdett böngészni a könyvek között. Kettőt ki is nyitott, de mind franciául van szinte. Becsuktam a könyvem, és odaálltam mellé.

-Segítsek? Mutatok angol könyveket-elmentem a polchoz és elkezdtem nyújtózkodni, hogy elérjem a megfelelő polcot. Megdőlt az egyensúlyom, és elkezdtem hátrafelé dőlni. Niall elkapott, de magammal rántottam a földre. Rajtam feküdt egy pillanatra, majd vörös fejjel elkezdett felállni. Én is feltápászkodtam, de ő megállt így-ez érdekesen fog hangzani-én tök véletlenül lesmároltam. Elfordította a fejét, mert mondani akart valamit, én meg neki dőltem a szájának. Mindkettőnknek írtó kínos volt a helyzet. Valami oknál fogva megcsókoltam. Ne tudom mi hajtott, talán valami ősi ösztön vagy ki tudja, de egyre hevesebben csókolóztunk a könyvtár padlóján. Elváltunk és pedig mosolyogva meginvitáltam magamhoz.

-Gyere,mutatok jobb könyveket!-azonnal felpattant és elsiettünk a szobámba.Amint becsuktam az ajtót,letámadott és az ajtónak döntve kezdte lehúzni a szoknyámat.A dolgok gördülékenyen mentek,amíg Niall nem kapott egy smst.Elolvasta de rögtön eldobta a telefont valahova.

-Ki volt az?-kérdeztem nagy nehezen.

-Louis.Jenninek akar valamit amihez én is kellenék.De nekem más dolgom van-szinte nyöszörgött amikor letaszítottam magamról.

-Menj!Én megvárlak-utasítottam.Zavartan és értetlenkedve felkapta magára a ruháit és elment.Mikor becsukta az ajtómat ráeszméltem mit is csináltunk.Te jó ég!Lefeküdtem vele!Niall nemsokára visszatért.Kicsit türelmetlenül vetette magát rám.

-Na!Mit csinálsz?-kuncogtam mikor kezdett felettébb bevadulni,ami nekem tetszett csak eddig finomkodott.

-Nem szeretem félbe hagyni a dolgokat-morogta és folytattuk Így jutottunk el idáig.Hogy Niall mellkasán fekve aludtam el,miközben ő a hátamat simogatta.

Megérkezés

Hali!Most se fogunk olyan fantasztikus előszót írni mint szoktunk! :DD csak olvassatok és reméljük jó lett!Az előző rész..... no komment.~Emily

Szegény Emily igazán nem értelek de mindegy te tudod!Jee nekem tetszett az előző rész!Na látszik ki a perverzebb mondjuk Emily no komment is tud lenni(legtöbbször az)csak ő kicenzúrázza  a részeket -.- na read :D *Ariel

21.rész

Megérkezés

Emi

Borzalmas zene keltett reggel.Az egész ház remegett.Szerintem az ágytámla tényleg remegett.Jenni zenét hallgat.Megnéztem a telefonomat ami reggel fél hetet mutatott.Zayn is ébredezett,nem is csoda.

(csak hogy tudjátok miről is van szó)

-Jó reggelt!Hogy aludtál-kérdeztem,és közben elmosolyodtam mikor megláttam általában gondosan megcsinált haját,szanaszét állva.

-Fantasztikusan amíg ez a szar el nem indult.Jenni komolyan ilyen zenéket hallgat?-morgolódott miközben lassan felült.

-Nem mindig.Amikor kedve tartja.Színes egyéniség.-mondtam,majd egy jó reggelt csók után kiszálltam az ágyból és a tegnap előkészített ruháimhoz mentem.Zayn is ezt tette.Elhagyta a szobát,majd gyorsan átvedlettem a ruháimat.Farmert és egy vékony hosszú ujjút vettem fel,majd rendbe szedtem a hajamat,és minimálisan kisminkeltem magam.Mikor abban a pillanatba amik késznek nyílvánítottam magam,Zayn nyitott be.

-Jó időzítés,már kész vagy-húzta el a száját amin én csak mosolyogni tudtam-Lemegyünk?

-Aha-válaszoltam és lementünk.Gondoltam meglepjük Jennit így a konyha felé vettük az irányt ahol Jenni ordibált,de szerencsére a nagyját elnyelte a zene.Valamit ügyködött a tűzhelyen.Belopakodtam a háta mögé és hirtelen megfogtam a vállát.Jenni megugrott,megfordult és a pult szélébe kapaszkodott.

-Normális vagy?A szívbajt hozod rám!

-Te is-mutattam a nappali felé ahonnan az ordibálás jött.

-Bocsi,levezetem a stresszt.Kértek palacsintát-vette fel a kanalat a földről.Lelkesen helyeseltünk,de mivel Jenni reggeli menüi nem ingyen vannak elkezdtünk teríteni,de nem az ebédlőben,hanem a háromszemélyes bárpulton.Elfogyasztottuk a reggelit,majd csöngettek.Bianka felugrott és kikapcsolta a hifit,ami már Rihannát játszott.

-Ki lehet az ilyen korán?-intézte felém a kérdését Zayn mire én csak megvontam a vállamat és elraktam az edényeket a mosogatógépbe. 

-Sziasztok-hallottam meg az ismerős hangot,majd lassan hozzá kötöttem egy archoz.Bianka.Megfordultam és valóban,az ajtóban állt egy bőrönddel a kezében.

-Szia-viszonoztam a köszönést.Zayn is elmorgott valami köszönés félét.Valami baja van Biankával?

-Elfelejtettem mondani,de Bianka is jön.Mindig együtt megyünk,most meg szó szerint együtt megyünk-lelkesedett Jenni.

-Ez tök jó-vittem egy kis lelkesedést a hangomba.Zayn felállt és felment azzal az indokkal hogy elrendezi a cuccait.Nevetséges kifogás,hiszen tegnap készen volt már.Elnézést kértem és felmentem utána.Lassan benyitottam.A fotelben ült és a telefonján írt valamit.Bementem és bezártam az ajtót.Leültem mellé,és néztem amit ír.Harryvel sms-ezett.

Bianka is velünk jön.Ezzel te számoltál?Gondolhattunk volna rá...Mit fogsz neki mondani?

Harry még nem válaszolt,de addig is feszülten figyeltünk a telefonra.Végre érkezett válasz.

Te jó ég...Remélem nem akar bepróbálkozni csak mert nem vállaljuk fel hogy együtt vagyunk,és nem is akarom elmondani neki mert ki tudja kinek mondja el.

Zayn gyorsan írt egy választ,majd lezárta a telefont.

Akkor megpróbálod majd lerázni,de ha Axi fontos neked annyira hogy ne érezze emiatt rosszul magát,mond el neki,ha meg nem bízol benne rázd le.

-Valamiről lemaradtam?-törtem meg a csendet.Rám nézett és megrázta a fejét.

-Nem.Csak Harrynek és Biankának volt néhány kellemetlen pillanata.És Bianka nem tudja hogy Axi és Harry "együtt" vannak.

-Nincsenek együtt.Axi állítása szerint-megint fejrázás és mosolyogva válaszolt.

-Együtt vannak csak nem vállalják fel.Hogy könnyebb legyen megválniuk egymástól. 

-Oh-világosodtam meg.Így állunk.Jenni berontott a szobába.

-Indulunk,hozzátok a cuccokat-és kiment.Felkászálódtunk a kanapéról.Zayn levitte az én csomagomat is.Felvettem a kistáskámat és kimentem.Kicsit hűvös volt,áldottam az eget hogy nem pólóban jöttem.Jenni pólóban vacogott,amíg Zayn és Bianka azon veszekedtek hogy melyik kocsival menjünk.

-Vegyetek le egy kibaszott kulcsot és menjünk már!-kiabált be a házba,majd Zayn fölényes mosollyal kilépett a házból,Bianka meg kiállt a kocsival.

-Én győztem-jelentette ki Zayn miközben Bianka kiállt a nagy fekete kocsival.Nem vagyok nagy kocsi szakértő.Bedobáltuk a cuccokat és beültünk.A két testvér előre,mi hátra.Bianka benyomta a rádiót,és amint meghallottam mi megy elnevettem magam.Ugyanaz a szám amivel Jenni ébresztett minket.

-Most azonnal kapcsold ki!-idegeskedett Zayn.Nem kellemes emlékek kötik ehhez a számhoz.

-Oké!Oké!-Jenni nyomkodta a rádiót.Miután talált valami elfogadható adást,abba hagyta.Csöndben üldögéltünk a kocsiban.Jenni és Bianka franciául beszélgettek amit nem tudtam mire vélni.Vagy minket beszéltek ki,vagy gyakoroltak.Zayn bealudt,én meg mit tudtam volna csinálni,elővettem a telefonomat és facebookon meg twitteren boldogítottam magam.Nem kürtöltük szét a világnak a nevemet,csak azokból a homályos képekből lehet következtetni amiken szerencsére az arcom nem látszik,így semmi nem változott szinte.Néhány idiótaság,idézet áradat,pár új ismerős.Gondoltam egyet és megnéztem Jenni twitter profilját amit nem nagyon néz,de talán ez most szerencséjére vált.Tele volt a fala rajongók gratulációival,meg néhány utálkozással is.Azt hittem ezeket üzenetbe küldik.De várjunk.Honnan tudják hogy Jenni nem csak barát?Rákerestem,és vagy ezer cikk jött ki.Megnyitottam az egyiket és elolvastam. 

"Louis Tomlinson,a One Direction tagja,több szemtanú előtt kérte meg a banda állítólagos barátját,Jennifer Summers-t,hogy legyen a barátnője.A "lánykérés" utáni séta közben több csók is elcsattant,talán előtte is volt valami a két fiatal között?Minden esetre a bandában mindenki tagadja Louis és Jennifer korábbi kapcsolatát.Továbbá Zayn Malik titokzatos barátnőjének nevét sem sikerült még megtudnunk."

Elég különös hogy még nem tudják a nevemet,hiszen ezt elég könnyű lehet kideríteni.Gondolataimból a kocsi fékezése zökkentett ki. 

-Megérkeztünk-vette ki a gyújtásból a kulcsot Bianka.Kicsatoltam az övemet és bemásztam az alvó fiú mellé.Belesuttogtam a fülébe,amire láthatólag rögtön felkelt.

-Itt vagyunk?Ilyen gyorsan?-pislogott néhányat.
-Gyorsan?Elaludtál.Vagy háromnegyed órát jöttünk-dorgáltam.Kinyitottam az ajtót és kilökdöstem a félálomban lévő fiút,majd én is kiszálltam.Felkaptuk a bőröndöket és bementünk a hatalmas épületbe.Bianka,Jenni és Én elkezdtük böngészni a menetrendet,majd megtaláltuk a becsekkolási kapu számát.Zayn rajongók ezreivel küzdött.Inkább nem nézem végig ahogy leszaggatják róla a ruhát.Elfordultam és felhívtam Louist,tekintve hogy angliában új telefonom lett és nem tudtam beleírni a régi névjegyeket.Nem sokára fel is vette.
Szia Emi!Miben állhatok szolgálatodra?-a háttérből hangos motorzúgás hallatszott.
Hol vagytok?Mi a -körbenéztem és végül megtaláltam a terminál számát-B terminálon és innen indul a gép.13-as kapu.
Mi meg itt állunk-és a végét már mellettem ordította a fülembe-MELLETTED!
-Nagyon vicces-kapkodtam levegő után.Nem számítottam erre.
-Szerintem is!Bianka?-vette észre a szőkeséget aki Jennivel beszélt még mindig franciául.
-Hol?-bukkant elő Harry és Alexa,talán kicsit túl közel állva.
-Ott-mutattam a sorra ami a 13-as kapu előtt állt.
-Akkor Zayn nem csak szivatott-mondta,inkább magának mint nekünk.
-Louis nem kéne köszönnöd valakinek?-utaltam finoman Jennire.Ő is vette az adást és fülig érő mosollyal odarohant és ráugrott Jennire.Csodálkoztam hogy nem dőlnek fel.Végül Louis leszállt Jenniről és egy gyors puszival köszöntek egymásnak.Nem kellett sok és Harryt is letámadták,így Alexával beszélgettem.
-Na milyen volt az este?-kérdeztem hamiskásan,mire egy gyenge,de nem erőltetett mosoly volt a válasz.
-Mit mondjak róla?Fárasztó-nem bírtam nem rosszra gondolni így elnevettem magam-Nem úgy volt fárasztó!Ez a Zoé ügy nem hagyott aludni.Meg amiatt is-az utolsó mondatot csak suttogta,de a végén felnevetett.Ott nevetgéltünk amikor megcsörrent a telefonom.
-Szia Niall!-köszöntem,miközben elfordultam a Axitól. 
-Egyet mondj meg nekem!Hogy kaparjak le magamról ezer rajóngót-sikoltozást hallottam a háttérből.
-Hol vagy?
-A B terminál bejáratánál felismertek és most itt dekkolok.
-Kitalálok valamit oké?Csak maradj ott,mi bent vagyunk!-letettem a telefont és valahogy befurakodtam a tömegbe ami Jennit és Lout vette körül.
-LOU!JENNI!-kiabáltam,mire Jenni felkapta a fejét és oldalba lökte Louist.Ő is felnézett.Végre odaértem hozzájuk-Csak annyi hogy Niall nem tud bejönni mert letámadták a rajongók.Segíteni kéne-majd éreztem hogy a rezeg a telefonom.Felvettem és Zoé ordibált bele.
-Itt állunk Liammel a reptér közepén.Axit láttam amint egymaga álldogált de oda inkább nem mennék.Liam egy rajongót nyugtat hogy ne visítson fel,mert akkor lebukik.Ti gondolom azzal a "néhány" lánnyal körbevett területen vagytok.
-Te vagy a megmentő!Segítsetek hogy mindenki feltudjon szállni még ma a gépre,mert Jenniék nem nagyon haladnak a sorban és ez így nem lesz jó-kinyomtam mielőtt válaszolhatott volna.Jenni értette a célzást és suttogott valamit Louisnak.Ő csak bólogatott és osztogatta tovább az autogrammokat.Elméletileg mindenki itt van,az más kérdés milyen állapotban.A rajongó táborok fogyni kezdtek.Láttam ahogy Liam,Niall és Zoé bejönnek az ajtón,Harry és Zayn körül csökken a tömeg,Lou pedig már Jennivel beszélgetett.Kifújtam a levegőt és odaléptem Biankához aki a termet vizslatta.
-Na,mizu?-kérdeztem hátha elárul valamit.
-Semmi.Csak olyan furcsa ezt megint átélni-kicsit megrázta a fejét és Jennihez fordult-

Jenni, vous avez terminé, nous sommes sur. Après le mercredi romantica, mais attention!(nem ajánlom hogy ki google translaterezzétek mert én raktam össze szóval nagyon szerencsétlen lett-szerk.Ariel megj.)-nem tudom mit mondott,de mintha kicsit zavarba hozta volna.Végül mindenki sikeresn a sorban állt.Köszönés,és becsekkolás.Már a bőröndök nélkül a biztonsági ellenőrzéshez igyekeztünk.Zayn valamiről diskurált Harryvel,amit inkább nem akarok tudni.Jenni Biankával beszélgetett,felettéb lelkesen.Mármint Jenni beszélt Bianka meg hallgatta.Alexa és Zoé a kis csoportunk két szélén mentek.Zoé Liam mellett és kézen fogva,amit nem teljesen értek.Főleg hogy amikor néha rájuk néztem,egyik alkalommal Liam egy puszit nyomott Zoé homlokára.Alexa meg.Alexa meg a telefonjának tanulmányozásával töltötte a kis utunkat,Harry háta mögött.Valószínűleg a két fiú beszélgetését ellenőrizte,ugyanis fejbe csapta Zaynt.Gondolom olyat kérdezett ami nem éppen rá tartozik.Ja,én pedig a hoppon maradt két fiúval(Niall és Louis) beszélgettem.Louis valami kalapról beszélt,amit nem teljesen értettem,de Niall biztosan mert rögtön rávágott valamit amit szintén nem értettem,de ők jót nevettek rajta.

-Emi!Nézd ott van az az ajtó!-mutatott hirtelen a bal oldalamra Louis én pedig oda kaptam a fejem.Valóban ez az a hely ahol először találkoztunk.Elmerengtem az ajtón,arra néztem ahol Louis még előbb állt de már nem volt ott.Visszanéztem az ajtóra és ott állt Jennivel.

Louis

  Amikor megláttam az ajtót rögtön megrohamoztak ez emlékek.Menekültünk a rajongók elől,és bele ütköztünk a világ legcsodálatosabb lényébe.Ez de nyálas.Saját magamon lepődöm meg.Odarohantam Jennihez és húzni kezdtem az ajtó felé.Tudta hogy mit akarok,vagy legalábbis sejtette.Megállítottam az ajtó előtt és mélyen a szemébe néztem.Gyönyörű szemei rabul ejtenek,és jól tudom hogy ő is elvesz az enyémben.
-Emlékszel még amikor találkoztunk ugye?-kérdeztem de nem volt az olyan régen hogy ne emlékezne rá.Elmosolyodott,és ujjait összekulcsolta az enyéimmel.
-Igen.Jól emlékszem.Arra is hogy milyen bunkó voltam veled.Bocsánat-bújt hozzám.Belefúrta arcát a mellkasomba és éreztem ahogy kifújja a levegőt,majd felnézett.Mosolyogtam majd elengedtem a kezét,és helyette az álla alá nyúltam,és felhúztam magamhoz,hogy megcsókolhassam.Lassan egybe forrtak ajkaink,nekem pedig akaratlanul is ellódultak a gondolatok a fejemben.Na ne tessék rosszra gondolni.Persze olyan dolgok is jutottak eszembe,de az általános.Visszatértek az emlékeim.Amikor felhúztam a földről.Már akkor különleges hatást ért el nálam.Élveztem,hogy nem érdeklem.És most csak az enyém.
-Szerintem mennünk kéne!-hallottam meg Harry hangját valahonnan.Egy sóhajtás kíséretében elváltam Jennitől.Visszamentünk a többiekhez.Zayn is Eminél volt,de ők csak egymás szemét vizslatták.Olyan mély kapcsolatot tudtak kiépíteni,ilyen rövid idő alatt,hogy szinte felfoghatatlan.Mikor már ott álltunk a többiekkel,Jenni közelebb hajolt hozzám.
-Szeretlek-suttogta,úgy hogy csak én halljam.Ezt a szó egy örökké valóságig tudnám tőle hallgatni.Én is odahajoltam hozzá.
-Mindennél jobban-búgtam fülébe csukott szemekkel.Csak közelségét élveztem egy-két másodperc idejéig majd elhajoltam tőle.Biztonsági kapu,és bent is voltunk.Király,gyorsan átértünk.Niall szenvedett hogy éhes,így vettünk neki kaját,de vagy egy tonnát,a körülbelül egy órás útra.Miközben falatoztunk bemondták hogy a gépünkre lehet felszállni.Ezek az unalmas ellenőrzések is lezajlottak.A gépen Jenni leült az ablak mellé,én mellé.Mögöttünk Bianka,Axi és Harry.Mellettünk Zayn,Emi és Niall.Mögöttük Zoé és Liam.Jenni mindenfajta beszélgetést elutasítva bedugta a fülébe a fülhallgatót és várta hogy felszálljunk ami nem sokára meg történt.Engem nem nagyon visel meg a repülés,és a társaságunkból már mindenki ült repülőn,szóval ez a rész nyugisan ment.Egy lány Emivel beszélgetett,ami azért volt furcsa mert magyarul.Nyelv rokon.Nagyon jól elvoltak,míg Zayn is elfoglalta magát,pontosabban foglalkoztatták.Ahogy mindenki mást is.Köztük engem is.Nem nagyon tudtam figyelni mi történik körülöttem.Valami meleg ért a kezemhez.Lenéztem és Jenni keze feküdt az enyémen.A kedves rajongók megértették hogy most jön az a rész amikor nincs itt semmi keresnivalójuk,szóval elmentek.                 
-Sajnálom-mondtam,miközben kivette a fülest.
-Ez a munkád.Ezt igazán nem kell sajnálnod-mosolygott rám.Plusz egy pont.Elfogadja a munkámat.Maximálisan elfogadja a negatívumokkal együtt.Biztos zavarja csak nem mondja ki.Ha unja egy ilyen akcióval elvonhatja a figyelmemet.Még én is örülök neki.
-Na mit szeretnél?-kérdeztem,miközben nekem támadott.Pontosabban az arcomat hintette be puszikkal. 
-Hmm...Lássok ki tudod-e találni?Hasonlít ahhoz amit a reptéren csináltunk-nem kellett túl sok rávezetés,tudtam mit akar.Megcsókoltam.Elmosolyodott majd viszonozta.Szenvedélyes csókunkat az utaskisérő hangja szakította meg.
-Kérünk mindenkit kapcslja be az övét!Leszállunk!-mindenki követte az utasítást.

Jenni 

Néha vetettem egy-egy pillantást a többiekre.Egy lány megkérdezte Harrytől hogy van-e valami közte és Axi között.Ő meg csak annyit mondott hogy inkább ül két lány mellett mint néhány szerelmes idiótával,vagy egy kaja mániással.Axinak ez nem esett valami jól de hát együtt találták ki,elkell viselnie.Aztán Liam és Zoé is sok kérdést kaphattak,mert ott mindig volt valaki.Zayn pedig(megint véletlenül)felfedte Emi nevét.De erre Emi csak nevetett,és azt  mondta itt volt az ideje hogy kiderüljön.Engem a rajongók békén hagytak ugyanis szerintem annyi negatív energiát sugároztam,hogy még a közelemben sem akartak lenni.Aztán a vége felé unatkoztam,így gondoltam kihasználom Louis közelségét.Mindenki kapcsolt,hogy most jön az amit az ember nem szeret úgy csinálni hogy közben várakozó tekintettel vizslatják.Kicsit egyedül maradtunk.Amikor bemondták hogy leszállunk teljesen feldobódtam.Végre!Itt vagyok a második kedvenc országomban.Franciaország!Végre leszállt a gép,én meg gondolataimba temetkezve léptem le a lépcsőn.Nem vettem tudomásul hogy van még egy lépcső ezért első lépésem Franciaországba a térdemre esés volt.Nevettem saját bénaságomon,és nagy nehezen felálltam.A társaságunkból szinte mindenki rajtam röhögött.Nem szinte.Tényleg mindenki.A repülőről később szállók már nem láttak a földön.A gatyám viszont elszakadt,és egy kicsit meghorzsoltam magamat.
-De béna vagy-jött oda Louis,érzékeltetve hogy...nem tudom mit akart érzékeltetni,de én is nevettem.
-Köszi.Na de szálljunk fel erre a hülye buszra-mutattam a várakozó reptéri buszra.Percek múlva már az épületben kanyarogtunk.A hatalmas ablakok mellett haladva a fiúk le-le maradoztak.Minél messzebb mentünk,annál több rajongó jött.Sikeresen kivergődtünk a fogadó kapuhoz.Kiléptünk és én rögtön tudtam kit kell keresnünk.Ott álltak.Zsófi és Marcus.Odarohantam hozzájuk figyelmet sem véve arról hogy tudják-e hogy hova kell jönni.Louis hozta a bőröndömet szóval azzal nem volt különösebb problémám.Marcus 25 éves,magas,izmos testalkatú,jó képű fiatalember ahogy anyám mondta mindig.Tavaly állandóan öltönyt hordott de stílust váltott.Csőgatya és feszes póló,ami kiemelte edzett felsőtestét és egy fekete napszemüveg.Nem nagyon zavart mit gondolnak az emberek szokásos módon köszöntöttem.Dereka köré kulcsoltam a lábaimat és átfontam a nyaka körül a kezem.A dereka mondjuk tulzás.Olyan magas volt hogy az alig volt egy kicsivel a mellkasa alatt.Ő átölelte a hátamat és elnevette magát.
-Nekem is hiányoztál!De muszáj mindig ezt csinálnod?Már nem vagy kicsi!-Marcus tökéletes francia kiejtése nagyon hiányzott már.Még egy darabig így maradtam majd lehuppantam róla és megfordultam,hogy a srácok keresésére induljak.Nem kellett sokat keresnem mivel amint megfordultam szembe találtam magam Louis szúrós tekintetével.
-Ez mi volt?-kérdezte vádlón.Komolyan féltékeny?
-Louis.ne legyél hülye!Ő Marcus-mutattam a barna hajú férfira-Marcus ő itt Louis Féltékeny Tomlinson-mutattam Louisra.Marcus elnevette magát és kezet fogott a fiúval.
-Szia.Csak Marcusnak hívjatok-nézett körbe a kis csapaton-És nincs okod féltékenynek lenni.Feleségem van,és már hallottam rólad Jennitől-hát igen.Amikor meghívta a fiúkat ömlengtem neki pár sort Louisról.Tényleg nem sokat.Csak annyit hogy egészen a hívás végéig róla beszéltünk.A fiúk is sorban bemutatkoztak,majd valaki lefogta a szemeimet.
-Na ki vagyok?-hallottam meg a lányt-Megpördültem és megöleltem.
-Zsófi!Hiányoztál te kurva-nem vagyunk normálisak de gyakran hívtuk egymást érdekesebbnél érdekesebb dolgoknak.
-Te is!Nagyon jó a munka amit Marcus ad,jól fizet csak kár hogy egy hónappal előbb kellett kezdenem és a sulit levelezőn fejeztem be.De neked jól alakultak a dolgaid-nézett be a hátam mögé.
-Aha.Gondolom olvastál rólam meg Louisról-bántam hogy nem írtam meg neki hogy összejöttünk.Újságokból kellett megtudnia.
-Aha.Egy ágyban aludtatok Jenni!Annak van valami a hátterében-ekkor valaki kicsit arrébb tolt és Louis ugrott Zsófi nyakába.
-Szi...Szia Louis!
-Szia!Örülök hogy élőben is találkozhatunk-vigyorgott miközben elengedte a meglepettségtől ledermedt lányt.
  -Én is. Gratulálok nektek!-tette hozzá mosolyogva.Sorban bemutatkozott mindenkinek.A bemutatkozás uán Marcus kivezetett minket három kocsihoz.Én Louissal,Biankával és Marcussal ültem egybe.Harry,Alexa,Niall és Zayn a másodikban,a harmadik kocsiban Zoé,Liam,Emi és Zsófi.Emi felajánlotta hogy ül külön Zayntől,hogy Axi és Harry kicsit együtt legyenek.Szerintem fantasztikus ötlet,és jól bevált.Végig beszéltük az utat és Louisnak egy kis kedvezményt adtunk és bevethette humorát,mivel angolul beszéltünk.Sokáig tartott az út,de felettébb élveztem.Délután négykor oda értünk.Kiváncsi voltam a reakciókra,ezért kirobbantam a kocsiból.Mikor mindenki kiszállt,csönd uralkodott.Mindenki a hatalmas,kastély szerű építményt nézte.Két oldalt lépcső ami a vagy három méter magas faajtóhoz vezetett,ami a bejárati ajtó.A ház kellemes fehér színű,tujákkal az aljában,az udvar kocsibeállója félkör alakú.Hátul még van kert részleg.Hatalmas házhoz,hatalmas birtok.Végül Marcus vetett véget a csodálkozásnak.
-Fogjátok meg a csomagokat megmutatom a szobákat-én tudtam hol leszek de megvártam amíg körbe megyünk.Nappali,konyha,fürdő,közös helység,könyvtárszoba,edzőterem,fürdőszoba,közös helység,majd elértünk egy kisebb szobához.Falai kilambériázva,közepén egy franciaágy,a fal mellett egy szekrény.Ezt kapta Niall.Mivel látszott hogy nincs felkészülve rá hogy ki kivel fog aludni megkérdezte hogy ki alszik ivel.Mindenki kiválasztotta kivel szeretne.Harry megfogta Axi kezét aki erre elpirult.Ilyet nem csináltak Bianka előtt,gondolom hogy ne mondja el senkinek hogy együtt vannak.De most már talán bíznak benne annyira,hogy előtte felvállalják.Végülis ez az utolsó pár nap amit együtt tölthetnek és itt paparazzók nélkül nyalhatják-falhatják egymást,bárhol a telken beül ugyanis Marcus profi védelmi rendszert épített ki.Nem hiába,fontos ember,és nagyon sok sztár látogatja a készülő lemeze miatt,vagy mert az új alakulóban van satöbbi.Tavaly találkoztam valami Finn énekessel,Fredrikkel.Azóta is tartjuk a kapcsolatot,és még minfita  és még mindig a zene szakmában van.A következő szoba nagyobb volt és a tele rajzolt/festett falról felismertem Bianka szobáját.Marcus engedélyezte hogy egyénivé tegyük a szobáinkat így Bianka művészi vénáját csillogtatta,én pedig az egész szobámat poszterekkel dekoráltam.De visszatérve Bianka szobájához.Az ablak köré félelmetesen élethű futónövény volt festve és ez a növény "benőtte" az egész szobát.Voltak kisebb kimaradások,ahol egy tündér,vagy egy őz,vagy egy nagyobb virág foglalt helyet.
-Nem is mondtad hogy ilyen szépen tudsz rajzolni-ámuldozott Harry,mire Axi belekönyökölt az oldalába.A fiú csak egy félmosolyt villantott majd gyorsan megpuszilta a lányt.Bianka becsapta az ajtót,gondolom átvedlik vagy valami.A következő szoba halvány levendula színű,eredeti festményekkel amik kimondhatatlan nevű francia festőktől van,de nagyon drágák.Az a lényeg.
-Ez Liam és Zoé szobája lesz-intett be a szobába Marcus.Zoé és Liam bementek és magukra zárták az ajtót.Az utolsó napok amiket együtt tölthetnek.Élvezzék ki.Elértünk a folyosó végére.Három ajtó.Ezt már jól ismertem.A folyosó végén Marcus dolgozó szobája foglal helyet.Mivel az egész ház galériás a szobákban hatalmas ablakok vannak,hatalmas függönyökkel. Az ajtók is magasabbak az átlagnál.Marcus direkt húzta az agyamat,ezért Emi és Zayn szobáját mutatta meg előbb.Ők kapták a nyugati szárny első emeletének egyik legnagyobb és legszebb szobáját,ugyanis efelett egy szinttel volt egy torony.ebből kifolyólag a szoba ötszögalakú,közepén egy hatalmas franciaágy,oldalt szekrény,asztal meg egy tv.Elámultak egy időre majd ők is bezárkóztak a szobába.Végül Marcus kinyitotta az én szobámat is,mivel a nyugati szárny első emeletének két szobáját bekell zárni.Bianka és az én szobám.Benyitott és fülig érő vigyorral a száján játékosan meghajolt.
-A lakosztálya hölgyem.Isten hozta itthon-majd otthagyott minket.Bement a dolgozószobába.Igaza van,ez a második otthonom.Magyarország az első,Anglia a harmadik.Az örök második Lyon.Franciaország.Betessékeltem Louist és én is becsuktam az ajtót.Büszke voltam a szobámra.Hatalmas falak,néhány keskeny de rettenetesen magas ablak,egy hatalmas aranycsillár.Barokk stílusú szekrény,reneszánsz stílusú ágy,egy íróasztal,egy óriási fotel,és egy könyves polc.Szeretem ezt a szobát.Végig néztem a posztereket a falon.Kezemet végig simítottam a falon ahogy elhaladtam mellettük.Minden zenész vagy zenekar életem idővonalát jelképezik.Azért is van egy Halász Judit poszterem mert óvodában Halász Juditot hallgattunk ha valakinek szülinapja volt.Minden irányzat megtalálható volt a falamon.Ezért tűnik összevisszaságnak,de én jól tudom hogy honnan kezdődik és hol ér véget.Viszont készülök minden évben hozzáadni valamit és idén is készültem.Elindultam a táskám felé,ahonnan egy ki kutakodás múlva előhúztam az összehajtogatott posztert.Louis tanulmányozta a falat.Éppen a Maroon 5,Linkin Park,Green Day összeállítás mellett álldogált.Melléálltam és én is át tanulmányoztam a képeket.
-Mindegyik egy időszak az életemből.Ezek az előadók támogattak és adtak erőt az életem bizonyos szakaszaiban vagy csak akkoriban őket hallgattam.Időrendi sorrendben vannak és minden évben teszek fel egy újat.Segítesz?-bólintott.Kezébe nyomtam a papírt és kihajtogatta.Elmoosolyodott amikor meglátta.
-Hogy-hogy?Nem is szereted..
-Hát.Változunk.És megváltoztatták az életemet.Megérdemlik hogy kikerüljenek-kivettem az íróasztal fiókból egy ragasztószalagot és egy ollót majd a kezébe nyomtam.A fal végéhez sétált,én pedig a Madonna poszter mellől néztem(ami nagyjából a fal 3/4-énél foglal helyet.) ahogy felragasztja.Mikor végzett végig nézett munkáján majd oodahívott.OdaElsétáltam hozzá és együtt csodáltuk a posztert.
-Van egy tolladl- a hallgatásunkat.Az íróasztal l fiókjában keresgéltem majd találtam is.Elvittem neki és a kezébe nyomta.Levette a kupakot és aláirta a posztert.VisVissza adta a tollat és magához szorrított.
-Nem vagy kicsit ego hogy a barátnőd szobájában aláírod a sajátod a saját posztered?
-Nem.De nézzük meg így mennyivel jobb-fordultunk a plakát felé.Öt fiú mosolygott rám vissza.Megváltoztatták az életemet,így megérdemelték hogy kikerüljenek az életem vonalára. Madonnaragasztószal-kiv