Ez rövid rész lett,de ezt ilyen romantikus izééének is vehetjük :D
16.rész
Feel the love
Jenni
Josh állt velem szemben.Lélegzet elállító mosollyal megcsókolt.Bekell vallanom hogy először még élveztem is,sőt visszacsókoltam de pár pillanatra rá eszembe jutott hogy nem csak én csókoltam meg a nap folyamán.Eltoltam magamtól.Nem kérdeztem honnan tudja hol vagyok,hiszen még én küldtem el a címet,ha akar eljöhet.Meggondolatlanság volt.
-Szia kicsim!Jöttem mert unatkoztam!Csinálunk valamit-kacsintott rám.Próbáltam nem elsírni magam.Megacéloztam magamat és kicsit flegmásan válaszoltam.
-Sajnálom hogy a szőke cica babád nem nyújtott elég szórakozást-elkerekedtek a szemei.
-Fi...Figyelj az...az nem az aminek látszik-dadogott miközben lebambult a földre.
-MI AZ HOGY NEM AZ AMINEK LÁTSZIK?TALÁN TELJESEN HÜLYÉNEK NÉZEL-ordítottam rá.Erre csak bűnbánóan rám emelte tekintetét és egy mosolyt villantott.Nem értettem hogy miért,hisz most ordítottam le a fejét.Közelebb lépett és átkarolta a derekamat.Csodálkozva rá néztem.
-Nem engedek el egy ilyen lányt!Akarlak-morogta az utolsó szavakat a nyakamba majd elkezdett erőszakosan befelé tolni.Nem tudtam mit tegyek.Próbáltam eltolni magamtól de neki nyomott a falnak.
-LO...-egy erőszakos csókkal elhallgattatott.Minél erősebben próbálkoztam annál inkább szorított.Egyre jobban kétségbeestem amikor elkezdte felhúzni a fölsőmet.Eltoltam a kezeit de akkor megfogta őket és a hátam mögé szorította őket.Kétségbesésem közepette megrúgtam.Felszisszent és bele harapott a számba.Fájt,ő meg csak suttogott.
-Ha nem ellenkeznél nem fájna-elkezdte szívni a nyakamat és szorított a falnak de úgy,hogy szinte eggyé váltam vele.Hirtelen valaki lerántotta rólam.Könnyes szemeim mögül láttam ahogy Zayn nem kicsi erővel beveri Josh képét.A fiú alig tudott ellenkezni.Zayn kilökte a ház elé és becsapta az ajtót.Én a földön ültem és sírtam.A pólómat igazgattam,majd mikor az valahogy állt rajtam térdeimet felhúztam és beletemettem az arcomat.Jelen pillanatban nem tudtam a méltóság teljes Jennire,vagy az erős Jennire gondolni.Most csak arra tudtam gondolni hogy majdnem megerőszakoltak.Éreztem ahogy valaki hozzám ér.Megrázkódtam ahogy éreztem ahogy végig simít a hátamon.
-Jenni,minden rendben van.Nem jön vissza.Nem bánthat-hallottam mellőlem Zayn megnyugtató hangját.Felemeltem a fejemet és a vállára hajtottam.
-Zayn miért történik ez velem-kérdeztem remegő hanggal.
-Nem tudom Jenni-átölelt és nyomott egy puszit a homlokomra-De nem fordulhat elő többet.Vigyázunk rád.
-De én nem akarom hogy vigyázni kelljen rám!Én csak normális életet akarok.Barát,család,esetleg egy fiú.
-Családod van,barátnak itt vagyunk mi és Emi.Fiúnak meg szintén van valaki valahol csak megkell tudnod ki ő-mindig sejtelmes utalásokat tesz ha a fiúkról van szó.Azt hiszem megmondom neki hogy Louis majdnem megcsókolt.Nagy levegőt vettem aminek a vége kicsit megremegett.
-Zayn.Amikor haza jöttem a boltból...Akkor lepakoltam és...sírtam.Sírtam és ugyanígy ültem a földön.Louis pedig lejött,én elmondtam neki a történetet és...majdnem...majdnem megcsókolt-sokáig nem adott semmi reakciót.Aztán egy sóhajtás,és morgott valami "istenem de szerencsétlen" szerűséget majd hangosabban folytatta.
-Nem lehet hogy félre értetted?Mármint lehet hogy csak...mit tudom én mi volt.Félreértés és nem megakart csókolni csak-közbe vágtam a semmit sem érő hülyeség áradatnak amit kifelé sugárzott a száján keresztül.
-Zayn ezt nehéz félreérteni.Egyre közelebb került majd megálltam a reakciómra várt,én meg elutasítottam.Nem a legjobb dolog a legjobb barátunkkal csókolózni.Bár őrületesen vágytam rá abban a pillanatban de féltem attól hogy ő is csak kiakarna használni mint...mint Josh-ezt a nevet soha többé nem tudom majd kimondani szomorúság nélkül.Zayn felnevetett és maga felé fordította az arcomat hogy a szemébe tudjak nézni.Belefúrtam a tekintetemet a szemébe s várakoztam a válaszára.
-Louis?Pont belőle néznéd ki hogy ilyet csináljon?Tudod mi van Jenni?Louis az aki ezt tenné veled.Talán te nem vetted észre ahogyan rád néz,de én naphosszat hallgattam mennyire imád.Hogy Jenni így,Jenni úgy.Csillog a szeme ha lát és nem tud betelni vele ha a közelében vagy.Hogy mondjam másképp hogy megértsed?Talán jobban szeret mint én Emit.Szeret téged-nem hittem el amit mond.Hogy mi van?Szeret?Az a fiú akiért lányok milliói oda vannak engem szeret?ENGEM?
Zayn
Jenni elég érdekes arckifejezéssel nézett rám.Legjobban "EZ MOST KOMOLY?" jelmondattal tudnám jellemezni.Meg se tudott szólalni a csodálkozástól.Én törtem meg a csöndet.
-Felfogtad Jenni-mozgattam meg tenyeremet a szeme előtt.Pislogott néhányat és bólintott.
-Felfogtam csak nem hiszem el.Mármint mért pont én?Én nagyon szeretem őt csak nem hinném hogy pont úgy ahogy ő szeretné bár ebben se vagyok biztos-elgondolkodtam kicsit.Ő is szereti?Talán jobban mint egy barátot illene?Akkor mi akadályozta meg abban hogy megcsókolja Louist?
-De ha te is szereted...-közbe vágott.
-HA!Nem vagyok biztos az érzelmeimben főleg nem most.Már annak is örülök hogy nem ráz ki a hideg ha hozzám érsz.Elfog tartani egy ideig amíg újra megbízom egy fiúban.Annyira hogy közel engedjem a szívemhez.Felhúztam a falakat Zayn.Amint Josht lehúztad rólam lezártam és csak arra vár hogy valaki kinyissa.De ez fogalmam sincs hogy ki lesz.És ha meg is találom,addig hosszú út vezet.Lekell olvasztani a jeget az érzelmeimről.Közhelyes de igaz.Tele tele közhellyel de igaz.Megszakadt a szívem és most a darabjait rakosgatom össze.
-Komolyan tudtál szeretni egy fiút aki kihasznált de egy olyat nem tudsz aki szeret?Tudod Jenni én nem ezt gondoltam volna rólad-felálltam és elindultam az ajtó felé.Nagyon dühös lettem Jennire pedig semmi okom nem volt rá.Megfogta a kezemet.
-Zayn kérlek ne hagyj egyedül-nézett fel rám könnyes szemekkel.Leráztam magamról és kimentem.Tudom hogy most cserben hagytam de így nem maradt más a házban csak Louis.Harry Alexával ment el várost nézni az interjú után.Vele se vagyok teljesen tisztában.Egyszer Bianka kegyeit akarja elnyerni majd Alexával kezd ki.Mindenki megőrült?Felhívtam Emit.Pár csörgés után felvette.
-Szia Zayn.Mit szeretnél?
-Találkozni.Otthon vagy?
-Igen már otthon vagyok!Átjössz?
-Ki nem hagynám.Nem sokára ott vagyok.Beszélnem kell veled.
-Miről-aggodalom csengett a hangjából.Remélem nem azt hiszi hogy szakítani akarok vele.
-Jenni,Josh,Harry,Louis.
-Gyere csak!Várlak.Szeretlek!
-Megyek.Szeretlek-letettem és sétáltam tovább.Valami felejthetetlen élmény volt harminc percig csak gondolkodni.Lehajtott fejjel jártam az utcákat mire odaértem Emiékhez.Becsöngettem és hangos rohanást hallottam bentről.Elmosolyodtam.Emi kitépte az ajtót és a nyakamba ugrott.
-Ennyire hiányoztam?Csak egy fél napot nem találkoztunk-nevettem és megcsókoltam.Továbbra se hagytam abba a mosolygást,és Emi is elmosolyodott.Mindenét imádom,egyszerűen nem tudtam betelni vele.Közelebb húztam magamhoz hogy minden porcikáját érezhessem.
-Bemegyünk vagy az ajtóban maradunk-nevetett és beljebb húzott.Leültünk a nappaliba.
-Tudom hogy beszélgetni jöttem szóval elkezdem.Tudom hogy neked nagyon nehéz lesz amit most mondani fogok neked.Szóval Jenni felhívott engem interjú előtt és azt mondta hogy Josh megcsalta.Én meg megnyugtattam vagy legalábbis azt hiszem több kevesebb sikerrel.Úgy döntöttem hogy elmegyek megnézem minden rendben van Jennivel,de amikor odaértem az ajtó nyitva.Josh pedig erőszakoskodik Jennivel-Emi aggódva nézett rám-Én meg nemes egyszerűséggel lerántottam róla,bevertem a mocskos pofáját,és kilöktem az ajtón.Jennivel beszélgettünk arról hogy most csalódott a fiúkban és nem akarja hogy vigyázni kelljen rá.De erre csak azt mondam hogy talál egy fiút aki szereti,elkezdett tiltakozni én meg elmondam neki hogy Louis szerreti.
-HOGY MI MI MI MI MI?LOUIS SZERETI JENNIT-visítozott és felugrott.Vádlón rám emelte mutatóujját-Te nem is mondtad el nekem.
-Mert nem volt rá jogom.De most már úgyis mindegy.Vitatkoztam Jennivel hogy adjon esélyt Lounak,de ő csak vitatkozott,hogy a szívét összetörték és most összeszedegeti.Én meg leordítottam a fejét.
-Miért is-azt hiszem Emi most haragszik rám.Minden joggal mert visszanézve nem volt bölcs döntés ott hagyni Jennit.
-Mert elutasította Louist.Pedig ő nagyon odavan Jenniért.
-Zayn!Te komolyan ott hagytad Jennit egyedül a házban?Azonnal oda mész és megbeszéled vele-húzott fel a kanapéról és taszított az ajtó felé.Megálltam de ő csak tolt tovább így lépnem kellett hogy ne essek el.
-Jó!Visszamegyek.Jössz te is-válasznak egy ajtócsapódást hallottam csak és egy kezet az enyémnél.Szóval jön.Most csak húsz perc volt az út mert Emi siettetett.Harry kocsija még mindig nem állt a ház előtt.Benyítottunk és halkan bementünk a házba.Sehol semmi.
-Hol vannak-kérdezte kezemet szorongatva Emi.
-Szerintem Jenni felment beszélni Louval.Gyere-húztam magam után a fiúk szobája felé.Felmentünk a lépcsőn de itt semmit nem lehetett hallani.Féltem hogy Jenni csinált valami meggondolatlanságot így először a fürdőbe nyitottam be ahol szerencsére minden tökéletes rendben(hatalmas rendetlenségben)volt.Akkor Louisnál lesznek.Az ajtó előtt felkészültem legalább egy síró emberre.Sóhajtottam majd benyitottam a szobába.Leblokkoltam.Félre értés ne essen nem sírt senki se.Sőt!Mosolyogtak.Nagyon is.Csak éppen egymáson.Már mint csókolóztak,és Jenni Lou felett térdelt.
-Jennikém megtaláltad a fiút aki kiolvasztja a szívedet-kérdeztem cinikusan amikor szóhoz tudtam jutni.
Jenni
Zayn kisétált az ajtón.Nem tudtam mit csináljak.Becsuktam az ajtót és minden félelmem ellenére nem zártam kulcsra.Leültem a nappaliba és bekapcsoltam a tv-t.Nem vonta el a figyelmemet.Folyton csak az járt a fejemben hogy Louis szeret.És nem értettem miért is örülök neki ennyire.Hiszen nem szeretem.De ha esetleg felmennék és megkérdezném...De akkor Zaynt lebuktatnám és Louis haragudna rá.Bár ezt igazán megérdemli azután hogy itt hagyott egyedül.De nélküle Josh...Nem érdekel felmegyek és megkérdezem.Mire ezt kimondtam magamban már a lépcső alján álltam.Felmentem a lépcsőn,és megálltam Lou ajtaja előtt.Nagy levegő.Megtudom csinálni.Benyitottam és leültem az ágy szélére.Feszélyezve éreztem magamat.Felébresztettem,majd mikor láttam hogy éledezik,kezemet a homlokára szorítottam.Már egyáltalán nem volt meleg.Ilyen gyorsan gyógyulna?
-Na hogy állok doktornéni-kérdezte miközben felült.
-Hogy érzed magadat?Már azon kívül hogy borzalmasan mivel elutasítottalak-próbáltam egy utalást elhinteni arról hogy tudom a titkát.
-Jól.Egyre jobban.De nem utasítottál el,csak én voltam hülye hogy egyáltalán bepróbálkoztam.Vidítás céljából.
-Aha.Louis Zayn elmondta-néztem a szemébe,ami most vagy millió érzelmet sugárzott.
-Mit is-kérdezte hátha nem az amire gondolt.
-Azt hogy...Azt hogy mit érzel irántam.De én tőled szeretném hallani-mély levegőt vett és mélyen a szemembe nézett.Lassan,halkan kimondta.
-Szeretlek.És talán hülyeségnek tűnik de jobban szeretlek mint eddig bárkit.Fogalmam sincs miért de egyszerűen belebolondulok ebbe az egészbe.Hogy nem szeretsz-vallotta be,végig a szemembe nézve.Nem tudtam mit mondjak.Csak bambultam magam elé,és pár pillanat múlva valami furcsa érzés kerített hatalmába.Kitekintettem a gondolataim fátyla mögül és Louis pár centire tőlem nézett a szemembe.Hirtelen ötlettől vezérelve előredőltem és ajkaink összeértek.A szívem hevesen verni kezdett és azt hittem szívrohamot kapok.Mintha minden érzékem felerősödött volna.Éreztem az illatát,éreztem a légzését,a szívverését,éreztem ahogy kezét az arcomra teszi és közelebb húz magához,és amikor bőre az enyémhez ért éreztem valamit.Amit talán eddig is éreztem csak elfojtottam magamban.Én is szerettem Louist.Jobban mint egy barátot.Ezt én nem mondanám csóknak.Ez inkább egy nagyon hosszúra sikeredett szájra puszi volt.Elváltunk egymástól majd szemeivel az én tekintetemet kereste.A takaró gyűrődésit vizsgáltam,amikor az állam alá nyúlt és felemelte a fejemet.Kénytelen voltam a szemébe nézni.Talán jól tudta miként fogok reagálni ha bele nézek a szemébe.Elmerülök bennük és egy ideig nem értek semmit.Egy ideig így maradtunk majd amikor már érezte hogy hallani is fogom amit mond megkérdezte.
-Most ezután elhiggyem neked hogy nem szeretsz ugyan úgy,ahogy én téged-kérdezte pimaszul mosolyogva.
-Ki mondta hogy elkell hinned?Én egy szóval sem mondtam ilyet-tiltakoztam amire Louis csak egy széles mosollyal válaszolt,majd felpattant mellőlem és ugrálni kezdett meg visítozni mint valami félőrült.
-SZERET!SZERET!
Megforgattam a szemeimet és rákiáltottam.
-HÉÉ!KI MONDTA-abba hagyta az ugrálást és behuppant mellém.Közelebb hajolt,majdnem összeértünk de megállt és halk,érzéki hangon megkérdezte amit annyira tudni akart.
-Szeretsz-gyönyörú kék szemeiben csillogott a remény.Magam sem tudtam mit érzek iránta de amikor hozzámér,beszél hozzám az érintése és a hangja felborzolja az idegeimet.Szóval az egyetlen magyarázat csak az lehet hogy szeretem.Én is halkan válaszoltam.
-Szeretlek.suttogtam.Nagyon feldobtam ezzel az egyszerű,de mégis olyan sokat jelentő szóval hogy hevesen megcsókolt.Ez már nem egy ártatlan puszi volt.Ez egy vad,érzelmekkel,de leginkább türelmetlenséggel teli csók volt.Többet akart,minnél közelebb akart lenni hozzám,amit meg is értettem hiszen már vagy egy hete szenved miattam.Bekell hogy valljam én is közelebb akartam kerülni hozzá,ezért a fülébe suttogtam.
-Te beteg vagy!Feküdnöd kéne-gyengéden lefektettem az ágyra egy pillanatra sem szakítva meg a csókot.Mikor teljesen lefeküdt,átvetettem felette a lábamat.Belemosolyogott a csókba,és ezen én is elmosolyodtam.Örültem neki hogy örömet okozok.Josht elfelejtettem.Zaynt is elfelejtettem.Mindenki megszűnt számomra.Már csak Én és az alattam fekvő fiú számított.Ekkor kinyílt az ajtó,vagy nem tudom mi történt mert halk nyikkanást hallottam.Nem érdekelt,gondoltam nem csuktam be rendesen.Ekkor meghallottam Zayn pökhendi hanghordozását.Nagyon örültem neki,hogy végül visszajött,de zavarban is voltam.Zayn úgy tudja hogy én nem szeretem Lout.
-Sajnálom Zayn de azt hiszem nem értelek.Most az a bajod hogy azt teszem amit akartál?
-Nem,ez nem baj de olyan édesek voltatok ahogy csókolóztok és közben idiótán vigyorogtok.Szinte lesüt hogy imádjátok egymást,de ez már a barátságotok alatt is érződött és nem csak Loutól-áradozott Zayn a kapcsolatunkról.Vagy minkről.
-Én szerettem Louist.Barátnak is.Sőt a szemeiért éltem haltam már akkor is-áradoztam Zaynnek.Kicsit sem érdekelt hogy Louis is itt van.Legalább ő is megtudja,milyen hatással van rám.
-Oh azt veszem észre mert legalább egy percig várnom kellett hogy érezzem is hogy velem vagy nem csak valahol a túlvilágon.Komolyan így oda vagy a szemeinért-kérdezte mosolyogva Louis.
-Nem,utálom őket csak viccelek-ironizáltam.
-Amugy Emi is itt van valahol,de azt nem vágom mit csinál a fürdőben ennyit.Elnevette magát mikor meglátott titeket és berohant a fürdőbe.De szerintem kirángatom és elmegyünk.Hagyunk titeket.Harry üzeni hogy ma nem jön haza,szóval...csak ügyesen.kacsintott Zayn,de mikor elindult felálltam és mellé léptem.
-Zayn!Nagyon köszönök mindent!Nagyon hálás vagyok,nem akarom hogy haragudj rám.Megbocsájtasz?
-Jenni,ez természetes és az a csávó megérdemelte.De megyek és Jenni én nem haragudtam rád,csak nem értettelek.Szeretlek Jenna-nyomott egy puszit az arcomra.Hallottam hogy Louis Hé-zik mögöttünk,de én is adtam Zaynnek egy puszit.
-Jenna?Komoly?Malik ne szórakozz velem-nevettem el magam mikor eljutott a tudatomig minek nevezett.
-Erőltesd meg magad,és találj valami becenevet-nevetett ő is.Louisnak csak dobott egy hellot majd Emi is köszönt,én meg egy majd elmondom pillantást vetettem rá.Amint hallottam az ajtócsapódást,két kéz fonódott a derekamra.
-Azt hiszem nekünk elintézni valónk van-morogta a fülembe.
-Mégis mi?
-Pótlunk-megpördített és hevesen megcsókolt.Nem sokára ugyanabban a helyzetben voltunk mint nem rég,csak most Louis mászott felülre.Komolyan gondolta ezt a pótlásos ügyet,ugyanis egészen estig alig engedte el a számat,amit én nem nagyon bántam.Most pedig legkevésbé érdekelt hogy beteg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése