Az új év!

Üdvözletem földi halandók! Ne tudjátok meg, mennyi minden történt velünk! Tudom, nagyon sajnáljuk hogy kiábrándító, de egy hónapig nem oztunk semmit, még életjelet se adtunk. De itt vagyunk. És ez exxxtra hosszú rész lett, hogy örüljetek. Na cshá cshé a következővel igyekszem és kukkantsatok be az én szívemszottya új blogjába: illbeyouronething.blogspot.hu
Lényegében arról szól, hogy Louis miért utálja a TW-t, aztán hogy békülnek ki, majd hogy szerelmes lesz Nathanbe. Egy nagyon pici spoiler! Lesz benne sok perverzség, romantika, dráma, meg persze lesz benne hetero szerelem, ami felbolygatja a sztorit. Iszonyatosan jók a vázlatok, szóval én alig várom őket. Arra kb hnap, hnap után jön rész :) ~Emily&Ariel Co.
Ja és mostantól levédettjük a mi történeteinket, Emily&Ariel Co. név alatt.

59.rész

Az Új Év

December 31.

Niall

Bianka két napja nálam tanyázik, és ha be kellene vallanom, ennél boldogabb még nem nagyon voltam. Egy óra múlva el kell indulnunk Jenniékhez. A fürdőszobában voltunk mindketten, és Bianka a tükörben nézegette magát. Nem tudom mi volt olyan nagyon érdekes magában, de mindegy. Egyszercsak megszólalt.

-Hogy nézhetek ki, amikor dühös vagyok?-tette fel a kérdést. Elkezdett pofákat vágni a tükörben. Gondoltam segítek neki egy kicsit.

-Kövér vagy-amint kimondtam, megbántam. Nos, most láthatja magát milyen, amikor dühös. Összeszorította a száját és olyan szemekkel nézett rám a tükrön keresztül, amik ott helyben megöltek volna. Sértődötten kezdett kotorászni a sminkes cuccában – ezeket ma hoztuk el tőle – és rám sem nézett többé. Ezt egy kicsit elbasztam. Mély sóhajjal léptem ki a fürdőből, és a gardrób felé vettem az utat. Bianka azt mondta jó lenne öltönyt felvenni. Bemásztam a szekrényembe és előszedtem a zakómat, az ingemet, de a nadrágot nem találtam meg, szóval fekete csőgatyát veszek fel hozzá. Felöltöztem, magamra lötyköltem az illatszeremből, és a nappaliban vártam Bí-re. A vége felé idegesen bámultam a telefonom óráját. Két perc és indulnunk kell. Ekkor meghallottam a lépcsőn a magas sarkú kopogását. Kivonultam az előtérbe. Felvettem az asztalkáról a kulcsaimat. Mikor újra a lépcső felé tévedt a tekintetem, elállt a lélegzetem. Megszólalni nem tudtam. Még gyönyörűbben pompázott, mint szokott. Egyszerű ruha volt rajta, a térde felett végződött, és flitterek csillogtak a bézs színű anyagon. Igen, azt hiszem könnyű lenyűgözni.  Beért mellém és fapofával várta, hogy nyissam ki neki az ajtót.

-Gyönyörű vagy!-suttogtam, amikor kilépett mellettem. Nem mertem a szemébe nézni, nem akartam látni, hogy dühös.

-Persze!-horkantott dühösen. Szem forgatva mentem utána. Csendben töltöttük el az utat. Odaérve Bianka kirobbant a kocsiból én meg morogva mentem oda Zaynhez, aki éppen cigizett.

-Mi van Zayn, az asszony elhajtott?-pillantottam a teraszon felém pislogó lányok közül Emire. Persze, hogy rögtön elmondja mindenkinek.

-Nem szereti, magamtól jövök arrébb. Mi történt köztetek?-érdeklődött.

-Nézegette magát a tükörben, hogy hogyan néz ki dühösen. Én meg hülyeségből azt mondtam neki, hogy kövér. De csak vicceltem, erre halálosan magára vette - felháborodásom végén Zayn tapintatosan kiröhögött.

-Niall, egy lánynak SOHA nem mondjuk azt, hogy kövér. Soha. Annak ez a vége. Ezt elmondom Louisnak-tovább nevetgélve elindult befelé, ahol gondolom, Louis tartózkodik. Ekkor gurult be Harry hatalmas fekete kocsija. Leparkolt és csatlakozott hozzám. Gondterhelt arckifejezése nem sok jóra adott okot.

-Mi történt?-érdeklődtem.

-Axi nem tudott jönni, mert rosszul van. Otthon maradt, és nincs vele senki.

-Magyarországon?

-Itt-mutatott a földre.

-ITT?-kicsit hangosra sikeredett-Te tudod mennyit aggódott mindenki miatta, erre eltitkolod.

-Nem titkoltam el. Louis tudja,  Zayn is, Liam pedig főleg, mert Ő meg Zoéval jön.

-De ha Zoé itt van, miért nem megy el Ő vigyázni Axira?-vetettem fel, mire drága barátom megvilágosodott. Rögtön telefonálgatni kezdett én pedig ott hagytam. Felcaplattam a teraszra és Biankához meg Emihez léptem. Emi szép lassan eltávolodott Bianka pedig megfordult.

-Ohh, látom nehéz volt megtalálni, talán magamra kéne szednem még pár kil…-nem tudta befejezni, mert megcsókoltam. Mindenféle előzmény nélkül tapadtam ajkaira, és éhesen kaptam utána mikor lassan viszonozta.

-Te bolond nőszemély! Úgy vagy jó, ahogy vagy. Ha pedig még egyszer a súlyod miatt szenvedsz, beugrok a Temzébe és más miatt is szenvedhetsz - rám vigyorgott és bólintott.

-Temetési költségek. Drága lesz.

-Rohadj meg!-röhögtem el magam.

Jenni

Lou összevont szemöldökkel végig mért. Majd széles vigyorra váltotta.

-Imádom!-átkarolta a derekamat és a vállamra hajtotta a fejét. A ruhámat jellemezte, amit még mindig imád. Ajánlom is neki, hogy egy darabig még imádja, mert elég drága volt. Zayn csapta ki az ajtót, rettenetesen röhögve, mire elrebbentünk egymástól. Iszonyatosan feszélyezve érzem magamat bárki más közelében, mint Louis. Mert ha más van velem, vagy csak megyek az utcán, az jut eszembe, hogy tudják mit csináltam Louisval. Állandóan az jár az eszemben, hogy a világon minden egyes ember tudja, hogy lefeküdtünk. Pedig nagyjából... 8 ember tudja. Iszonyatosan feszélyez, amikor apa viccelődve megjegyezte, hogy kíváncsi lenne, mivel engesztelem ki Lout, az 1 éves szabályért. Értetlenkedve néztem Zaynt, aki beledőlt az ágyamba és ott nevetett tovább.

-Zayn, jól vagy?-kérdezte Louis.

-P...Persze... Csak... Ni... Niall... Azt... Azt mondta Biankának, hogy kövér - összehúztam a szemöldökömet. Ez miért vicces? Louis megköszörülte a torkát, ezzel bénán leplezve egy kuncogást. Felsóhajtottam és megragadtam a kezét.

-Indujunk!-leráncigáltam az emeletről. Az előszobában felvettem a cipőmet és Lou felé fordultam.  Rámosolyogtam, Ő pedig viszonozta. Végigmért, közelebb lépett és megpuszilta a számat.

-Még mindig gyönyörű vagy-suttogta ellenállhatatlan mosollyal az arcán. Szinte már sajnáltam, mennyire kifogom ma készíteni. Bólintottam köszönet képpen és kéz a kézben kiléptünk a házból.  Nemsokára Zayn is csatlakozott és bezárva mindent elindultunk. Csupán 3 kocsira volt szükség. Én és Bianka mentünk anyuékkal, Lou ment Zaynnel, Emivel és Harryvel, Liam meg Niallel. Alig 2 óra alatt odaértünk. Nagyapa háza, ami inkább kastélynak nevezhető, egy hatalmas zöld mező közepén terült el. Kőkerítéssel körbekerítve több hektárnyi területen kert és egy 3 emeletes monstrum emelkedik ki a földből.  Nagyapa és a személyzet lakja egyedül. Biztonsági őrök vezettek be minket a házba. Én is kicsit elámultam, pedig voltam már itt párszor. Louis megragadta a kezem.

-Tudod, nem volt igaszságos, ahogy ott hagytál engem tegnap előtt - morogta.

-Ez van-vontam vállat és szépen billegetve magamat elmentem előtte, köszönteni papát. Éreztem magamon Lou éhes tekintetét. Gunyoros mosollyal köszöntöttem papát.

-Szia papci!-annak ellenére, hogy megtervezte az életemet, kedvelem. Ezért vacsorázok néha nála, ugrok be dolgozni. Ha be kellene vallanom, egyre jobban tetszik papa munkája. Elbírálja a terveket, tárgyal, pénzügyeket intéz, de szinte minden mást megcsinálnak helyette. Arcra puszi, pár udvarias szó és utolsóként helyet foglaltunk. Nagyon sok embert láttam, köztük pár hírességet. Kör asztalok voltak elhelyezve a nagy teremben. Halk élőzene szolgált aláfestésnek. Egy asztalhoz vezettek minket, ahol csak mi ültünk. 10 személyes asztalok voltak, és ha jól számoltam, 14 darab volt belőle, plusz mégy egy, ahol papa ült és a kísérője, aki a titkárnője. Nem tipikus „dugó” titkárnőre kell gondolni, csak papa feleség híján mindig Őt hozza. Illetve annak barátai, családja. Nagyapa rövid beszéde után kihozták a levest.  Itt kezdtem el a hadjáratomat Lou idegrendszere ellen. Feltűnésmentesen az ölembe ejtettem a kezemet. Majd elkezdtem arrébb csúsztatni, míg Louis combján nem végezte. Láttam, ahogy megáll a kezében a kanál, majd folytatja. Szép lassan kezdtem simogatni egyre feljebb és feljebb. Élvezettel néztem, ahogy köhögni kezd. Már nagyon közel jártam. Kicsit felgyorsítottam a dolgokat. A nadrág gombjához nyúltam és egy laza mozdulattal kioldottam. Beleejtette a kanalat a tányérba, és a csattanásra asztaltársaságunk rá kapta a fejét. Emi és Zayn abbahagyták a nevetgélést, Bianka és Niall kiszálltak egymás füléből – sutyorogtak – Harry csak a tányérjából nézett fel, anya és apa pedig abbahagyták a Liammel való beszélgetést. Elvettem a kezem és mosolyogva kaptam be a limonádém szívószálát. Megszívtam és magamban kárörvendtem, amíg Loui motyogott valami kifogást.

-Ezt hagyd abba!-szólt rám idegesen. Ártatlanul rámosolyogtam és miután már senki nem figyelt ránk, újra nadrágjára tettem a kezem, de most már a lényegre. Zavartan pislogtam párat.

-Ez nem létezik-motyogtam.

-Dehogynem!-vigyorgott, nyeregben érezte magát. Erre összeszedtem magam és egy csábos mosoly kíséretében rámarkoltam férfiasságára, ami már reagálni kezdett előző munkámra. Lou szája nyögésre nyílt, de ezt nem hagyhattam. Hirtelen odahajoltam hozzá, és megcsókoltam. Pont jókor, mert így a számba nyögött. Ezzel az egyetlen baj az volt, hogy iszonyatosan feltüzelt.

-Jenni, ez így nem fog menni… Akarlak… Nagyon-nyöszörgött, mikor el akartam tőle hajolni.

-Naaa, hadd szórakozzak egy kicsit-kuncogtam és a vacsora további részében is idegeltem egy kicsit. Pár csábos pillantás és egy kis simogatás elég volt ahhoz, hogy megcsússzon a kezében a villa és lesöpörje a sült krumplit a tányérjáról. A desszert Somlói galuska volt, amit olyan régen ettem, hogy Louis adagját is elkuncsorogtam. Mivel imádom. Közben pedig a lábammal az övét simogattam, hogy érezze a törődést. Nagyapa felállt a helyéről és szóra nyitotta a száját.

-Köszönjük a HollyBrides-nak a fantasztikus zenéket, de van velünk 5 tehetséges énekes, akik megmutathatják mit is tudnak. Lenne hozzá kedvük?-nézett áthatóan kék szemeivel felénk. Ijedten kaptam Louis felé a tekintetem. Viszonozta a pillantásomat.

-Mondtam, hogy hagyd abba! Mi külön jöttünk, és felkértek minket énekelni is. Nem kizárólag kísérőként jöttünk!-darálta le dühösen, amíg a többi fiú szedelőcködni kezdett.

-Nem tudtam… De ha mondod, nem csinálom! Mindig letolsz. Annyira unalmas vagy!-kezdtem a durcit, mire Lou lenyugodott. GirlPower Bitches!

-Jó, tudom. És most mégis mit csinálunk? 5 másodperces kézimunka észrevétlenül?-elmélkedett kaján mosollyal.

-Szeretnéd mi? Komolyodj! Ha te most innen fölállsz, mindenki megcsodálhatja, hogy szűkössé vált a gatyád, és One Directionből, One Erection lesz, és mindkettő te leszel. A One is, meg az Erection is - és a szüleim ráfognak jönni, mit csináltam vacsora közben az asztal alatt, tettem hozzá magamban.

-Hát, pedig muszáj lesz-nevetett kínosan, és amíg én lehajtottam a fejemet, Ő felállt és a többiek után ment. Mikor felvettem a fejem az asztalról, Bianka nagy szemekkel nézett rám, anyáék nem figyeltek. Alleluja, van Isten!

-Jenni, jól láttam, hogy Louis…

-Igen!-vágtam rá vörös fejjel.

-Mi van Louisval?-kérdezte Emi aki Zayn maradék desszertjét majszolta.  Ami feltehetőleg nem maradék, hanem Ő is ellopta.

-Leette magát-vágtam rá egyből. Reménykedtem benne, hogy valamit kezd magával, de sajnos 5 perc alatt nem sokat tudott. Levetítették a reklám filmjüket és felálltak a színpadra és három mini reflektor bizonyította, hogy igenis, Louisnak merevedése van.

Azt hiszem 3 dalt énekeltek, közben Niall leesett a színpadról, Bianka meg úgy kiröhögte, hogy a következő számot Niall kifejezetten NEM Biankának küldte. Éljenek a boldog párkapcsolatok, az együtt érző barátnőkkel és a kedves barátokkal. Harry meg olyat rávert Louis seggére, hogy fájt nézni. Szóval, amikor lejöttek a színpadról,  Lou a seggét fogta, egy furcsa grimasszal a fején, Niall meg a könyökét dörzsölte.  Mikor leheveredtek mellénk, Louis felszisszent.

-Harry, te mi a faszt csináltál a seggemmel?-tette fel kérdését kelleténél hangosabban. A mellettünk lévő asztalnál páran felnevettek, mi pedig mind szakadtunk.

-Fáj?-fordult Bianka Niallhöz, mikor abbahagytuk a röhögést.

-Ja-felhúzta az ingujját és hátrahajtotta a kezét. Bigyó előre hajolt és egy puszit nyomott a könyökére. Niall édes mosolyt öltött magára.

-Sokkal jobb-nyomott egy puszit a barátnője szájára. Liam tapsolni kezdett és mi csatlakoztunk, majd skandálni kezdtük, hogy ’csókot’. Egy kis tiltakozás után Niall magához húzta Biát és megcsókolta. Kifulladva váltak el egymástól.

-Rokonok leszünk Niallel?-gondolkoztam el, mire Lou alig láthatóan bólintott. Nem nagyon értettem, de a lélegzetelállító mosoly, amit küldött felém, elvonta a figyelmemet.

-A fiatalokat megkérem, menjenek át a másik terembe, nekik ott folytatódik a buli-jelentette be papa. Kilenc óra van, könyörgöm! Még semmi nincs. Felvilágosítottam magam, miszerint a fiataloknak van külön hely bulizásra, nem lehetőség, hanem kötelező. Vagy 50, velünk egykorúval elkísértek minket egy nagy terembe, ahol bárpult és tánctér foglalt helyet, a sötét széleken, alig láthatóan fotelek voltak. Zayn és Harry elment valami piát szerezni. Leheveredtünk egy boksz szerű dologba – a sarokban 3 fotel U alakban nézett a tánctér felé – és vártuk Őket. Nem sokára egy tálca feleses pohárral tértek vissza. Mindenkinek a kezébe nyomtak egyet, még Emiébe is, aki bár tiltakozott, kapott egyet. Zayn lehuppant Emi mellé, Harry meg Louis mellé. Beleszagoltam a pohárba és a vodka karakteres illatát véltem felfedezni.

-Igyunk Biankára és Niallre!-emelte meg kezét Liam, amiben szintén feleses pohár volt, de valami narancssárga volt benne. Gondolom narancslé. Koccintottunk és lehúztuk. Én, Emi és Bianka felköhögtünk az erős pia a hatására, a fiúk csak párat köszörültek a torkukon. Eszembe jutott apa kárörvendő mosolya, amikor azt mondta, modern zene lesz a fiataloknak. Nagyapa szerint a hetvenes évek zenéi modernek. Nem tudom mikor történt, hogy Zayn kilibbent cigizni, és a többiek utána, de mi hoppon maradtunk.

-Téged nem zavar, hogy Zayn folyton cigizni jár?-kérdeztem Emi felé fordulva. Furcsán grimaszolt egyet.

-Dehogynem. Főleg utána a szaga. De nem tudom, hogy szoktathatnám le róla.

-Egész egyszerű! Ajánlj fel neki valami jobbat, mint a cigi. Találj ki neki valami játékot. Nevetségesen gyermetegek a pasik, egytől egyik. Adsz nekik valami feladatot, addig nem nyugszanak, amíg meg nem csinálják-kortyolt bele a színes koktéljába Bianka.

-És mégis mi az, ami Zaynnek többet ér?

-Te-adtam az egyszerű választ, mire lehajtotta a fejét.  Ideje kicsit felturbózni az önbizalmát. Biankára néztem, és rögtön levágta, hogy mondania kell valamit. Ha én mondom, akkor azt hiszi, csak azért mondom, mert a barátnője vagyok.

-Emi, ha van ember, aki nálad hülyébb, azt szeretném látni. Annyira nem veszed észre, mennyire oda van érted, hogy az nevetséges. A tenyerén hordoz, de ha nem hiszed el nekünk, kérdezd meg Őt! -mondta unottan, de rettenetesen határozottan Bianka, mire Emi rámosolygott.

-Köszönöm. Szóval... ötletek?

-UUU NEKEM VAN!-visítottam fel- Tegyük fel, két napig nem cigizik, és te két naponta rövidebb ruhákat veszel fel – furcsán nézett rám, így inkább jobban elmagyaráztam – Ha letelik a két nap, te kicsivel kihívóbban öltözöl. És ez sorban megy tovább. Újabb két nap kimaradás, és megint kicsit rövidebb szoknya. Kicsit kivágottabb fölső. Nem kell nagy dolog. Akár rövidebb gatyát is hordhatsz. De hidd el, minden percét élvezni fogja a játéknak. Vagy egyszerűen mondd meg neki, hogy addig nincs szex, amíg le nem szokik - vigyorodtam el gonoszan a végére. Emi az életben nem mondaná ki azt Zayn előtt nyíltan, hogy nincs szex, amíg és azt nem mondom. Emi elgondolkodva meredt a poharára. Egy perc után elvigyorodott.

-Az első. Az viccesebb. És ha turnézik, hogyan ellenőrzöm?-gondolkodott el.

-Vannak beépített embereink-mosolyogtam minden tudóan.

-Szerintem Louis hazudna neked a barátjáért.

-Nekem ugyan nem. Ahhoz túlzottan fél a bosszúmtól. Maximum Niall hazudna neked!-nyújtottam Biankára a nyelvem, aki viszonozta.

-Leharapom-szólalt meg hirtelen valaki mellettünk. Odakaptuk a fejünket, és Bianka pár másodperc bambulás után a fiú nyakába vetette magát. Megdöbbenve bámultam a barna hajú srácot.

-Krisz, te mit keresel itt?-mosolygott Bianka gyerekkori barátjára. Krisz a szomszédunk volt. Egy évben született Biankával, egy osztályba jártak általánosban, és mai napig tartják a kapcsolatot. Én is imádtam Krisszel lenni, de a pár év miatt, ami köztünk van, sosem voltam vele olyan jóban, mint Bianka. Pedig Ő a kereszt tesóm. Krisz mindig olyan volt, mint egy fel-felbukkanó bátyus. Igazából Krisztofernek hívják, de csak Krisznek hívjuk. Vagy Krisztónak.

-Téged! Gondoltam meglátogatlak te kis mocsok! Már évek óta nem láttalak, baszod!-fakadt ki Krisz, és tovább ölelgette a nővéremet. Ekkor értek be a fiúk.  Niall nagy szemekkel nézte, ahogy egy számára idegen fiú ölelgeti a barátnőjét. A többi fiú helyet foglalt. Lou a combomra simította a kezét, ami elvonta a figyelmemet. Ránéztem és a szemeimbe mélyesztette a sajátját. Halk kuncogással  megállítottam felkúszó mancsát.  Nyakamba döntötte fejét és belefujtatott, nem tetszését kinyilvánítva, mire kuncogtam.  Miközben Lou lefoglalta magát a bőrömhöz dörgölőzéssel, visszanéztem a nővéremékre. Niall tehetetlenül állt ott mellettük. Krisz izmosabb, magasabb és ijesztőbb nála, és fehér tapadós fölsője ezt nyilván valóvá tette. Bianka elengedte Krisztót és megragadta Niall kezét.

-Niall, bemutatom Kriszt, a régi barátomat. Krisz, Ő itt a barátom Niall- a két fiú kézfogásában semmi különös nem volt. Krisz szereti fitogtatni az erejét, szóval meglepett, hogy Niall mindegyik ujja épen végezte.

-Remélem vigyázol Biára, mert ha nem, kettétörlek,  öcsém!-Krisz közelebb vonta magához a lányt és megnyomorgatta egy kicsit. Elengedte és engedte, hogy elfoglalja jogos helyét Niall oldalán.

-Most már az én hercegnőm! Nem eshet baja!-vigyorgott Niall és megcsókolta Biankát. Sikerült valahogy helyet csinálni Krisznek. Lou még mindig a nyakamba fúródott, és szerintem elaludt, mert ijesztően egyenletes légzése volt. Lassan eltoltam magamtól, de halk morgás kíséretében még jobban rám mászott.

-Ömmm Jenni, leszedjem rólad a csávót?-lépett volna elő Krisz újból testőrnek. Imádott megvédeni régen is. Folyton azzal hülyéskedett, hogy bárkit megver, csak kérnem kell. Igazából tényleg képes lenne rá.

-A csávó a pasim, és felébresztem - halkan kuncogva a füléhez hajoltam. Krisz kicsit meglepődött.

-Kedvesem, otthon vagyunk - erre megmoccant, de nem reagált túlzottan - Mit szólnál ahhoz, ha bevonnánk Harryt az esti programunkba?-erre felugrott és kómásan nézett rám.

-Mi? Te Harryvel akarod csinálni?-akadékoskodott, mire mindenki kiröhögte, Ő pedig észhez tért. Bemutattam Krisznek, aki Őt is megfenyegette, hogy felnégyeli, és kitűzdeli London négy sarkára, ha bántani mer engem. Annyira imádom!

 Így a kis társaságunk piált, röhögött, beszélgetett. 4 kiscsaj elsétált az asztalunk mellett. Rémesen rövid ruháikból majdnem kilógott a tangájuk. Mindegyik fiú szeme rajtuk ragadt. Kivéve Louisé. Az övé is csak azért nem, mert ha megbámul valakit, nincs szex este, és Ő ezt elfogadta. Megelégedtem ezzel a kis szabályommal. Neki így is több van. Sok ehhez hasonló szabályunk van. Mint mondjuk, én nem sütök olyat, amiben dió van, Ő csak kedden és pénteken nézhet meccset. Már ha együtt vagyunk. Én bámulok pasikat, ő nem bámul csajokat. Ez tökéletes harmóniát ad a kapcsolatnak. Ellenben a két maradék lány halálosan megsértődött. Niall konkrétan a térdén csúszott, hogy Bianka nézzen rá. Nem viccelek, letérdelt elé, és összetett kezekkel könyörgött, hogy ne vegye semmibe ennyiért. Zayn pedig egy ideig sugdosott Emi fülébe. Ennek ellenére Emi olyan szemeket meresztett rá, hogy azt hittem Zayn felgyullad ültében. Egyszercsak megszólalt a Moonlight Shadow. Felkaptam a fejem és felugrottam. Megragadtam Lou kezét.

-Táncoljunk!-kirángattam a  tánctér közepére.

-De itt nincs senki!-akadékoskodott.

-Jövünk!-kiabált Liam. Pár pillanat és mind ott voltunk. Bianka az asztalnál Krisszel beszélgetett.  Niall fájdalmas pillantásokat vetett rájuk és csatlakozott hozzánk. Féltékeny. Milyen édes!

Emi

Jenniék mindenkit kirángattak táncolni, amit szerintem csak Ők élveztek. Tudom, hogy Jenni azt terezte, ma felidegeli Lou-t, de nekem úgy tűnik, mindketten élvezik a helyzetet. Elég rendesen felöntöttek a garatra. A tánctérre való kivonulással megkezdtük a bulit. Egyre többen csatlakoztak hozzánk, mígnem megtelt a tánctér. Kezdtem magam feszélyezve érezni a nagy tömeg miatt, és kiszabadítottam magamat és Zaynt a táncolás terhe alól. Visszaültünk az asztalunkhoz, ahol Krisz és Bianka beszélgettek lelkesen. Leültünk és hosszas beszélgetésbe kezdtünk Zaynnel. Oké, nem kamuzok. Neki álltunk smárolni. Ez az olyan dolgok egyike, amit a családom szeme láttára nem nagyon akartunk csinálni. Ahhoz képest, hogy együtt voltunk, elég kevés időt töltöttünk egymással. Mindenki rá volt szállva Zaynre. Így én már nem fértem fel a fedélzetre.  Nem egészen tudom mikor, de egyszercsak Harry bevetődött mellénk, mire szétrebbentünk. Kimásztam Zayn öléből, és elhelyezkedtem az oldalának dőlve. Mindenki megérkezett az asztalunkhoz. Niall egy elég hosszan tartó, féltékeny csókban részesítette barátnőjét, aki vigyorogva bújt hozzá, mikor mindenki helyet foglalt. Jen és Lou meg… egymáson foglaltak helyet. Lehet, hogy nem kellett volna piálós versenyt játszaniuk. Egymás ellen. Olyan szinten bemásztak egymás szájába, hogy Én éreztem kínosan magam.  Liam ki ment telefonálni Zoéval.  Sok berúgott fiatal összeeresztve, olyan témákat szól, mint „Gondolkodtatok már azon, hogy miért univerzális, az univerzális porszívó?” vagy „Ha feldugom az orromba a fülhallgatót, a számon jön ki a hang?”.  Éjfél előtt negyed órával megszlalt a DJ, hogy menjünk ki a kertbe, a tüzijátékot nézni, és a party ott tart tovább. Mindenki szófogadóan követte az utasítást. A felnőttek is kint voltak, így csatlakoztunk Jenni szüleihez. Jen megálltott és arréb húzott.

-Nagyon szétjött?-mutatott a hajára, mire elhúztam a szám – A francba!

-Várj, segítek!- mindketten a haját próbáltuk rendbe tenni, ami annyira sikerült is, hogy a kárt ráfoghattuk a táncolásra.

-Hallod, mi ez a nagy szerelem?-kérdeztem, miközben a többiek keresésére indultunk.

-Az, hogy lefeküdtünk, nálunk más reakciót hozott, mint nálatok. Nem tudunk elszakadni egymástól-somolygott. Örültem a boldogságának, csak… Mindig ott az a csak, de, satöbbi, ami elrontja a dolgokat. Nos, Jenniéké az, hogy utálom, ahogy mindenki előtt élik a magán, ismétlem MAGÁN életüket.

-Veszem észre-mormogtam a bajszom alatt. Visszaérve Louis nyakába ugrott. Körbekémleltem Zayn után, de nem találtam.

-Zayn?-érdeklődtem, mire valaki kinyögte, hogy a fák mögött van. Felsóhajtottam és elindultam a havas kőjárdán a fák felé. Összefontam a karjaim a mellkasom elött, és megborzongtam. Megkerültem a fenyőket, és egy kis sziklának támaszkodva cigizett, másik kezében a telefonját nyomogatta. Hallotta magassarkúm kopogását, így mire odaértem, elnyomta a cigijét, és a füstöt ellegyezgette. Átkarolta a vállam és közelebb vont magához.

-Te hideg vagy!-dörzsölte meg a karom, mire libabőrös lettem. Levette a zakóját és a vállamra terítette. Egy pillanatra –talán többre is- elkalandozott a tekintetem fehér ingbe bújtatott felsőtestén.Kaján vigyorral eltette a telefont, és magához préselt. Ajkai súrlódtak az enyémmel, meleg lehellete arcomat simogatta. Hasonlatosan a oldalamat cirógató kezekhez.

-Említettem már, milyen csodálatosan ellenállhatatlan vagy ma este?-barna szemeiben megcsillant pár fénypontocska. Felnéztem az égre és egy szertefoszló tűzijátékot pillantottam meg, majd egy épp szétrobbanót.

-Éjfél van-jelentettem ki, puszta megfigyelésként.

-Milyen jó, ha okos barátnőnk van. Talán rá sem jöttem volna-flegmázott vicceskedve Zayn.

-Milyen bunkó is tudsz lenni részegen!-kuncogtam, és játékosan ráütöttem a mellkasára.

-De bírod-mondatát kijelentésként, mi több, tényként közölte. Átkaroltam a nyakát.

-Nagyon-lehunytam a szemem, és vártam a csókra.

-Boldog Új Évet!-suttogta, és ajkaival megtámadta az enyémeket. Hajába túrtam, Ő pedig még jobban ölelt magához. Zakója kezdett lecsúszni a vállaimról, de Zayn karjai a testemhez szorították, így nem esett le a földre. Mikor elfogyott a levegőnk, eleresztett és megigazította a zakót.

-Köszönöm. Mindkettőt-mondtam, és kézenfogva visszaindultunk.

-Milyen mindkettőt?-értetlenkedett.

-Azt, hogy azt mondtad szép vagyok. És a zakót.

Nem válaszolt, és csatlakoztunk a többiekhez. Mindenkinek a kezében pezsgős poharak voltak, és mienkbe is belenyomtak egyet-egyet. Koccintottunk mindenkivel. Furcsa volt látni, ahogy párokba rendeződtek az emberek. Akinek volt, mind a férje, pasija, felesége, barátnője mellett állt. Isaac, Susan, Jenni és Louis Lofival beszélgettek. Idegesít a neve, pedig ez ellen nem tehetek semmit. Bianka és Niall a tűzijátékot bambulták az égen. Harry, Liam és Krisz iszogattak és beszélgettek. Kicsit zilált kinézetük volt. Zakójuk alól kilógott az ingjük, a gatyájuk lecsúszva, és még sorolhatnám. Zaynnel beálltunk az eget bambulók közé. Az egész 20-25 percig tartott, és nagyon szép volt. Ezután a fogadás egy kis éjféli svédasztallal folytatódott a téli teraszon, ami olyan, mint egy sima terasz. Csak ez nagyobb, fedett, és üvegtáblákkal van védve a hideg ellen.  Kellemes morajlás töltötte be a termet, mikor mindenki bekerült a hidegről.

Susan

Isaac leült egy asztalhoz ahonnan mindenkit jól szemügyre lehetett venni. A lányait vizslatta. Sosem érdekelték eddig, mikor mit csinálnak, most valamiért belebolondul. Érzem, hogy valami böki a csőrét.

-Mi a baj?-tettem fel a kérdést.

-Mit csináltak?-nem értettem mit akar pontosan.

-Kik? Hol? Mikor?-tettem fel belső kérdéseimet hangosan.

-Jenni, Louisval. Amikor nem voltak otthon-elmélkedő arckifejezése biztosított róla, hogy nem jött rá. Pedig mindig csak a szex körül jár az agya, mint minden 10 éven felüli férfinak. Igen 10. De amikor Jenni jön szóba, elveszíti ezt a témát. Mit hisz, 4 napon keresztül végkimerülésig hímezgettek, vagy mi? Mintha mi nem csináltunk volna ilyeneket fiatal korunkban.

-Isaac. Van egy 18 éves lányod, akinek van egy 21 éves fiúja. És most képzeld el, hogy a lányodnak van nemi szerve. A fiújának is. Tedd össze!-magyaráztam kedvesen. Értetlenül nézett rám.

-Susan, Jenninek vannak szabályai, meg elvei. Nem úgy neveltük, hogy behulljon minden jött-ment ágyába.

-Nem, mi nem neveltük arra. És Jenni számára Lou nem jött-ment. Számára Louis a Nagy Ő. Szerinted mi hozta őket most ilyen közel egymáshoz? Biztosíthatlak, hogy történt köztük egy s más. Louis az első fiú akiben feltétel nélkül megbízik. És az első, akit bemutatott nekünk, és hazahordja. Már akkor tudtam mit csináltak, amikor hazajött, és rákvörösre változott, mikor rákérdeztünk az ajándékára.

Láttam magam előtt, ahogy Isaac agyában összekapcsolódnak a darabok, és összeáll a történet.

-Megölöm! Esküszöm, megölöm ezt a kis senkiházit!-megmoccant, és a széke nyikorogva hátrébb csúszott. Megfogtam a karjáit.

-Nyugodj le! Mit képzelsz? A lányod felnőtt. Azt csinál, amit akar. Miért ellenzed egyedül nála ezt az egészet? A fiúzást?

-Mert… Félek hogy kihasználják. Folyton, amikor meglátom őket együtt, hogy milyen boldoggá teszik egymást, az jut eszembe, hogy én mikor tettem ilyen boldoggá? Emlékszel, amikor kislányként csinált nekem egy koronát, és azt mondta örökké én leszek a királya? Most megtalálta az új királyát. És én most szorongatom a semmit. Megöregedhetek egy szobában, úgy, hogy nem tudom mi lesz a hercegnőmmel. Elvesztettem a legkisebbet is, és a legjobban az bánt, hogy őt hanyagoltuk el a legjobban. És miért? A munkánk miatt. Néha olyan érzésem van, nem ismerem a saját lányomat.

Rémisztő volt hallani Isaac érzéseit. Sosem mondta el hogy ezt érzi. Igaza van, Jenni mindent megkapott, csak nem tudtunk vele eleget foglalkozni. Utálom magam érte, és ha lehetne, visszacsinálnám. Bár saját elmondása szerint imádta a gyerekkorát, kicsiként mindig megvádolt engem azzal, milyen keveset vagyok vele. Már akkor is nagyon ment neki a zsarolás.

-Isaac… Tudom mit érzel. De engedd el. Neki is van egy élete, amit élnie kell. Vannak, amiket meghatározhatsz benne, van, amiben segítheted, de van olyan is, amit csak Ő dönthet el. És ez egy olyan dolog. Viszont, azt sose felejtsd el, hogy te a királya vagy. Louis pedig a hercege. Ez egy ilyen dolog. De én mindig itt leszek neked. Ha már sikerült eladni az összes lányunkat-pillantottam Niall és Bianka felé.

-Őt is megverem-kezdte a keménykedést újra, de leintettem.

-Hagyd! Eleget szenvedtek már ezért a kapcsolatért. Had élvezzék egy kicsit.

-Miért mindig te tudsz mindent? –akadékoskodott.

-Mert én nő vagyok, az anyjuk vagyok, és jobban megbíznak bennem-megpusziltam a száját kiengesztelésül- Te sem az anyukáddal beszélted meg, kivel töltötted az estéidet.

-Anyu, apu!-ledermedtem a régen hallott hangra. Félve fordultunk az irányába, és Olív állt szembe velünk. Ugyanolyan szép volt, mint mindig, de most valami más volt rajta, de nem tudtam mi. Marcus igazi védelmezőként tornyosult mellette. Leült a maradék egy székre. Iszonyatosan összevesztünk évekkel ezelőtt, és még a beszélőviszonyt is megszüntettük. Csak azért, mert Isaac Marcust hibáztatta a sajtó figyelméért, pedig ez nem az Ő, hanem a családjának hírneve miatt van. De legalább Jenni és Bianca megtanultak, diplomatikusan, mindenre nemmel válaszolni. Csak az a baj, hogy ezt a házimunkánál is bevetik. A saját lányom esküvőjére nem mehettem el, mert Isaac megmakacsolta magát.

-Olív! –ennyit bírtam kinyögni, és máris könnyek gyűltek a szemembe.

-Anya, ne sírj, mert akkor nem tudom elmondani. És én is sírni fogok-nevetett kínosan Olív.

-Jó, jó, mondd-letöröltem pár cseppet a szememből.

-Sajnálom az elmúlt 5-6, talán 7 évet, amiben Marcus hírneve gondot okozott nektek. Sajnálom, hogy Marcust választottam. Sajnálom, hogy elvártam tőletek, hogy kibírjátok azt, amit még én sem bírtam ki. Hiszen öngyilkos akartam lenni! Pár gyűlölködő levél miatt. Én ezek után elvártam, hogy ti is megtegyétek. Éljétek túl, amit én. Nyavajgás nélkül. Sajnálom, hogy kómába kerültem. Nem tudtam előbb elmondani az érzéseimet, mert a saját testembe zártak. Legszívesebben fejbe csapdosnám magam egy teniszütővel, hogy hogyan lehettem ekkora picsa, de nem tehetem. Hajlandóak vagytok megbocsátani nekem?-szinte be sem fejezte, de beleborultam a  nyakába. Zokogva szorítottam magamhoz.

-Mi voltunk a hülyék, nem te. Nem kellett volna eltaszítanunk téged. Üdv újra köztünk!-hallottam Isaac dörmögős hangját és Ő is átölelte Olívot. Pár percig így maradtunk, majd elengedtük egymást. Olív felpillantott Marcusra, és éreztem, hogy akarnak mg mondani valamit. Marcus megfogta Olív kezét.

-Anya, apa, van egy kis bejelenteni valónk-megint csak férjére nézett, aki egy meleg, bátorító pillantást vetett rá. Marcus nem mindig a szavak embere. Ő inkább csöndes megfigyelő.

-Terhes vagyok. Érkezik az első unoka!-mosolyogva simogatta meg a hasát. Megfordult velem a világ. Nem tudtam hogyan reagálni. Már mióta akartam egy unokát, de hirtelenjében sokkolt ez a hír. Öröm és meglepődöttségtől rándultak meg arcizmaim, mosolyra kanyarintva a számat.

-Gratulálok! Nem leszünk mi től fiatalok nagyszülőnek?-nevettem, és Isaac átölelte a derekamat.

-Nem-nyomott egy puszit a nyakamra. Uramisten! Nagyszülők leszünk!

Beszélgettünk még pár percet, majd elmentek beszélni Jennivel és Biankával, hogy nagynénik lesznek.

Jenni

-Jen, a szüleid minket néznek-suttogott bele a fülembe Louis, miközben kultúráltan beszélgettünk a terem széle felé. Félénken odanéztem, és valóban, minket néztek, miközben mozgott a szájuk.

-Aha. Gondolom rólunk beszélnek-elhúztam a számat és közelebb bújtam Louishoz. Biztonságot adott az ölelése, még ha csak a fél kezével tette is.

-Hiszen nem tudnak semmit.

-Anyu már rég rájött. Már akkor tudta, amikor hazaértem-sóhajtottam.

-Honnan tudd?-körbepillantott és tovább suttogtunk egymás fülébe.

-Másnap, lefekvés előtt, találtam három doboz óvszert az íróasztalomon, és egy doboz esemény utánit. Szerinted ki rakta oda? A jó tündér?-pirult rendesen a fejem, így próbáltam rejtegetni, nehogy valaki azt higgye, erotikus dolgokról sutyorgunk.

-De… miért kell három doboz?-tipikus férfi. Ezen gondolkodik, mióta kimondtam. Fogadni mernék.

-Tudod… Különböző méret. Anyu még nem találkozott a kis barátunkkal.

-A kis barátunk, ma este nem egészen kicsi…-műköhögést imitálva arrébb tekintett.

-Elnézést, ma az volt a tervem, hogy megbolondítalak, nem az, hogy egymásba gabalyodunk minden létező helyen-puffogtam.

-Mi lenne, ha hozzátok mennénk, és biztosítanánk a szüleidet arról, hogy aktív nemi életet élünk?-pajkos mosolya és csillogó szeme biztosított róla, hogy komolyan gondolja.

-Miből gondolod, hogy nem tudok csöndben maradni?-durciztam.

-Abból, hogy nem bírsz nem sikítani! És mert én élvezem, ha a nevemet hajtogatod. És ezért, mindent megteszek-minden szót kiemelve sutyorgott a fülembe, amitől a hideg is kirázott.

-Hello fiatalok!-az élénk hang szétugrasztott minket. Olív vigyorogva megölelt, reakciókat sem várva.

-Szia!-boldogan köszöntöttem nővéremet.

-Hello!-köszönt Lou, és Ő is kapott egy nagy ölelést. Kezet fogott Marcussal, én pedig megöleltem.

-Jenni képzeld! Nagynéni leszel! Terhes vagyok!-ujjongott, mire hatalmas vigyor volt a válaszom, és még egy ölelés.

-Úristen, ez fantasztikus, anyáék tudják, beszéltél velük?-kérdezősködtem.

-Igen, megbeszéltünk mindent, és tudják! Na de rohanok, mert Biankának is el kell mondanom, és indul a gépünk. Majd ha lesz időd gyere el, de most a Magyarországi teleken vagyunk! Puszi! – majd elviharzott. Terhes létére ugyanolyan pörgönc, mint volt. Lou hátulról átölelt és vállamra hajtotta a fejét.

-Minden rendbe jött?-kérdezte halkan.

-Minden-adtam neki igazat. Szép lassan kezdtek elmenni az emberek. A mi családunk volt az utolsó, aki elment. Megköszöntük a vendéglátást, vittünk egy kis kaját, és a nagyapa által biztosított sofőrök vezette autóinkba ültünk be. Bianka,Niall, Louis és Én az én kocsimba, Apa, Anya és Krisz Apuci maffia kocsijával, Zayn, Emi, Harry és Liam Harry Range Roverével. Szép sorban ki tettek minket. Minket a ház előtt –Emi, Apa, Anya, Louis, Zayn- a többieket meg amerre láttak. A sofőrök hogy kerültek haza azt nem értem, de mindegy is. Bementünk a lakásba és lehámoztam magamról a cipőimet.

-Alleluja! Végre!-megropogtattam a spiccemet. Emi is a megkönnyebbülésének adott hangot nyögésével. Anyu már nem is mondott semmit. Apa és anya a fáradságtól összezuhanva beestek az ágyukba. Emi és Zayn felmentek aludni, meg ilyenek, és Louval követtük a példájukat. Az ajtómban állva, már nyitottam volna ki, mikor Louis megpörgetett és az ajtónak lökött. Felém magaslott és kicsinek éreztem magam. Kék szemeit egészen sötétnek láttam. Nem tudtam eldönteni, hogy ez minek a hatása. A félhomályé, vagy a szenvedélyé.

-Azért amit velem tettél – a fülembe beszélt, és gerincem mentén cikázott hideg – nagyon meg fogsz fizetni – nagyot nyeltem, mikor belepuszilt a fülembe, majd ajkait végig húzta rajta. Elnehezedett a légzésem.

-Cs… Csókolj meg!-dadogtam. Elmosolyodott. Ajkaimhoz hajolt, és összeérintette őket.

-Ezt akarod?-megpuszilta alsó ajkam, és halkan nyüszítettem, többre vágyva.

-Igen-nyögtem ki. Imádom a domináns Louist.

-Rendben. De innen nincs megállás-figyelmeztetett utoljára.

-Csókolj úgy, hogy sose felejtsem el, kihez tartozom-morogtam rá, mire lecsapott. Hajába kaptam és belenyögtem a csókba, mikor a fenekembe markolt. Egyik keze a kilincs után kutakodott, amit megtalált és lenyomott. Belökte a lábával és bebukdácsoltunk, majd bezártuk. Az ajtónak taszított és combjaimba markolva kényszerítette, hogy körbefogjam. Levándorolt a nyakamra, és csókolgatni, szívogatni kezdte. Sóhajtozva vonaglottam alatta, többször neki dörgölőzve a kényesebb területhez. Elemelt az ajtótól és az ágy felé vitt, immár a számba dugva nyelvét.

-Az asztalhoz-beszéltem bele a csókba. Elfuvarozott odáig és amíg én próbáltam elvenni az egyik dobozt a három közül a nyakamat kényeztette. Nyögéseim közben nehezen tudtam koncentrálni a feladatra, ezért sorban minden hullott le a földre. Louis kuncogott szerencsétlenségemen, de végül megtaláltam amit kerestem.

-Lou, ez jó lesz?-mutattam felé a dobozt. Lassan kibogarászta, és rábólintott. Kivettem egyet, és kezemben tartva az ezüst csomagot, újból magamhoz húztam. Lou lehúzta a ruhám cipzárját és lerángatta a ruhámat, így már csak a fehérneműm volt rajtam. Megnyalta ajkait, de mielőtt tovább csókolhatta volna a testemet, kigomboltam az ingjét, és minden felfedett részre puszikat adtam. Az utolsókhoz már guggolnom kellett, és ez a helyzet tetszett Louisnak. Felálltam és lerángattam róla a nadrágját. Elbukdácsoltunk az ágyig és ott tovább ünnepeltük az újévet. Többször, egymás után.