Csajos nap

Hali! Üdv mindenkit itt a 3x megünneplésén :D amúgy nem érdekel. xD És az amúgí is az előző rész volt csak ott nem említettük meg. Jó most nincs semmi felvezető. írtam, nem lett valami jó, nekem nem jön be... :// Sajnálom. De azért olvassátok el puszi : ~Emily
  

 31.rész

Csajos nap

Jenni

Reggel vidáman keltem, már ha az idióta mosoly az arcomon annak nevezhető. Louis sehol, gondoltam már elment valahova, mostanában ugyanis sok tárgyalásra járnak a fiúkkal a pénzügyek meg a következő koncert turné helyét beszélik meg. De szuszogást hallottam, így lenéztem a földre és ott aludt.Nem akarom tudni hogy került az én oldalamra, de talán jobb ha nem is gondolkodok rajta. Lemásztam hozzá, és térdelve néztem, amíg el nem mosolyodott, ezzel jelezve hogy felkelt. Lehajoltam hozzá és mosolyogva megborzoltam a haját, majd nyomtam egy puszit az arcára.
-Így szeretnék kelni minden reggel-nyitotta ki a szemét. Felült, és haját kezdte rendezgetni.
-Olyan vagy mint egy lány-sóhajtottam egyet és felkecmeregtem a földről.
-Héjj!-nézett fel a földről.
-Ez van!-végig néztem magamon.A tegnap gyorsan magamra vett ruha volt rajtam-a lovaglóruhámban csaknem bulizhattam-Megyek fürdeni- jelentettem ki, és már ott se voltam. A fürdőszoba tükörben elég szerencsétlenül festettem, így elkezdtem vetkőzni. Mikor levettem a pólómat, valami hideg ért a bőrömhöz. Ledobtam a földre, és a tükörből a napocska nézett velem szembe. Megfogtam és végig simítottam rajta hüvelykujjammal és megcsodáltam a gravírozást a hátulján. Levettem és a mosdóra tettem, majd a további ruháimtól is megszabadultam. Gyorsan lefürödtem és a magammal vitt farmer-póló összeállítást felvettem, majd a nyakláncot is. Lementem a konyhába, de mielőtt oda bementem volna, benyitottam a nappaliba, ahol pár osztálytársam fetrengett. A hozzám közel álló személyek voltak csak ott, így beordibáltam.
-KELJETEK FEL!-majd a konyhába vettem az irányt. Találtam virslit a hűtőben,így találomra engedtem vizet és beletettem egy rakat virslit. Sorban vánszorogtak be az emberkék. Jemi(egyértelműség kedvéért így fogom hívni a másik Emesét :D) kómás fejjel leült a pulthoz és nézte ahogy nézem őt. Különös. Majd Bogi, Kamilla, Timi, Zoé, Móni és Zsófi is megjött. Leültünk enni, de előtte leimádkoztam Louis-t is az emeletről. Így 8-an ültünk az asztalnál. Bogi és Kami röhögcséltek valamin, Zsófi valami Zed-ről, vagy ki az anyám kínjáról dumált Timinek, Jemi és Móni pedig velem beszélgetett. Hirtelen Louis felé fordultam.
-Axi,Emi?-kérdeztem, a hol létük felől érdeklődve.
-Harry,Zayn-válaszolt. Én meg -talán a fáradság miatt- elnevettem magam azon, hogy csak 4 nevet mondtunk, de tudjuk mit jelent a beszélgetés.Nem néztek hülyének, nem, egyáltalán, de nem baj. Befejeztük és együtt elpakoltunk. Közben megbeszéltük hogy csajos napot tartunk, Axival és Emivel kiegészülve. Louis felhomályosított arról hogy Liam és Zoé tegnap este nagyon csúnyán összekaptak valamin. Honnan tudja ezeket a dolgokat? Lehet hogy miután én elaludtam ő még lement.
-Oké. Én hívom Axit. Zoé felhívnád Emit?-kérdeztem a lánytól aki bólintott és a telefonjáért nyúlt. Én felszaladtam a szobámba, de mielőtt tárcsázhattam volna, nyílt az ajtó és egy kétségbeesett leányzó-névszerint Bogi- betört a szobámba.
-Axi. Nappali. Sír- mondott címszavakat én pedig lerohantam nyomomban Bogival. A nappaliban egy hüppögő Axi meg a körülötte sokkolódott embereket találtuk. Leültem mellé és vártam hogy meséljen. Lassan belekezdett...

Axi

A reggeli zápor kopogásait hallgattam, és Harry egyenletes szuszogását. Szorosabbra tekertem magam körül a takarót, mikor megborzongtam. Szörnyű gondolataim támadtak. Olyan különös érzések támadtak meg, amiket az ember jobban szeretne mellőzni. Például a féltékenység. Nem jó dolog, kifejezetten rossz. És én minden élő emberre aki az elmúlt hónapban Harry közelébe került féltékeny voltam.Annyira hülye vagyok! Ez a féltékenykedés tönkre vághatja az egész kapcsolatunkat, szóval próbálom csökkenteni. A másik horribilis súllyal rendelkező érzelem a bizonytalanság. De ez csak most költözött belém, és affelé irányul, hogy Harry miért van velem. Ugyanis mindig mondogatja hogy hiányoztam neki, és hogy szeret. De hogy jobban tudjam érzékeltetni a helyzetet: szeretlek-levesz egy ruhadarabot-hiányoztál-megcsókol-... ezzel pedig fájó beismerni, de azt érzékelteti hogy csak Azért van velem. Ekkor Harry átölelt és magához vont.
-Jó reggelt!-dörmögött és belecsókolt a nyakamba, miközben a derekam és a csípőm közötti részt simogatta.
-Neked is-mondtam monoton hangon.
-Min gondolkozol?-tette fel a kérdését.
-Csak...Ha most kérdeznék valamit, őszintén válaszolnál?
-Neked mindig őszintén válaszolok-mondta.
-Akkor...csak a szex miatt kellek neked?-daráltam le a kérdésemet. Keze hirtelen megmerevedett.
-Hogy.... Hogy mi?-dadogott, mire megakartam ismételni.
-Csak a ...- de nem hagyta hogy befejezzem. A hátamra fordított és felém mászott. Szemei az arcomat fürkészték.
-Hallottam. Honnan veszed? Nem mondtam elégszer? Nem mondtam hogy hiányoztál? Nekem szükségem van rád- mondta dühösen. Szemeiben düh lángolt. Nem értem miért lett hirtelenjében ilyen dühös.
-Mondtad, csak mindig akkor, amikor olyan helyzetben voltunk ami arra utalna hogy csak azért mondod, hogy rávegyél arra- nem minden vágyam erről beszélgetni vele. Leszállt rólam és elkezdett járkálni a szobában. Én is felkeltem és egyik lábamról a másikra állva vártam hogy mondjon valamit.
-Jó! Szeretlek és megkérdőjelezel! Szép kis barátnő vagy!-emelte meg a hangját.
-Aha én vagyok a barátnőd, akit felsem vállaltál- flegmultam a szintjére.
-Mi? Te most vádolsz engem? Te mondtad!-most már szabályosan ordibált velem. Közelebb léptem hozzá. Dühös voltam rá. Nem tudom miért, talán az egy hónap hiány miatt kicsit kopott a kapcsolatunk.
-Miért? Felvállaltál volna? Csak azért hoztam azt a döntést mert nem akartam hogy a fél világ azon rágódjon kivel volt együtt Harry Styles egy hétig, aztán meg dobta-ordítottam vele.
-Mégis miért dobtalak volna?-futtatta végig rajtam a tekintetét.
-Feltűnt hogy azután mondtad hogy szeretsz miután megfektettél?-vágtam vissza-Talán Liam-nek volt igaza és nem kellett volna megtennem-ezt halkabban tettem hozzá.
-Á, szóval neki volt igaza? Tudod nem gondoltam volna hogy ilyen nagy....- nem fejezte be, gondolkodott mit mondjon.
-Mi? Mi vagyok? -keltem ki magamból, de mielőtt elmondhattam volna neki mi is érzek, és milyen szar érzés volt hogy mindig csak én hívtam, ő sose hívott engem, kimondta.
-KURVA!-üvöltötte. Lefagytam. Szóval most lekurvázott? Engem? A barátnőjét? Nagyon megbántott. Ezzel az egy mondattal is könnyeket csalt a szemembe. Könnyeimmel küszködve indultam a bőröndömhöz. Harry még mindig ott állt ahol hagytam. Felöltöztem, és felvettem a táskámat. Remegett a kezem, de ha jól láttam az övé is. Csak éppen az enyém a sírástól, neki pedig az idegtől. Eljutott az agyáig mit akarok csinálni és azt hogy ő mit mondott nekem.
-Axi, ne haragudj! Nem gondoltam komolyan!- kezdett elindulni felém, de egy ügyes manőverrel kirohantam a szobájából. Sírva tántorogtam le a lépcsőn. Fura hogy milyen meredek lett hirtelen. Még visszakiáltottam neki.
- Nem akarlak látni Harold Edward Styles! Soha többé!- és kivágtattam az utcára. Elbotorkáltam Jenniékig. Bekopogtam és Louis nyitott ajtót.
-Helló-mosolygott, majd meglátta hogy sírok, komolyabb fejet vágott- Mit csinált?-nem tudtam válaszolni, csak zokogva a karjaiba dőltem. Szorosan láncoltam magamhoz, nem akartam elengedni, mert féltem hogy akkor összeesek. Csitítgatott miközben valahova elvezényelt, ami hátrafelé elég nehéz lehetett. Végül a nappali kanapéjára ültetett és elment valahova. Helyette megkaptam Kami, Móni, Jemi, Timi, Zsófi teljes figyelmét. Zoé, Bogi és Jenni is visszatért. Louis pedig hozott nekem egy pohár vizet, amit remegő kézzel megittam. A fele a szőnyegen végezte. Elkezdtem mesélni a történteket. Ledöbbenve hallgatták végig.
-Idióta-pattant fel Louis- én most...elmegyek hozzá-jelentette ki, de magával rántotta Jennit. Gondolom valami búcsúzás szerűséget akarnak megejteni. A bejárati ajtó csapódását hallottuk, majd mindenki az ablakhoz rohant. Én is velük tartottam. Gondoltam mire kíváncsiak. Louis és Jenni a kertben falták egymást. Nagyon durva jelenet volt. Egy pornó előzetesbe is beleillett volna. Na jó, nem hülyéskedek. Csak egy nagyon-nagyon hosszú csókot váltottak. Az elején mindenki csendben volt, aztán sorra kitört a nevetés Bogiból, Kamiból, Zsófiból, Timiből, Jemiből, Móniból, Zoéból és végül belőlem is. Mikor már könnyesre nevettük magunkat Jenni libbent be és csodálkozva nézett minket.
-Ti min nevettek?-érdeklődött-Az ablak...Jajj istenem, de gyerekesek vagytok!-húzta össze a szemöldökét.
-Na, most hogy sikeresen nyálat cseréltetek, hívjuk át a lovas-táncos barátnőinket is- szólt hirtelen egy idegen hang. A hang irányába néztünk és Emi állt az ajtóban. Mindenki köszönt neki, majd felém fordult.
-Fogalmam sincs miért, de Harry üzeni neked, hogy Bocsáss meg neki, nem gondolkodott, szeret és nem akar elveszíteni. Illetve azt hogy vedd fel a telefonod-való igaz, a telefonomat kikapcsoltam, hogy ne tudjon hivogatni.
-Örülök neki-mondtam és bár kívülről makacsnak tűntem, belül szomorú és dühös voltam.
-Felőlem-vont vállat. megbeszéltül Al-al és Soph-val is hogy jönnek. Illetve Adam is jön, mert Emi állítása szerint megakarja nézni milyen egy csajos nap.  Egy óra múlva mindenki készen állt. Leültünk beszélgetni.

Jenni

-Zoé, Louis említette hogy Liam és te összekaptatok tegnap. Mi történt?-érdeklődtem.
-Hát... táncoltunk és kimondtam hogy szeretem, de ő... nem viszonozta- nézett le a szőnyegre, mire Sophie-róla annyit hogy fiús lány, csőnadrág, deszkás cipő, valami ing, szőke, zöld szemű, táncos-deszkás- átölelte.
-Hú... az kemény! De ugye nem szakítottatok?-kérdezte Jemi.
-Nem, csak szomorú lettem és haragudtam rá azért mert "nem áll készen".Tudom hogy hülyeség, de mi lenne ha másról beszélnénk?-terelte. Adam kitalálta hogy mutassunk neki valamit, amit szoktunk még ilyenkor csinálni.
-Üvegezünk?-nézett Móni rám, Jemire és Zsófira. Sírok ezen a csajon. Elég sok kínos esemény tartozik nekem az üvegezéshez.
-Ne! Játszunk felelsz vagy felelsz-et!-mondta hirtelen Kami. Kérdőn ránéztünk, mire elmagyarázta hogy kell játszani. Leülünk egy körbe, és valaki elkezdi. Mond egy nevet és egy kérdést. A név tulajdonosának válaszolnia kell a kérdésre, majd ezután megismételnie az első játékos cselekedetét, és így tovább. Leültünk és Timire jutott az első kérdezés.
-Oké... Bogi. Milyen volt megfogni Louis seggét?-kérdezte félig fuldokolva.
-Hahaha. Amúgy jó volt!- nevetett fel.
-Héjj!-vinnyogtam, de közben mosolyogtam.
-Na jó. Akkor most én kérdezek... Emitől. Hogy jöttetek össze Zayn-nel?- az említett elgondolkozott.
-Hát Jennivel elmentünk bulizni-nézett rám megerősítésként-és ott volt egy srác. Scott. Megbeszéltünk egy randit, de a randi előtti napon a fiúkkal buliztunk és ugye Zayn megcsókolt. Lemondtam a randit, Scott lekurvázott, Zayn feljött megkérdezni mi a baj, és akkor megkérte hogy legyek a barátnője.
-Hú.Az cifra-nézett rá Jemi. Ilyen szavakat is csak ő használ. Cifra.
-Na akkor én mondok. Kami. Mivan veled és Petivel?-kérdezte a kis sunyi.
-Semmi. Barátok vagyunk-mondta halvány mosollyal.
-Ahhj már 3 éve barátok vagytok, nem unjátok még?-kelt ki Zsófiból.
-Kuss. Akkor Emi... Milyen Zayn-nel?-villantott egy perverz pillantást Emire.
-Öhhh...-vörösödött a feje-kedves, aranyos, hülye, néha kicsi erőszakos, de nagyon odaadó-hadarta a tulajdonságait.
-Hát nem pont így értettem. Úgy gondoltam a hálóban milyen, de ebből leszűrve irányító tipus-kuncogott.
-Jó! Le lehet szállni erről a témáról. Én választok! Sophie, ki jön be?
-Muszáááááááááj?
-Igen-vágtuk rá egyhangúan.
-Akkor Derek, a deszkás. Annyira helyes-nevetett-De én kitől kérdezhetnék?-gondolkodott, és ekkor Alane belesuttogott a fülébe, mire felcsillant a szeme-Jenni. Louis.
-Ő nincs itt-világosítottam fel, tettetve az analfabétát.
-Úgy gondoltam Louis-t jellemezd, mint Emi Zayn-t.
-Huhh...Hát, leginkább őrült, felelőtlen, gyerekes, vicces, meg ha annyira akarjátok tudni velem romantikus, figyelmes, és perverz-daráltam le azokat a jelzőket amik először eszembe jutottak róla. Folytatódott a játék, megtudtuk hogy Sophie 14 éves koráig balettozott, Kami lefeküdt egy olyan fiúval akit nem ismert-ezen nagyon csodálkoztam-Zoé és Axi anyukája lehordta a két lányt amiért be se mutatták neki a fiúkat, az apukájuk meg aggódott hogy lefeküdtek velük, de megnyugtatták hogy nem. A kis hazugok. Jeminek pasija lett, és még ő akadt ki rajtam.Móni felvételt nyert a főiskolára, valami akármilyen szakra. Timi az apukájának a cégénél kezdett dolgozni, Bogi a gimi padját koptatja még egy évig, mint mi Emivel, Zsófi továbbra is kint fog maradni Marcus-nál, mivel ő már befejezte a sulit. Szóval ő kimegy Franciaországba. Alane elmesélte hogy jöttek össze Eric-kel, amiben semmi extra nem volt, csak Eric vette a bátorságot és elmondta amit érez, és szerencséjére Alane viszonozta. Adam pedig beszámolt arról hogy ő már volt lánnyal és fiúval is, szóval ő nem meleg, hanem hetero. Mi pedig közöltük vele, hogy nem érdekelt minket ez az apróbb részlet. Este felé járt az idő amikor leültünk DVD-ni. A két kanapét elfoglaltuk a következő sorrendben:Én, Jemi, Móni, Alane, Sophie, Kami, Bogi, Adam, Zsófi, Timi, Axi, Zoé, Emi.És aki nem a kanapé ült, az a földön, két ember közt. Adam gyanúsan sokat beszélgetett Bogival, aki kívülről legalábbis úgy tűnt, élvezi a fiú figyelmét. Ő dolguk, csak éppen Ad meleg... Nagyban néztük a filmet, mikor is kopogtattak. Én mentem ajtót nyitni. Egy csuromvizes Harry és egy szintén vizes Louis állt előttem.
-Axi itt van?-kérdezte Harry.
-Itt-adtam a rövid választ. Rögtön ellökött az ajtóból és beviharzott. Ránéztem Louis-ra.
-Ez mi volt?
-Nagyon sokáig kellett ösztönözni arra hogy jöjjön ide, mert elmondása szerint Axi azt mondta sosem akarja többé látni, de végül sikerült-vont vállat és bejött az esőről- milyen meglepő, megint esett.Levette vizes kabátját és a kezembe nyomta. Grimaszolva felakasztottam, majd a kabátról rám került vizet belé töröltem. Beültünk a többiekhez a nappaliba, és csacsogva vártuk mit is fognak csinálni Axiék. Louis kicsit frusztráltnak tünt.
-Mi a baj?-kérdeztem, persze suttogva. Rögtön elkezdtek hülyéskedni azzal, hogy vajon mit súgdoshatunk egymásnak...Hadd ne részletezzem...
-Bogi megfogta a seggem, emlékszel? Kicsit frusztráló a közelében lenni-motyogta.
-Ne érezd magad rosszul miatta. Csak egy kis hülyeségünk régebbről. Ne foglalkozz vele!- mosolyogtam rá. pimaszul elmosolyodott és derekamnál átölelve közelebb húzott magához, és a fülembe sutyorgott, hogy csak én halljam.
-Te még nem fogtad meg-majdnem elnevettem magam, és hallottam ahogy kuncog magában.
-Mindennek eljön az ideje-mondtam, szintén halkan. Egy gyengéd puszit nyomott a számra, ami csókká változott, majd az is mélyülni kezdett.
-Na jó! Summers és Tomlinson! A szoba két végébe lesztek küldve, ha nem fejezitek be a gusztustalanul aranyos nyálcseréteket!-röhögött Sophie.Ez nála azt jelenti hogy örül nekünk,meg minden, de ne előtte csókolózzunk. Elhúzódtunk egymástól.
-Köszönjük!-vigyorgott Alane. Nem értettem minek örül annyira, de a telefonját mutogatta Móninak és Sophie-nak, akik fura hangokat hallattak.Próbáltam odanézni, de ahhoz bagollyá kellett volna változnom, hiszen Louis ölében háttal ültem nekik. Ekkor érkeztek le az emeletről Axiék. Furcsa mosollyal, és kicsit szomorúan jelentek meg. Harry elköszönt és kiadta Louis-nak hogy nem maradhat nálam estére. Nem mintha marasztalnám. Hiszen a csajok már csak ma este lesznek itt, na. Axi leült közénk és a csöndet megtörve válaszolt a felnem tett kérdésre.
-Szakítottunk-jelentette ki semlegesen. Megfagyott a levegő.

Axi

Felmentünk Jenni szobájába. Leültünk az ágyra.
-Axi...
-Harry...-kezdtük egyszerre, mire idegesen felnevettünk.
-Kezd te!-adtam neki a lehetőséget, mert azután amit én akarok mondani, már nem hiszem, hogy akarna, vagy tudna is bármit mondani.
-Nagyon sajnálom amit mondtam! Csak kicsúszott a számon, és nagyon furdal miatta a lelkiismeret, mert szeretlek! Szeretlek! Érted? Hiányoztál és vagy egy milliószor is elismételem neked ha kell. Szeretlek!-szónokolt-Megtudsz nekem bocsájtani?-nézett a szemeimbe. Nagyon megható volt amit mondott, de nem változtatta meg a véleményemet.
-Megbocsájtok. De én is akarok neked mondani valamit. Nekem ez... nekem ez túl sok. Nem bírom nélküled. Hiányzol, érted? Féltékeny vagyok a földkerekség összes létező személyére aki találkozott veled az elmúlt hónapban. És tudod a rajongóitok sem könnyítik meg nekem. Vannak aranyosak, de nekem ez így nem jó Harry. Neked se és nekem se. Csak egy megoldás van. Sza-nem engedte hogy befejezzem. Kezét a szám elé rakta.
-Ne! Kérlek! Nem teheted ezt velem! Én szeretlek és nem bírom nélküled. A rajongók zavarnak? Sajnálom, de próbáld nem figyelembe venni. És nagyon sokan szeretnek. Kérlek csak ezt ne!-az utolsó mondatnál elhalkult és egy könnycsepp gördült le az arcán. Tudja mi lesz az, ami jön.
-Sajnálom. De szakítanunk kell. Remélem megérted-néztem szemébe. Nagyon szomorú volt, de nem sírt, pedig én is sírni akartam.
-De, akkor kérlek. Utoljára megcsókolhatlak?-kérdezte. Bólintottam. Odahajolt hozzám és hevesen megcsókolt. Szenvedélyesebben és kétségbeesettebben mint eddig bármikor. Egyikünk se akarta elengedni a másikat. Azt akartuk hogy ez a csók örökké tartson. De nem lehetett. Elengedett és utoljára vetettünk egymásra egy szerelmes pillantást, majd elhúzódtunk egymástól. Hivatalosan is az egyedülállók táborát népesítjük.Felálltunk és lementünk. Nem éreztem magam elég erősnek ahhoz, hogy vele maradjak. Szóval ha ő megy, én maradok. De egyszer úgy is találkoznunk kell, mert még egy hétig maradok, és náluk lakom, ami megfog változni. Hiszen csaknem maradhatok ott. Hát, eddig tartott a boldogságom.