Birthday(+18)

Üdv! Elnézést a kellemetlenségért, de ez a rész annyira bonyolult volt. Merthogy nem vagyunk olyan szinten ezekben a dolgokban, meg összeegyeztetni a dolgokat, satöbbi.... Nehéz. Ohh... Szóval. A karácsonyi s szilveszteri részeket kitöröljük, újra írjuk, és ha 5 külön sztorit kell írnunk, annyit írunk! Még egyéb..... Mivel nem fogunk itthon tartózkodni a következő héten, még megpróbálok írni, de nem igérünk semmit! Nos, ennyit akartam. Jó olvasást ! :D

56.rész

Birthday

December 24.

Jenni

Délután 5-re megérkeztem Doncasterbe. Nagyon szép város. Szép nagy. De Louis nélkül sose jövök többet. 3 és fél óráig kocsikáztam, és a GPS egyszer bevezetett egy South Normanton nevű településre. És rohadt unalmas is. Egy parkolóban megálltam és bepötyögtem a GPS-be az utcát és a házszámot, amit elég nehéz volt megszerezni. Konkrétan végig telefonálgattam az összes fiút, hátha megvan valamelyiknek Louis valamelyik húgának a telefonszáma. Egyiknek se volt meg, így kénytelen voltam megkérni Emit, hogy kérdezze meg Louistól, hol lakik. Kínos. Ennél az a kínosabb, hogy nem tudom, hol lakik a pasim családja. És ez csak még jobban felidegesített. Aztán apa hülyeségeit meghallgatni az első karácsonyunk együtt dumától kezdve a minek mennél el? kérdésig. Kimentettem magam valahogy. Sikerült, ez a lényeg. 10 perc forgolódás után sikerült megállnom elméletileg Louisék háza előtt. Egy utolsó nagy levegő. Kiszálltam és az ajtóhoz léptem. Becsöngettem és körülbelül egy perc múlva kinyitották. Egy középkorú férfi nyitott ajtót, és rám mosolygott.

-Jó napot!-rezzent meg a szám. Talán mosolyogni akartam, de nem jött össze-Jennifer Summers vagyok. Louishoz jöttem.

-Ó! Louis barátnője vagy! Örülök, hogy megismerhetlek, Mark vagyok!-a kezét nyújtotta felém. Elfogadtam és megráztam-Louis nem említette, hogy jössz.

-Igazából Ő sem tudta. Ez olyan… meglepetés lett volna.

-Ohh… Persze. Akkor maradjunk csendben. Louis fent van. Nemsokára lejön, addig foglalj helyet a nappaliban!-beinvitált a házba. Levettem a cipőmet és a kabátomat. Követtem és leültem a kanapéra.  Leült mellém.

-Louis említette, hogy Magyarországról származol. Hallatszik az akcentusodon is.

-Igen. Onnan jöttünk el, elég komplikált ügyek miatt.

-Héééj, nem láttátok a…-Louis hangja szakította félbe a beszélgetést.  Mikor belépett a helységbe, megakadt a kérdésében-telefonom?

Felálltam és hozzá léptem.

-Mit keresel itt?-csodálkozott, mikor megfogtam a kezét.

-Boldog Szülinapot!-suttogtam, és nyomtam egy gyengéd csókot az ajkaira. Mikor elhajoltam tőle, még csukva volt a szeme. Felvonta a szemöldökét, majd kinyitotta a szemét.

-Köszönöm!-ennyit bírt kinyögni. Megmosolyogtam az ügyetlenségét.

-Nem mutatsz be a többi húgodnak, akikkel nem volt alkalmam találkozni?

-De, persze. Itt vannak…  valahol.  LEFÁRADNÁTOK?-ordibált felfelé, mire a szájára raktam a kezem. Ezredmásodpercek alatt többen lettünk.

-Oké, az apukámmal már megismerkedtél. A két húgomat ismered, Fizzy-t és Lottiet. A két kicsi pedig Phoebe és Daisy.

Leguggoltam hozzájuk és megsimogattam a hajukat. Szégyenlősek voltak, mint mindenki ebben a korban.

-Sziasztok! Jenni vagyok, Louis barátnője-mosolyogtam rájuk. Az egyik kislány félősen lépett kicsit előrébb.

-Phoebe-csak ennyit mondott. A testvére bátrabban lépett felém.

-Daisynek hívnak.

-Szép nevetek van-felegyenesedtem, és Loura pillantottam.

-Körbevezetlek-ragadta meg Louis a kezem és elindultunk a házban. Először a konyhába mentünk, amit nagyjából az étkező asztal választott el a nappalitól. Aztán vissza a lépcsőhöz, és fel. Egy L alakú folyosó foglalta el az emeletet. Egy fürdőszoba és 4 háló volt fent. Lent még egy fürdő és még egy szoba volt.

-És Jenni, mit adsz nekem ajándékba?-csillant fel a szeme, mikor becsukta a szobájának az ajtaját.

-Hmm… Azt csak később tudod meg. Nem lövöm le a meglepetést.

-Biztos vagy benne?-villantotta meg a mosolyát, mikor leült mellém az ágyra.

-Totálisan.

-Akkor is, ha ezt csinálom?-közelebb hajolt és ajkaival finoman ért hozzá az enyémekhez. Alig éreztem, ahogy egyre jobban nekem nyomja, majd a nyelvét átcsúsztatja a számba. Derekamra kulcsolta a karját. Összepréselt minket, majd hirtelen elengedett.

-Igen, akkor is-kicsit remegett a hangom, amin jót mosolygott.

-Nagyon határozott vagy. Mit szeretnél csinálni?-hátradőlt az ágyára.

-Lemenni a családodhoz-álltam fel.

-Mi?-felült és kétkedve nézett rám.

-Louis, szülinapod van, és otthon vagy. Menjünk le hozzájuk!-felráncigáltam és lementünk. Fél hat volt. Fizzy, Lottie és az ikrek társasoztak. A karácsonyfa fényei megvilágították a szobát, de a konyhai lámpa ennek ellenére is fel volt kapcsolva. Leültünk az asztalhoz és néztük, ahogy játszanak.

-Szeretlek Jenni! Nem is tudod mennyit jelent az, hogy itt vagy-suttogta Louis a fülembe.

-Én is szeretlek! Jól tudom mit jelent neked-simogattam meg a haját, ezzel magamnál tartva.

-Kétlem-motyogta.

A a lányok felé néztem. A két nagyobb testvér drámai mozdulatokkal magyaráztak. Egymásnak mondogatták, hogy „szeretlek;nem, én szeretlek jobban”. Szóval minket figuráztak ki. A két kisebb nem értette a lényeget, de nevettek a nővéreik baromkodásán.

*~*~

-Kívánj valamit!-mosolyogtam Louisra. Elgondolkodott, majd egy jó nagy fújással eloltotta mind a 21 gyertyát. Felvette a kést a torta mellől és elkezdte volna vágni a tortát, de megállítottam.

-Várj! Majd én!-kivettem a kezéből és levágtam egy szeletet, tányérra raktam és a kezébe nyomtam. Mindenkinek vágtam egyet és én is leültem Louis mellé. Megragadta a kezem és egy pillanatra összeakadt a tekintetünk. Ebből rögtön ki tudtam olvasni mit kívánt. Engem. Lekaptam róla a tekintetemet és merev elhatározással bámultam a tányéromat. Beszélgettünk, nevettünk és jó szokáshoz híven odaadták az ajándékaikat. Apróságok voltak, de Lou olyan csillogó szemekkel köszönte meg, mintha egy gyémántbánya kulcsait nyomták volna a kezébe, nem egy egyszerű rajzot, csokit, vagy könyvet. Néha elfeledkezem arról, hogy Louis tud olvasni, ugyanis sosem látom könyvvel a kezében.

-Kimegyek a kocsihoz-álltam fel, mikor már csak a mosatlan edények szolgáltak társaságnak.

-Oké, én felmegyek zuhanyozni-bólintott és két irányba indultunk. Kirohantam az utcára. Esett a hó! Gyönyörű volt. Kirángattam a kocsiból a ruhát és a cipőt. Visszaszaladtam a házba, fel Louis szobájába. Fénysebességgel lerángattam magamtól a ruháimat és felvettem a fehér csipkés francia bugyit és melltartót. A szintén fehér combharisnyámat vettem fel hozzá. A harisnyakötőt nehezen, de sikerült hozzácsatolnom. A piros ruhát is felvettem. Megpördültem a tükör előtt. Felvettem a magassarkúmat. Tettem benne pár lépést. Görcs állt a gyomromba, amit minél gyorsabban igyekeztem feloldani. Persze, ilyenkor húzza az időt! Az ujjaimat tördeltem. Hirtelen nyílt az ajtó és Louis lépett be rajta. Közömbösen nézett végig rajtam, majd elkerekedtek a szemei.

-J… Jenni?-nevemet kérdésként mondta. Nem érti, mi van.

-Boldog születésnapot! Remélem, tetszik az ajándékod.

-Mármint… ez? J… Jenni ez most komoly?

-Maximálisan-tettem felé pár tétova lépést és megkapaszkodtam a vállában-Talán nem tetszik?

-Nem. Imádom. Csak… Ezt ugye te is akarod?

-Mindennél jobban-suttogtam a fülébe. Végre életre keltek a kezei.

-Szeretnél szórakozni?-huncut kérdés, huncut hangsúllyal. Feloldódtunk.

-Ühümm-dünnyögtem.

-Megígérem, élvezni fogod!-villantotta meg a mosolyát, majd megcsókolt. Megragadta a combomat és felkapott. Elvitt az ágyig és ledobott rá. Felém mászott. Bekecmergett a két lábam közé. Téptük egymás ajkait és már akkor éreztem, hogy bizseregni kezdek odalent. Egyre távolabb adott csókokat. Az arcomon, az államon, az arccsontom mentén. Imádtam! Lassan leért a nyakamhoz, és finoman megszívogatta. Kidugta a nyelvét és végig húzta az ütőeremen, amiben sebesen áramlott a vérem. Nem vetkőztetett le, nem tett semmit, csak a nyakamat szívogatta.

-Belehalnál, ha csinálnál valamit?-nyöszörögtem. Felnézett rám.

-Szülinapom van. Azt teszek, amit akarok!-kivillantotta a fogait, és visszahajolt a nyakamhoz. Ellenben a kezével lehúzta az oldalamon a cipzárt. Mielőtt leszedte volna rólam, lerugdostam magamról a cipőimet. Megragadta a ruhámat és legyűrte a földre. Fehérneműben voltam alatta, és ez megcsillogtatta a szemét. Feljebb csúsztam az ágyon, hogy a támla a fejemnél legyen, Louis pedig követett. Valahogy látszik rajta, hogy az izgatja fel, ha ki kell derítenie, mi van a ruhád alatt. Bianka, bazdmeg! Igazad volt. Ahogy végig nézett rajtam, láttam milyen hosszú „szenvedés” vár rám. Újra a nyakamhoz hajolt, de most nem állt meg ott. Végig csókolta a kulcscsontomat, a vállamat, majd újra a kulcscsontomat. Mellkasomat is végig csókolta. Nem akartam, hogy halljanak minket, de már igazán kikívánkozott belőlem egy nyögés. Kicsit lejjebb haladt a mellkasomon és beleharapott a melltartómba. Itt már elszakadt a madzag és kiszaladt az a nyögés. Nem túl hangosan, de imádtam látni a tüzelő szenvedélyt Louis szemében, ahogy felpillant rám. Végig harapdálta a melltartóm és a bőröm találkozását. Hol az anyagba, hol a bőrömbe harapott bele. Beletúrtam a hajába. Barna tincsei finoman siklottak ujjaim között. Megharapdálta a melltartón lévő masni díszt és lejjebb ment. A hasamra csak pár kósza puszi jutott, a lényeget akarta. A harisnyakötőt kezdte a fogával lerángatni, ezzel persze a harisnyámat is. Nem tudom hányszor csinálta, de fél perc múlva egyik harisnya sem volt rajtam. Végig simított a szeméremdombomon fehérneműn keresztül. Vér áramlott az altestem felé. A mellbimbóim kellemesen zsongani kezdtek. Olyan volt, mintha elkezdene zsibbadni, de a lehető legkellemesebb módon. Felvándorolt a kezem, és megszorítottam a mellemet. Jó érzés volt. Lou felpillantott, és elvette a kezemet.

-Nem-nem. Most csak én vagyok-suttogta. Felcsúsztatta a kezét a hátamon és egy egyszerű mozdulattal kikapcsolta a melltartómat és lehúzta rólam. Kellemes érzés volt megduzzadt kebleimet szabadon tudni.  Feljebb kúszott. Mellkasát és férfiasságát végig húzta a bugyimon. Megcsókolt, és a bal mellemre tette a kezét, és finoman simogatni kezdte. Belemélyesztette ujjait a bőrömbe. Elengedte a számat és kicsit lejjebb húzódott. Egyre lejjebb hajolt, ajkai egy vonalba voltak a mellbimbómmal és alig egy centire. Leereszkedett teljesen és szájába vette. Újabb nyögés. Belülről harapdáltam a számat, nem tudtam mit csinálni. Nem nyöghettem folyamatosan, mert fent alszanak Louis húgai. Elkezdte nyalogatni a mellemet. Belemarkoltam az ágytakaróba, és oldalra vetettem a fejem. Túl sok volt. Bal keze finoman megcsippentette a mellbimbómat a másik mellemen és gyengéden megcsavarta. Fennakadt a szemem, kénytelen voltam becsukni. Abbahagyta, de éreztem, ahogy lejjebb csúszott. Lenéztem rá. Vágyakozva nézett a fehér francia bugyira, ami már nedves volt. Tudtam. Úgy bizseregtem odalent, mintha elektródákat szereltek volna rám. Beleakasztotta ujjait a szélébe és lehúzta rólam. Már tényleg meztelen voltam. Befeküdt a két lábam közé.

-Ezt nekem?-mosolygott, ahogy végig vizslatta a szeméremajkaimat. Szőrtelenített zóna volt. Nem várt választ. Felpillantott a szemembe, kék tekintetünk összekapcsolódott, egészen addig, amíg fel nem nyújtotta kezét a mellemhez, Ő maga pedig le nem bukott a szemérmeimhez. Kidugta a nyelvét és finoman végighúzta a kisajkaimon. Megismételte, de feljebb haladt, és a csiklómnál állt meg. Bekapta a kis szervemet, és szívni kezdte. Sikítani akartam, de egy erőteljes nyögéssel is megelégedtem. Harmadik. Nyelvét is használni kezdte, miközben a klitoriszomat kínozta. Megindult bennem valami. Nem orgazmus, csak valami… más. Elengedte a csiklómat és a hüvelybemenetemhez kalandozott.  

-Nagyon nedves vagy-jegyezte meg mormogva.  Örömnedvek folytak belőlem és én észre se vettem. Louis finoman benyomta nyelvét a hüvelyembe. Sikítani akarok! Ha nem sikíthatok megőrülök. Megragadtam Louis párnáját, és a fejemre nyomtam. Belesikítottam. A párna elnyelte a sikolyomat. Még egyet sikítottam, közben Louis nem hagyta abba. Nyelvét ki-be húzogatta a hüvelyemben, és a csiklómat simogatta, közben a másik kezével a mellemet gyűrte. Csak sikítani akartam. Hirtelen különös érzés fogott el. Odalent finom lüktetést éreztem. Az alhasam feszült. A hüvelyfalaim szűkültek. Elvettem a párnát és kétségbeesetten néztem Lou-ra, aki belefeledkezve nyalt.

-Louis, elmegyek!-suttogtam. Felpillantott és szórakozottan bólintott.

-Akkor tedd vissza a párnát-ennyi időre vált el tőlem, és visszatért. Visszaszorítottam a fejemre a párnát, és akkor Louis beleharapott a csiklómba. Ezzel elszálltam. Sikítottam, belemarkoltam a mellembe, és Louis hajába. Most éreztem, ahogy elkezdenek kifolyni belőlem a nedvek. Louis nyalt párat és hümmögött hozzá. Szorult össze a hüvelyem, és bizseregtem. Intenzív orgazmusom volt. Szinte belealudtam. Fáradság öntötte el a testemet és pár percig remegő lélegzettel próbáltam helyre jönni.

-Megelégedtél velem?-dorombolt a fülembe Louis. Kinyitottam a szememet és láttam, ahogy befeküdt mellém-immár póló nélkül.

-Maximálisan-motyogtam és egy csókkal jutalmaztam. Ajkain még a saját nedveim is éreztem. Halványan, de éreztem.

-Viszonzod?

-Amit csak akarsz, szülinapos-mosolyogtam és felé másztam. Nem finomkodtam vele, a nyakára vetettem magam, és eszeveszettül szívni kezdtem. Louis ízlése kicsit különbözik az enyémtől. Végig nyalogattam a mellkasát. A mellbimbója meredten állt. Körbe nyalogattam. A hajamat túrta az egyik kezével, a másikkal az én mellemet simogatta, gyűrögette. A hasát végig puszilgattam. A boxer szélénél úgy döntöttem megadom Louisnak azt, amit minden férfi akar. Fogammal húztam le róla a nadrágot. Férfiasságával néztem szemben. Félárbócon volt. Kezemmel körbefogtam, és finoman lehúztam a fitymát, majd vissza. Az elégedett morgásai igazolták a teljesítményemet. Teljesen lehúztam a fitymát, és számmal közelíteni kezdtem felé. Louis nem figyelt, csukva volt a szeme. Mindeddig undorodtam attól, hogy a számba vegyem egy férfi péniszét. De úgy fest Louis kivétel. Egy finom puszit nyomtam a makkjára, mire Louis kétségbeesetten felnyögött.

-J…Jenni, nem kell ezt tenned!-nem hagytam, hogy befejezze. A számba vette a makkját, és Louis feladta. Túlságosan is élvezte. Gyengéden megszívtam, mire felmordult és a hajamba markolt. Tetszett neki. Lassan megmozdítottam a fejem.  Felnyögött. Ennyit csináltam egy ideig, de csak a makkja volt a számban. Egyre többet próbáltam meg bekapni. Kísérleteztem Louis péniszével, mikor is megéreztem valami furcsa ízt a számban, így kiköptem magamból.

-Közel vagyok-nyöszörgött-Jenni, ne hagyj elmenni!

-Akkor abbahagyom-leültem az ágaskodó férfiassága mellé, amin a nyálam csillogott és a-véleményem szerint- előváladék.

-Annyira jó volt-lihegett. Üveges tekintettel bámult a plafonra. Eleget akartam tenni kíváncsiságomnak, és megfogtam ágaskodó hímtagját. Felnyögött. És még én akarok csöndben lenni! Gyengéden futtattam rajta végig ujjaimat. Nem szorítottam, szinte hozzá sem értem. Különleges volt. Merev. Ennyit tudok róla mondani. Persze nem olyan, mint egy merev vasrúd, mert bőr van rajta. De nincs rá jobb szó. Megragadta a derekamat és a hátamra fektetett.

-Óvszer?-kérdeztem. Legurult rólam, és az éjjeliszekrény fiókban kezdett turkálni, mire előkeveredett egy ezüst csomagocska, amit a fogával nyitott ki, és szakavatott mozdulatokkal görgette fel magának. Visszamászott rám. Oké, az előjáték megy, mert abban nem Louis volt az első, és mondjuk úgy, Louis én Én megtaláltuk a módját, hogyan elégítjük ki a másikat. Mint Németországban. De a rendes szex nem volt a gyakorlatban. A fülemhez hajolt és gyengéden megsimogatta a hajam. Tudta, most neki is gyengédnek kellett lennie.

-Ha fáj, szólj! Oké?

-ühümm-bólintottam.

-Szeretlek Jenni!-megcsókolt és megmozdította a csípőjét, makkját ezzel belém tolva. Először nem érezte fájdalmat, csak azt, hogy kezd belém hatolni. A nedveim megkönnyítették az utat. Majd hirtelen éles fájdalom nyilallt egészen a vaginámtól mindenfelé a testembe. Rohadtul fájt, nekem pedig egy dolog jutott eszembe. A barlangos test, izgatás hatására vérrel telítődik. A körmeimet belevájtam Louis hátába. Tudtam, hogy felizgatja, nekem pedig nagyszerű fájdalom levezetés. Megremegett a karja. Nem csodálom, a teljes testsúlyát meg kellett tartania a tenyerén, miközben mozgott is. Kihúzta magát, majd vissza. Sokszor megismételte, és egyre többet sikerült belém tennie. Felkészültnek éreztem magam arra, hogy teljesen magamban érezzem. Akkor is ha szétszakadok.

-Told belém!-nyöszörögtem. Megcsókolt, mielőtt megtette volna. Annyi bocsánat volt a csókjában, hogy el se hinnénk. Mikor belém döngölte magát, még mindig csókolt, így az iszonyú kín hangjait elnyelte. Úgy éreztem, mintha feldugtak volna egy kardot. Feszített, kényelmetlen volt és fájt. Kihúzta belőlem.

-Oké, most újra-motyogott, és szép lassan, lépésről lépésre tolta belém a farkát. Most nem fájt annyira, de bekönnyeztem. A hátát kapartam. A gerincénél, a lapockájánál, mindenütt. Még egyszer megismételte a kiveszem-beteszem műveletsort, és a fájdalom már nem volt olyan nagy. Könnyek peregtek le a szememből, amit lecsókolt. Újra eljátszotta, de még mindig feszített. Láttam az arcán, hogy mennyire élvezi. Próbálta rejtegetni, de nem előttem! Élvezte, ahogy körbeveszem, ahogy szorítom, ahogy hüvelyem lüktet érte.

-Louis, kezd el!-nyöszörögtem.

-Biztos?

-Biztos-amint kimondtam, elkezdett lassan mozogni. Nem volt az igazi. Lassan csúszkált bennem. Élveztem, ahogy a hüvelyembe simul, de nem annyira, mint lehetett volna.

-Gy… Gyorsabban!-nyöszörögtem. Nem ellenkezett, neki kezdett. Kicsi, erőteljes lökéseket intézett felém. Most sem volt az igazi. Még mindig a keserű fájdalom uralt.

-Jenni nagyon nedves… és szűk vagy-felvonyított és beleharapott a vállamba. Elkezdtem mozgatni a csípőmet, hogy nagyobb mozdulatokkal csinálja, és erre így reagált. Értette a célzásomat. Teljes hosszával mozgott bennem, és ezzel teljesen kielégített engem. Élvezni kezdtem. Eltűnt a fájdalom. Csak az élvezet maradt. Rákapcsolt a tempóra, és újra kiszaladt belőlem egy nyögés. Beleharaptam Louis vállába, mikor megütötte az ismert G-pontomat, melynek létezését tudtam, de érezni még sosem éreztem. Halk cuppogás verődött vissza a berendezésekről, ahogy Lou pénisze a nedveimben csúszkált. Éreztem, ahogy Louis ujjai a csípőmbe vájódnak, és másik alkarján támaszkodik. Nem engedte megmozdulni a csípőmet, úgy tolt tovább. A pornó uralta világban mindenki azt hiszi. az orgazmus körülbelül fél óra együttlét után jön el. Ez –ki kell ábrándítanom mindenkit- nem így van. Nagyjából az első kritikus 10 perc utáni következő 10 percben már csak a hormonjaim hajtottak, erőm konkrétan semmi nem maradt. Pedig én csak feküdtem. Eltekintve Louis harapdálásától/karmolásától/csókolgatásától nem mozogtam sokat, mégis fujtattam, mint egy versenyló, a felettem mozgó fiúról ne is beszéljek. Barna tincsei arcába hullottak, ajkai szétnyiltak, szemeit néha becsukta, de legtöbbször engem nézett. Csodálat és vágy tükröződött szemeiben, és imádtam látni, mennyire oda van értem. Felmordult.

-Jenni… én…-tudtam mit akar mondani. El fog élvezni. Én is a mennyek kapuja felé járkáltam, az biztos ,hogy a fülemben úgy zsongott a vér, ahogy még sosem.  Zakatolt a szivem, és tudtam, már nem kell sok.

-Kérlek, csak egy kicsit!-nyüszögtem.

-Érted bármit!-mosolygott gyengéden, és felpörgette eddig se túl lassú tempóját. Kétségbeesetten próbált felvinni a csúcsra, de sehogy nem jött össze, Ő pedig nem tudott várni. Nem akarta, hogy az első alkalom csalódás legyen. Elengedte a csípőmet és beleharapott a mellembe. Ez a kicsi hiányzott. Átrepített a korláton. Melleim megfeszültek, a nedveim megindultak, a hasam összerándult, és összenyomódott, miközben Louis még mindig bennem lüktetett. Nyögött egyet és elengedte magát. Finom rázkódást éreztem magamban és rám borult. Melleim közé hajtotta fejét és zihálva próbálta lenyugtatni zakatoló szívverését. Ahogy én is. Remegő kézzel simogattam a haját és izzadt hátát, amíg lenyugtatta magát. Mikor rendeződött a légzése kihúzódott belőlem és behuppant mellém. Nem szakadt el bőröm érintésétől. Karját átvetette rajta és a hasamat simogatta. Remegett mindenem. A testem nem tudta feldolgozni, ami történt. Csillagokat láttam a plafon halvány felületén.

-Jól vagy?-suttogta, mintha egy különleges kérdést tenne fel. Valamit ledobott az éjjeliszekrényére.

-I… Igen. Elmegyek zuhanyozni-rebegtem.

-Elkísérlek-jelentette ki. Egyedül akartam lenni, de Louistól sem akartam elszakadni. Testünk melegével fűtöttük egymást, amíg tényleg minden csendes nem lett. Már semmi nem maradt a felfokozott hangulatból. Csak mi ketten voltunk, egymásba gabalyodva, szerelmesen.  Kibontakoztam öleléséből és felkeltem.

-Adsz valami törülközőt és ruhát?-fordultam felé, és Ő is felkelt. A szekrényéhez lépett és odaadott egy boxert, egy pólót és egy törülközőt. Magam köré tekertem a törülközőt, a ruhákat a kezemben tartva kiosontam, Louisval a nyomomban. Halkan nyitottam ki az ajtót, és beslisszoltam, Lou utánam. Beálltam a zuhanyzóba és megindítottam a vizet. Élveztem, ahogy a zuhanyrózsa gyengéden masszírozza a bőrömet. Nem tudom meddig élveztem a helyzetet, de két kar zavart meg.

-Most nem bírom nélküled-dörmögte a nyakamba. A hasamat simogatta. Tompa fájdalom, nem is fájdalom, inkább üresség tombolt az alhasamban, amire Louis a kezét tette. Vigyázott rám, és mindig is fog. Egymáshoz simulva álltunk a zuhogó víz alatt, és egyedül pár szerencsés csepp furakodott be közénk.  Pár csepp vér kifolyt belőlem a víz hatása miatt, de ez természetes volt. Megfordított és szembe kerültem vele. Vizes haja arcához tapadt. Két keze közé fogta az arcomat és szemét becsukva megcsókolt. Először sikerült megcsókolnia úgy, hogy nem esett nekem utána. Csak elengedett és kiment. Követtem a példáját. Megszárítottam magam, és a hajamra tekertem a törőlközőt és felvettem Louis ruháit. A pólón, sárga alapon Surf Beach felirat díszelgett pirossal, szóköz helyett pedig egy szörfdeszka foglalt helyet. A tükörbe pillantva Louis hátát pillantottam meg, ami fájdalmasan vörös volt. S háta mögé sétáltam és végig húztam kezeimet széles vállain.

-Ugye nem kell sokat félmeztelenkedned mostanság?-vizsgáltam a mélyebb karmolásokat. Egyen vágig húztam az ujjat és Louis felszisszent.

-Mit csináltál?-kiügyeskedte, hogy nagyjából lássa a hátát, és meglepődve csóválta a fejét-Te kis vadmacska! Gyere, menjünk öltözni!

-Hova akarsz ilyenkor menni?-lepődtem meg.

-Sétálni. Esik a hó. Ilyen ritkán van-rábólintottam és visszavettem a nadrágomat és a pulcsimat. Lent halkan felvettük a kabátunkat és cipőnket, majd kiléptünk az utcára. Az utcalámpák fénye halvány volt. Louis megragadta a kezem és elandalogtunk valamerre. Csendben róttuk az utat. A csendes várost senkinek nem lenne kedve felébreszteni. Valahol megszólalt egy harang, jelezve az éjfélt. Louis felsóhajtott.

-Életem legjobb szülinapja volt!-motyogta a hajamba és egy puszit nyomott rá.

-Ennyitől?

-Nem. Attól hogy veled voltam, szerelmem-sosem hívott szerelmemnek, és ez most meglepett. Azt hiszem felébresztettem valamit, ami eddig alukált, vagy elaltattam valamit, ami eddig uralta? Nem tudom, de az a biztos, hogy 1 percig nem érintkeztünk összesen, mióta befejeztük.Negyed óra sétikálás után visszamentünk a házba, levetkőztünk és visszabújtunk, immár takaró alá. Összegabalyodott a lábunk, a karjára hajtottam a fejem, és a mellkasát fogtam a másikkal. Elszenderedtem, miközben Louis őrködött felettem.